A breuerPress és a HetiTV 2020.03.07.regelén hírek
A BreuerPress és a HetiTV 2020.03.07.regelén hírek
A kontaktkutatás során alaphelyzetben együttműködik a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK)
, a kormányhivatal és a beteg lakhelye illetve tartózkodási helye szerint illetékes kerületi vagy járási
hivatal – közölte az NNK. A központ tudatta: az országos tisztifőorvos által kiadott eljárásrend
részletesen tartalmazza a követendő intézkedéseket arra az esetre, ha koronavírussal-fertőzött
személyt diagnosztizálnak Magyarországon. A járványügyi kivizsgálás jogszabályban
meghatározott módon, a szakma szabályai szerint történik, végrehajtásában járványügyi
szakemberek vesznek részt – tették hozzá. Mint írták, a járványügyi vizsgálat első lépése, hogy a
területileg illetékes kormányhivatal járványügyi szakembere részletesen kikérdezi a fertőzéssel
diagnosztizált személyt, hogy az az elmúlt napokban merre járt, kikkel érintkezett szorosan, majd a
járványügyi hatóság emberei megkezdik ezen személyek felkutatását. Ezt nevezik
kontaktkutatásnak. Kötelező felderíteni minden olyan személyt, aki a valószínűsítetten vagy
igazoltan kapcsolatba került a koronavírussal fertőzött személlyel a tünetek fennállása idején és – a
maximális elővigyázatosság érdekében – a tünetek kialakulását megelőző két napban. Amennyiben
a kontaktok felkutatásához külföldi társhatóság közreműködésére van szükség, akkor a kivizsgálást
végző hatóság megkeresi a társhatóságot és bekéri a rendelkezésre álló adatokat, valamint további
kérdéseket tesz fel.
Évekig eltarthat, amíg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem átköltözik azokba a budapesti
ingatlanokba, amelyeket az állam felajánlott a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának a
piliscsabai campusért cserébe – mondta Tóth Tamás, az MKPK titkára. Az Országgyűlésnek kedden
benyújtott törvényjavaslat szerint több belvárosi épületet kap meg az MKPK a Pázmány Péter
Katolikus Egyetem céljaira: a Magyar Rádió egykori Bródy Sándor utcai épületét, két Pollack
Mihály téri és egy Szentkirályi utcai épületet. Tóth Tamás kérdésre válaszolva elmondta: a katolikus
egyetemnek fontos a mielőbbi költözés, de biztosan szükség lesz az épületek átalakítására, az pedig
egyelőre az előzetes tervezés fázisában van. Évekbe telhet, mire az egyetemhez tartozó minden
intézmény "megtalálja a helyét" – tette hozzá. Ugyancsak fontosnak nevezte, hogy a csak részben
üres ingatlanokból kiköltözőknek is legyen helyük, ahova mehetnek. Elmondta: a piliscsabai
campus sorsát át kellett gondolnia az egyetem vezetésének és a püspöki karnak.
Jelenleg mindenki alulfizetett, aki a humán közszolgáltatásokban dolgozik – jelentette ki az LMP
országgyűlési képviselője. Ungár Péter azt mondta: az állam nem becsüli meg a neki dolgozókat. A
politikus Boros Péternével, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati
Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnökével, valamint Szűcs Tamással, a Pedagógusok
Demokratikus Szakszervezete elnökével közösen beszélt a béremelés szükségességéről a
közszférában. Boros Péterné arra mutatott rá, hogy a magyarországi jövedelmek változatlanul
jelentősen elmaradnak az európai átlagtól, ezért érdemi tárgyalásokat kezdeményeznek egy
középtávú bérfelzárkóztatási programról. Azt is követelik, hogy a kormány vezesse be a
közszolgálati diplomás bérminimumot, és állítsa vissza a 13. havi juttatást a közszférában –
hangsúlyozta.
Deák Dániel, a XXI. Századi Intézet vezető elemzője és Horn Gábor, a Republikon
Intézet vezetője vitatkozott a Heti Tv Pirkadat című műsorában a koronavírus-járvány hazai
kezeléséről, a V4-es országokról, valamint az amerikai elnökválasztási kampányról.
Deák Dániel szerint jó példa lehet az izraeli és az iráni járvány kezelése, azaz, fontos látni, hogy egy
jól szervezett, netán egy szétesett államról van szó. Magyarország is megmutatta, jól szervezett
államként működik, egy erőskezű vezetővel – tette hozzá, aki fontos szerepet játszik abban, hogy a
pánik ne uralkodjon el. Magyarországon nagyszerűen zajlik a kommunikáció a járvány kapcsán,
van egy honlap is már, ahol mindent meg lehet tudni. Véleménye szerint a legfontosabb a
tájékozódás, valamint az, hogy senki ne üljön fel az álhíreknek. Mint megjegyezte, nem jó, ha
ellenzéki politikusok arról beszélnek, hogy a magyar egészségügy nincs felkészülve, mert ez is a
pánikkeltés kategóriájába tartozik.
Horn Gábor ezzel szemben kijelentette, nem lehet azt mondani, hogy a hazai egészségügy felkészült
lenne, ha pedig valaki erre felhívja a figyelmet, elmondja, hogy erőforráshiány van, az tényeket
közöl, nem pedig pánikot kelt, hozzátette, 2010-2016 között a kormány 1200 milliárd forintot vont
ki az egészségügyből. Ilyen járvány esetében pluszforrásokat kellene biztosítani, akár a
kormányzati kommunikáció keretéből. Még nem lehet tudni, hogy milyen lesz a fertőzöttségi arány,
ezért is kell felkészülni a rosszabb helyzetre is.
Deák Dániel szerint kiváló a tájékoztatás, az egészségügy teljesen felkészült, a kapacitáshiányra
pedig azt felelte, emelkedett az orvosok száma 2010-hez képest is.
Horn Gábor gyors válaszában azt mondta, ezek tényszerűen nem igazak, jelentős az orvoshiány,
nem emelkedett a számuk, a kivándorlás, és ami még rosszabb, az elöregedés miatt.
Külföld:
A szélsőjobboldali terror fenyegetése a legnagyobb veszély Németországban – jelentette ki Horst
Seehofer szövetségi belügyminiszter a szövetségi parlamentben. A miniszter a Hessen tartományi
Hanauban történt, tíz halálos áldozatot követelő februári támadással kapcsolatban tartott parlamenti
vitán elmondott felszólalásában az utóbbi időszak fejleményeit vázolva rámutatott, hogy a hanaui
eset tíz hónap alatt a harmadik erőszakos, kétségkívül rasszista és muszlimellenes bűncselekmény
volt Németországban. Nagyszabású hatósági rajtaütések is történtek, például letartóztattak 12
feltételezett szélsőjobboldali személyt, akik a gyanú szerint azt tervezték, hogy polgárháborús
állapotokat idéznek elő, egy házkutatáson lefoglaltak "hatalmas mennyiségű robbanószert és
kézigránátokat", egy másik házkutatáson pedig "nagy mennyiségű automata fegyvert" találtak –
közölte Horst Seehofer. Mint mondta, továbbra is nagy az iszlamista terror veszélye, azonban az
utóbbi hónapok fejleményei azt mutatják, hogy "a szélsőjobboldaliság, a szélsőjobboldali terror és
az antiszemitizmus fenyegeti leginkább szabadságon alapuló jogállamunkat".
Törökország a különleges rendőri erők ezer tagját küldi a görög szárazföldi határra, hogy
megakadályozza a migránsok visszatoloncolását – nyilatkozta Süleyman Soylu török
belügyminiszter Edirnében, miután helikopterről megszemlélte a török-görög szárazföldi határ
térségét. Arra a kérdésre, hogy a görög hatóságok adott esetben szembekerülnek-e a török
rohamrendőrökkel, a miniszter azt mondta: Törökország a Meric (Evrosz, Marica) határfolyó
középvonaláig fogja megvédeni saját, valamint a Görögországból visszatoloncolt migránsok
nemzetközi jogait. A miniszter közölte: az elmúlt napokban csaknem 140 ezer migráns hagyta el
Törökországot Edirne tartományon keresztül, és lépett be Görögországba. Ezt Athén cáfolja.
Soylunak később egy újságíró úgy tette fel a kérdést, hogy a két ország közötti "senki földjén" hány
migráns tartózkodik, amire a miniszter ugyancsak azt felelte, hogy közel 140 ezer.
Minden körülmény adott, ahhoz, hogy megismétlődjön a 2015-ös migrációs krízis – mondta Janik
Szabolcs, a Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese. Az igazgatóhelyettes kifejtette,
Törökországban sokan vártak arra, hogy határnyitás legyen, de a szíriai harcok miatt a migránsok
folyamatosan "utánpótlást" is kapnak. Ebben az ügyben döntő lehet, hogy végül mennyien tudnak
átjutni a görög határon – tette hozzá. A török források százezer feletti határsértőről beszélnek, míg a
görög sajtó néhány tízezerről. "Nyilván a kettő együtt nem lehet igaz, de ha megnézzük a
felvételeket, akkor jól látszik, hogy bizonyosan nagy tömegek azok, akik szeretnének vagy
tengeren, vagy szárazföldön átjutni" – mondta Janik Szabolcs. A szakértő szerint a kérdés az, hogy a
megítélt uniós segítséget – mintegy 350 millió eurót – miként tudja Görögország felhasználni határai
védelmére.
Az Izraeli Védelmi Erők leállították az amerikai hadsereggel közös Juniper Cobra hadgyakorlatot,
miután az izraeli Egészségügyi Minisztérium új rendeleteket adott ki a koromavírus megfékezése
érdekében. A koronavírus okozta aggályok miatt az Egyesült Államok és Izrael hétfőn már lefújt
egy másik közös gyakorlatot, amin Olaszországban állomásozó amerikai ejtőernyősök vettek volna
részt. A 10 napos Juniper Cobra kedden vette kezdetét több ezer amerikai és izraeli katona
részvételével. Szerda este az Izraeli Védelmi Erők azonban bejelentette, hogy felfüggeszti a
gyakorlatot az Egyesült Államok Európai Parancsnokságával (EUCOM). Az amerikai csapatok
nagy része Németországból érkezett. Az Egészségügyi Minisztérium szerdán Németországot,
Spanyolországot, Ausztriát, Franciországot és Svájcot hozzáadta azon országok listájához, ahonnan
Izrael nem enged be látogatókat, és a hazatérő izraelieknek pedig 14 napos házi karanténba kell
vonulniuk.
Gazdaság:
Szigorúbb fellépésre van szükség a hulladékgazdálkodás rendjét megszegőkkel szemben – mondta
az Innovációs és Technológiai Minisztérium építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és
fenntarthatóságért felelős államtitkára Lillafüreden. Boros Anita a Nő a partnerség konferencián
tartott előadásában közölte: a kormány klíma- és természetvédelmi akciótervének egyik
legfontosabb vállalása az illegális hulladéklerakók felszámolása Magyarországon. Ehhez
nélkülözhetetlen lesz a szankciók szigorítása és egyértelműsítése a szemetelőkkel szembeni
hatékonyabb fellépés érdekében – tette hozzá.
Időjárás:
Szombaton keleten várható további eső, máshol szárazabb lesz az idő, a felhők mögül időnként
előbújik majd a nap, de nyugaton, délnyugaton egy-egy gyenge futó zápor átmenetileg kialakulhat.
Kelet, északkelet kivételével élénk, erős lesz az északi-északnyugati szél. A csúcshőmérséklet 7 és
12 fok között
