Újból össze kell hozni a szövetségeseket
Vadai Ágnes, a DK országgyűlési képviselője a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt a Magyar Honvédségről, Magyarország katonai helyzetéről, a NATO-val való párbeszédről.
A politikus, aki korábban a honvédelmi tárca államtitkára volt, reagált Németh Szilárd kijelentésére, aki szerint 2010 előtt 17 önkéntes tartalékosa volt a honvédségnek. Ennek kapcsán Vadai Ágnes kifejtette, az önkéntes tartalékos rendszer kialakítása a Gyurcsány kormány idején kezdődött meg, ami pont a kormányváltás után, az első Orbán kormány alatt már nem tudott igazán rendesen folytatódni, miután az akkor honvédelmi vezetés a GDP egy százaléka alatt költött a hadseregre. Egyébként az önkéntes tartalékos állomány feltöltését még az akkor ellenzéki, jelenleg kormánypárti képviselő, Simicskó István javaslatára fogadta el az egykori többség. 2010 után úgy töltötték fel a rendszert, hogy megváltoztatták a nyugállományú katonák státuszát, azt mondta az első Orbán kormány, hogy a korkedvezménnyel nyugállományba vonult katonák juttatásait megvágják, csak akkor nem, ha visszamennek önkéntes tartalékosnak. Véleménye szerint Németh Szilárd elfelejti, hogy 2010-től volt hat év, amikor gyakorlatilag lenullázták a Magyar Honvédséget.
Vadai Ágnes szerint az tény, hogy az utóbbi években megnövekedett a hadsereg költségvetése, ennek nyilvánvalóan az is oka, hogy a NATO kötelezettségnek is meg kell felelni. A honvédségi fejlesztések kellenek, ez is tény. A beszerzések szükségesek, de az a kérdés, hogy ezek miért nem átláthatóak. A képviselő többször is szeretett volna betekinteni a szerződésekbe, de eddig nem volt rá lehetőség. Hozzátette, a szerződéseken túl, az azokhoz kapcsolódó infrastrukturális beruházások is érdekelték volna őt, ám eddig a Honvédelmi Minisztérium megtagadta ezt.
Vadai Ágnes elmondta véleményét az új amerikai elnök kijelentéséről, amely szerint szeretné a NATO-val való kapcsolatát javítani. Ennek kapcsán a képviselő megjegyezte, Trump leköszönő elnök nem jól alakította a transzatlanti kapcsolatokat, ezért is történt az, hogy Európa az európai védelmi politikára helyezett nagyobb hangsúlyt. Tudni kell, az európai hadsereg létrehozása nem volna egy rossz ötlet, ezt egyébként a DK is javasolta már. Fontos, hogy legyen Európában is egy védelem, de mellette természetesen fontos a NATO-val és az Egyesült Államokkal való kapcsolat is. Erre azért is van szükség, mert nem tettek jót azok a kijelentések, amiket még Trump tett, hogy Amerika nem védi meg azokat a szövetséges országokat, amelyek nem költik el a hadseregre a GDP-jük két százalékát. Az új amerikai elnök és a kijelölt külügyminisztere, Anthony Blinken valószínűleg egy új gondolkodást hoz Európa számára, hiszen a miniszterjelöltnek vannak komoly európai tapasztalatai is. Most a legfontosabb, hogy a szövetségeseket újból összehozza. Vadai Ágnes ettől egy újabb, a szavakban bővelkedő párbeszédet vár, mert csak így lehet a kihívásokkal szemben küzdeni. Ugyanilyen fontos, hogy nagyobb hangsúlyt helyezzenek a felek a kiberbiztonságra is, erre a járvány idején még komolyabb figyelem hárul.
