Egy történelmi lépés, a megvalósításhoz még apró finomítások szükségesek
Dr. Lénárd Rita, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) alelnöke a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt a kormányfővel történt megállapodás fontosabb pontjairól, annak sikereiről, valamint azokról a pontokról, ahol még további egyeztetések szükségesek.
A kamara alelnöke értékelte a miniszterelnökkel történt találkozót. Mint elmondta, azt nagy eredménynek tartja, hogy a kormányfő változatás nélkül fogadta el a MOK bértábláját, mellette azt is kiemelte, hogy sikerült megállapodniuk arról is, hogy a hálapénz kivezetése megtörténik, hozzátéve, ez számára is fontos, mert az egyetem elvégzése óta erre várt. Ám volt a megállapodásnak egy harmadik pontja is, ami ugyanilyen fontos, ez pedig az egészségügy struktúraváltása, hiszen amennyiben ez nem történik meg, úgy a hiány megmarad a területen, ami meg szüli a hálapénz lehetőségét. Mind a kamara, mind pedig a miniszterelnök abban állapodtak meg, hogy közösen kezdenek el gondolkodni egy struktúraváltáson, ezt pedig a következő év január 1-én már szeretné látni is a kormányfő. Ez azért is fontos lépés, mert tudni kell, a hazai egészségügyhöz több mint harminc éve nem nyúltak hozzá, azaz ki lehet jelenteni, az egészségügyben nem valósult meg a rendszerváltás.
Ez egy történelmi lépés, ehhez komoly politikai bátorság kell, hiszen rengeteg balhét lehet ezzel generálni – tette hozzá Lénárd Rita. Hozzátette azt is, az egészben ugyanakkor vannak negatívumok is, mert mint megjegyezte, arról a találkozón nem volt szó, hogy már van egy kész törvény, amit másnap már be is nyújtottak az egészségügyi szolgálati jogviszonyról. Ebben pedig több olyan rész is van, amit nem fogadtak el az orvosok, ezek egyike az egy plusz egyéves kirendelés, amit mindenféle beleegyezés nélkül kellene megtenni. Hozzátette, az orvosok eddig is elfogadták, hogy baj esetén vezényelhetők, ha kell, amúgy is mennek segíteni, de azt, hogy békeidőben bármikor, bárhova lehetne őket vezényelni, ezt nem fogadják el. Veszélyhelyzet esetén nem kell, hogy ez a kitétel a szolgálati jogviszonyba bekerüljön. Lénárd Rita elmondta, abban bízik, hogy a vészhelyzet kifejezés csak véletlenül maradhatott ki a törvény szövegéből, a készítő Belügyminisztérium a fegyveres testületekre szabott törvény alapján dolgozott, és az is lehet, nem alakították az egészségügy minden részére ezt. Van azonban egy másik pont, ahol nem lehet beszélni véletlenről – mondta el a MOK alelnöke, ez pedig az a rész, ami valamiért nem tiszta, hogy a magánrendelésén dolgozhat-e másodállásban egy orvos. Nincs tiltás, hanem az engedélykérés szerepel, de azt nem lehet tudni, hogy ezt kitől kell kérni, ki adja meg.
Ezt azért is tisztázni kell, mert az látható, a két rendszerben, az államiban és a magánellátásban nincs elegendő szakember, azaz ez utóbbiban is szükség van az orvosoknak dolgozni, mindezek mellett az orvosok ezt a szabadságjogok korlátozásának tekintik. Van azonban a törvényben egy pont, ami mindenképpen támogatandó, egy beteget, egy helyen kétféle jogviszonyban ugyanaz az orvos nem kezelheti. Összességében el lehet mondani, ezeken a pontokon finomításra van szükség a törvény szövegében, az alelnök szerint bízni kell most a politika bölcsességében, már csak azért is, mert a mostani helyzetben az a legfontosabb, hogy a vírus okozta problémákat kezelni tudják, az orvosok pedig ottmaradjanak a közfinanszírozott szférában vagy esetleg vissza is jöjjenek. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, ha az orvosok úgy érzik, a szabadságjogaik csorbulnak, akkor ki fognak lépni a rendszerből, ami pedig egyenesen katasztrófához vezetne – hívta fel a figyelmet Lénárd Rita.
A MOK szerint van még egy fontos eleme az egészségügynek, ami nem szerepel a törvényben, ez pedig a háziorvosi rendszer, ugyanis ezek a szakemberek nincsenek a mostani törvény hatály alatt, de az alapellátásban szereplő fogorvosok, az iskolaorvosok helyzetét is javítani kell. Igaz az is, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfón azt mondta, a kormány a háziorvosok bérét is rendezni fogja.
A kamara mindezek mellett magára veszi az egészségügyi dolgozók, szakápolók, asszisztensek és mások bérrendezését, bár az is igaz, a szakdolgozók számára létezik már egy többlépcsős béremelés, de ez még 2017-ben lett kidolgozva, ez még akkor nem számolt a koronavírus-járvánnyal, a megnövekedett terhek miatt is nehezményezik a szakdolgozók, hogy az ő fizetésük elmarad. A szakdolgozói kamara és szakszervezet kéréseit, igényeit a MOK teljes mértékben támogatja – jelentette ki az alelnök.
A kamara is tisztában van azzal a problémával, hogy a magyar orvostársadalom idősödik. Tudni kell – mondta el Lénárd Rita, hogy egy orvos a középiskolai érettségije után 12 évvel válik igazi orvossá, az egyetem hatéves, a szakvizsga is sokszor ugyanennyi ideig tart.
A MOK alelnöke szerint fontos lenne, hogy például felsőfokú végzettséggel rendelkező nővérek dolgozzanak, akik gyakorlatilag orvosi kompetenciákkal is rendelkeznek, akik nagyon sok feladatot el tudnak végezni.
