Az ellenzéki Munkáspárt most azt a közel kétmillió nem brit állampolgárt kívánja megszólítani

Komoly iskola a brit politika

Juhász Hajnalka, a KDNP országgyűlési képviselője a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt a brit helyzetről, valamint az ebből következő európai, az EU-t érintő problémákról.

A politikus arra a kérdésre, mely szerint uralkodóváltás elé néz az Egyesült Királyság úgy felelt, hatalmas teljesítmény áll II. Erzsébet mögött, aki ráadásul egy nagyon nehéz időpontban vette át az uralkodást fiatalon, amikor ugyan egy győztes háború után volt az ország, de mégis a társadalom eléggé traumatizált volt. Ő már a modern világ királynője volt, hiszen az ő koronázását közvetítette egy televízió élőben. A személyét és általa a monarchiát a brit társadalom a mai napig is tiszteli. A brit alkotmányos rendszerben az uralkodónak korlátozottak a jogai, de a szimbolikus jelentősége megmaradt, királynőként tizenhárom brit miniszterelnököt fogadott, többször elmondta, közülük a legkedvesebb számára Winston Churchill volt. Ezt többek között akkor is megjegyezte, amikor a fiatal Tony Blairt, mint leendő miniszterelnököt fogadta. II. Erzsébet a kelet-közép-európai rendszerváltáskor nagyon figyelt a térség országaira, többször is fogadott politikusokat, így például Göncz Árpádot és Antall Józsefet egyaránt. A királyi család, elsősorban Károly herceg többször is ellátogat Erdélybe.

Arra a kérdésre, hogy esetleg egy tizennegyedik miniszterelnököt is fogad-e a királynő, Juhász Hajnalka úgy felelt, erre nehéz felelni, hiszen 1923 óta nem voltpélda az Egyesült Királyságban, hogy pár éven belül a harmadik választást írják ki.  Az látszik – tette hozzá a politikus, hogy az ellenzéki Munkáspárt most azt a közel kétmillió nem brit állampolgárt kívánja megszólítani, akik egyébként jogosultak szavazni, már azért is, mert ezek az emberek túlnyomó többségben a bentmaradás mellett vannak, azaz nem akarják a Brexitet. Ráadásul ez az embertömeg képes a választás végeredményét alaposan befolyásolni. Ám mindezek ellenére a képviselő úgy látja, nem a Labour Party nyeri meg a mostani brit választást. A jelenlegi miniszterelnök, Boris Johnson egy televíziós vitában arról beszélt, hogy a brit egészségügyi rendszer reformra szorul, szükség van a magántőkére, az amerikai nagy befektetőcégek már rajtra készen állnak. Juhász Hajnalka szerint amennyiben megvalósul a Brexit, úgy az Egyesült Államok szerepe fog felértékelődni, de az is igaz, hogy a különböző kereskedelmi, gazdasági megállapodások csak pár év után éreztetik hatásukat. Az ellenzéki Munkáspárt pedig éppen arra játszik rá a kampányban, hogy az amerikai kapcsolat nem lesz jó, már ezért is történt az meg, hogy a legutóbbi NATÓ csúcson, ahol az amerikai elnök is megjelent, a brit miniszterelnök nem jelent meg. Mindenesetre az biztos – ismételte meg korábbi nyilatkozatát a politikus, amennyiben a konzervatívok nyerik a december 12-i választást, akkor az Egyesült Királyság 2020. január 31-vel kilép az EU-ból. Ez hatással lesz az európai közösségre, gazdaságilag és politikailag is, hiszen azt lelet látni, hogy a britek ki tudtak lépni, ez akár arra enged vinni másokat, hogy ők is megtehetik.

Skóciáról külön is beszélt a képviselő, mint megjegyezte, náluk az a gond, hogy a szociális és egészségügyi ellátásuk nem a sajátjuk, ami megnehezíti a Brexit utáni helyzetüket. Azt tudni kell, amennyiben lesz kilépés, azt az Egyesült Királyság írja alá, amihez Skócia és Észak-Írország is hozzátartozik. Ha a skótok február 1-vel újból kérik az EU tagságot, akkor először is rendelkezniük kell egy önálló egészségügyi és szociális rendszerrel, de bizony végig kell járniuk a jelölti stációkat. Az is biztos, akármi lesz, ez a helyzet az Egyesült Királyság egységét gyengíti. Sajnos Észak-Írország helyzete sem egyszerű, tekintettel a csak nemrégiben véget ért ír-északír konfliktusra.

A Brexit referendum és annak esetleges megismétlése kapcsán Juhász Hajnalka kifejtette, a brit társadalom kifejezetten büszke arra, hogy maga dönthetett ilyen ügyben, még akkor is, ha sokan nem tudták, mivel is jár a kilépés, bár a Munkáspárt elnöke győzelmük esetén akár meg is ismételtetné a népszavazást, de ennek kicsi az esélye, mert a Labour nem tudott újat mondani, nem tudott sok szavazót meggyőzni. Egy biztos, a brit politika, különösen az elmúlt évtizedekben egy komoly iskola a más országok politikusainak, újságíróinak, amit érdemes folyamatosan követni.

Az Európai Uniónak is érdemes reagálni a történésekre, ezért is lesz fontos szerepe a magyar bővítési biztosnak is, valamint a nyugat-balkáni csatlakozni kívánó országoknak – emelte ki a képviselő.

A NATO csúcs és az amerikai elnök viselkedése kapcsán a politikus elmondta, Donald Trump valóban egy megosztó politikus, de mindezek mellett egyedi személyiség. Azt viszont tudni kell, Magyarországnak egy ilyen csúcs nagyon fontos, elegendő csak Ukrajna kérdéskörére gondolni, amely kapcsán a magyar kormány sikerét jelenti az is, hogy a NATO kijelentette, az ukránoknak a Velencei Bizottság ajánlásait szem előtt kell tartaniuk, benne a kisebbségek védelmével. A magyar kormánynak nincs más eszköze Ukrajna kérdésében és a kisebbségek védelme érdekében, mint a blokkolás a NATO felé. Ez azért is muszáj – tette hozzá Juhász Hajnalka, mert minden háború, minden konfliktus alapja, ha egy őshonos kisebbség jogait elveszik egy adott országban. Mindezek mellett az is nagy siker volt ezen a csúcson, hogy a NATO azt is kijelentette, a nem ellenőrzött bevándorlás veszélyt jelenthet. Ehhez az is vezethetett, hogy Magyarország egy megbízható tagállama a szövetségnek, amelyik minden kötelezettségét betartja. Az EU jövőjét is befolyásolta a NATO, amikor Albániát a sorai közé vette, mert belátták a nyugat-balkáni területek kontrollját látni kell. Nyugat-Balkán, a csatlakozni kívánó országok esetében az EU még meg sem nyitotta a tárgyalásokat, pedig érdemes lenne ügyelni erre, hiszen az érintett országokban mérsékelt muszlimok laknak és itt a mérsékelten van a hangsúly.