Napi Tóra -Dvárim hetiszakasz 5. kommentár, 5780. Áv 2.

Napi Tóra

Darvas István

K”K,

 

Dvárim hetiszakasz 5. kommentár, 5780. Áv 2.

 

„A Jordánon innen, Moáb országában kezdte Mózes magyarázni ezt a tant” (1:5). Rási sokat idézett kommentárja szerint hetven nyelven mondta el nekik a Tant, amit nem kell szó szerint vennünk, már csak azért sem, mert teljesen felesleges lett volna olyan nyelveken elmondani a Tórát a pusztában, melyeken az Egyiptomból kivonulók nem értettek (HaK’tav vehaKabbala). Ha eljátszunk a gondolattal, hogy mégiscsak hetven nyelven mondta el, akkor abban biztosan benne volt a görög is, melynek kapcsán bölcseinknek eszébe jutott egy kérdés. A Ptolemaiosz uralkodó által elrendelt Tóra-fordítás megjelenésének napjáról azt írja a Talmud (Szofrim 1:7), hogy „annyira nehéz és fájdalmas volt a zsidó népnek, mint az aranyborjú készítésének napja”.  Miért volt ennyivel rosszabb, mint Mózes fordítása? Többek közt Rabbi Jonatan Eybeshütz mondja, hogy Mózes olyan mélységig ismerte a Tóra szövegét és szándékait, hogy képes volt azokat átültetni idegen nyelvre anélkül, hogy az eredeti jelentése megváltozott volna. Ezzel szemben a hetvenkét későbbi bölcs – bármennyire is kiválóak voltak – nem voltak képesek ilyen színvonalú munkára, és az apróbb-nagyobb helytelenségek értelmezési zavarokhoz vezettek a későbbiekben. Mindezeket figyelembe véve érdemes arra törekedni, hogy a héber szöveg olvasását, értelmezését, kommentárjait megtanuljuk, és ne (csak) a Tóra fordításait olvassuk, mert félő, hogy legjobb szándékaink dacára sem tudunk elég közel kerülni az Örökkévaló akaratának megismeréséhez, ha csak magyarul teszünk erre kísérletet.

 

Szép napot mindenkinek!