A BreuerPress és a HetiTV hírei
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Hollik István kormányszóvivő a Kormányinfón ismertette a kormány legutóbbi döntéseit, valamint – többek között – a Heti Tv kérdéseire is válaszolt.
A Heti Tv kérdésére a miniszter elmondta, minden történelmi egyházzal kötött megállapodást a kormány, a Vatikáni Szerződés és annak kibővítése kapcsán. Hozzátette, pont az első Orbán kormány volt az, amelyik 1998-tól kezdve a protestáns egyházakkal és a zsidó felekezetekkel kötött megállapodást.
Gulyás Gergely osztotta a Mazsihisz elnökének álláspontját, a kettejük lezajlott négyszemközti tárgyalásról, amelyről egyelőre nem kívánják tájékoztatni a közvéleményt.
A Heti Tv kíváncsi volt arra, hogy mit tesz a magyar kormány annak érdekében, hogy veszélyes egyének, terroristagyanús emberek ne tudjanak a magyar határon átjutni.
A miniszter leszögezte, ahogy eddig, úgy ezután is a Belügyminisztérium, a Honvédség és a titkosszolgálatok azon dolgoznak, hogy terrorgyanúval megvádolt, elítélt személyek, olyanok, akik bármilyen nyilvántartásban, mint radikalizálódottak szerepelnek, ne léphessenek be az ország területére.
A kancelláriaminiszter elmondta az izraeli választások és a kormányalakítás kapcsán, Magyarország államokkal tart fenn viszonyt, de persze az sokat segít, ha az mindezt a vezetők közti személyes jó viszony is segíti. A magyar kormány mindenkivel, így Izraellel is baráti kapcsolatra törekszik, ezt egyébként az elmúlt évek európai változásai is segítik.
A Salgótarján utcai zsidó temető, annak világörökségi címre történő pályázás kapcsán Gulyás Gergely saját véleményt ismertetve megjegyezte, ő maga nem tekinti olyan jelentősnek a világörökségi címet, mint ahogyan arra divat tekinteni. Ugyanakkor a Salgótarján utcai zsidó temető felújítása fontos, hiszen ez egy jelentős emlék, a világ egyik legszebb zsidó temetője. Most készülnek a felmérések, hogy mennyibe kerül a temető teljes rekonstrukciója, a miniszter szerint irdatlan nagy összegről lehet szó, de egy többéves program keretében érdemes akár a teljes rekonstrukcióról dönteni.
Szintén kérdésre válaszolva a kancelláriaminiszter elmondta, sikeres szakmai tárgyalások előzték meg a magyar és amerikai kormány közti megállapodást, amelyik a vízummentességet garantálja.
Az aluljárók éjszakai bezárásával kapcsolatban a Heti Tv-nek azt mondta el a miniszter, csak azon aluljárók bezárása történik meg, amelyek felett van zebra.
A Kormányinfón a miniszter ismertette a szerdai kormányülésen elhangzottakat is.
Foglalkoztak az új olasz kormány megalakulásával történt számtalan fejleménnyel, melyek Európában is érezhetőek. Gulyás Gergely szerint bárhol Európában, ahol baloldali kormány kerül hatalomra, akkor egy bevándorláspárti politika veszi kezdetét, most is az olaszok megnyitották a kikötőket, ez meghívó a migránsoknak.
A politikus úgy vélte, a távozó Európai Bizottság egy utolsó küzdelmet indított annak érdekében, hogy a kvóta szerint elosztás újra napirendre kerüljön, mindeközben a schengeni szabályokat betartó magyar kormány közben nem kapja meg a határvédelemhez kért uniós hozzájárulást – tette hozzá.
A kancelláriaminiszter megerősítette, a kormány álláspontja világos, nem kívánnak részt kvóta szerinti elosztásban, de szívesen részt vesznek kvóta szerinti kiszállításban – emelte ki Gulyás Gergely.
A politikus elmondta, nyilvánvaló, hogy amikor a kötelező kvóta napirendre kerül, akkor megerősödnek a Magyarország elleni támadások, de a támadások ellenére hazánk nem megnyitja, hanem megvédi a határokat.
Az iskolakezdésről, az oktatás helyzetéről is tárgyalt a kormány, Gulyás Gergely megjegyezte, számtalan területen elő kell lépni az oktatás területén.
A 2020-as költségvetés alapján 645 milliárd forinttal többet fordít oktatásra az állam, mint 2010-ben – ismertette a miniszter. Olyan támogatások vannak most, mint például az, hogy több mint egymillió diák kapott ingyen tankönyvcsomagot. A jövő évben 14 milliárd forintra nő az ingyenes tankönyvprogramra fordított kormányzati támogatás.
Külföld:
Magyarország elkötelezett a nukleáris energia békés használata mellett – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter New Yorkban, a nemzetközi atomcsend-szerződésről rendezett konferencián. Hozzátette: az ország fenntartja magának azt a jogot, hogy nemzeti energia-összetételét maga határozza meg és azt a jogot is, hogy olcsón, tisztán és biztonságosan termelje meg az energiát, amelyet felhasznál. Szijjártó Péter leszögezte, hogy Magyarország az elmúlt évtizedekben nagy szerepet tulajdonított a nukleáris energia használatának, és így lesz ez a jövőben is, mivel a magyar gazdaság versenyképességének egyik fontos feltételéről van szó. Az energiakereslet több mint 40 százalékát Magyarország ma ilyen forrásból elégíti ki. Szijjártó Péter hangsúlyozta: a békés célú felhasználás mellett ugyanakkor Magyarország is „minden lehetséges módszerrel és eszközzel” ellenzi a nukleáris fegyverek tesztelését világszerte, és teljes mértékben támogatja az erről szóló nemzetközi egyezményt, az átfogó atomcsend-szerződést. Ezért is vállalta fel Budapest 2013 és 2015 között a szerződés végrehajtásának koordinálását. „Úgy gondoljuk, a világ sokkal nyugodtabb és békésebb hely lenne, illetve lehetne, ha végre sikerülne a nemzetközi jog eszközeivel is betiltani a nukleáris fegyverek tesztelését” – mondta a miniszter.
86 éves korában meghalt Jacques Chirac egykori francia államfő, aki 1995 és 2007 között volt a Francia Köztársaság elnöke – jelentette a család tájékoztatására hivatkozva az AFP francia hírügynökség. Hosszú politikai karrierje alatt a konzervatív Jacques Chirac többször volt miniszter, két alkalommal miniszterelnök, 12 éven át pedig államfő. A külpolitika terén a független francia diplomácia megvalósítására törekedett, különös tekintettel a Washingtonhoz fűződő viszonyban. Nemzetközileg legemlékezetesebb külpolitikai lépése az Egyesült Államok vezette iraki invázió határozott ellenzése volt 2003-ban.
Az Európai Parlament jogi bizottsága (JURI) összeférhetetlenséget állapított meg csütörtökön Trócsányi László biztosi pozíciója, valamint az Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda állami megrendelései miatt – közölte Sergey Lagodinsky, a JURI egyik alelnöke Brüsszelben. A zöldpárti német EP-képviselő tájékoztatása szerint a szakbizottság 11 tagja az ellen szavazott, hogy az Európai Parlament külügyi bizottsága meghallgassa az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosi pozíciójára jelölt magyar politikust. Kilenc képviselő támogatta Trócsányi László meghallgatását.
Még mindig nem érkeztek a brit kormánytól olyan javaslatok, amelyek alternatívaként szolgálhatnának az Egyesült Királysággal megkötött, de nem ratifikált kiválási szerződéssel szemben – közölte az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója. Michel Barnier arról számolt be, hogy továbbra is nyitottak a bénultság fő okának számító ír-északír pótmegoldás (backstop) kiváltását célzó, működőképes és jogszerű javaslatok tanulmányozására. A főtárgyaló nem kívánta kommentálni a legfrissebb brit belpolitikai fejleményeket. Diplomáciai források szerint az Egyesült Királyság az utóbbi napokban négy technikai dokumentumot küldött az Európai Bizottságnak, a brüsszeli testület szerint azonban az ezekben felvázolt – vámügyi, élelmiszerbiztonsági, piacfelügyeleti és egyéb – ötletek nem nyújtanak megfelelő alternatívát.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök felszólította Avichai Mandelblit főügyészt, hogy engedélyezze a jövő héten esedékes korrupciós ügyeivel foglalkozó meghallgatása élőben közvetítését. „Három év elfogult, részleges szivárogtatások után itt az ideje, hogy a nyilvánosság mindent halljon. Az én oldalamat is, teljes körűen és közvetve – közvetítők, cenzúra vagy torzítások nélkül,” mondta Netanjahu a közösségi oldalaira feltöltött videóüzenetében. A miniszterelnök a Központi Választási Bizottság üléseinek és Reuven Rivlin elnök politikai pártokkal folytatott konzultációjának – hogy ki alakítsa Izrael következő kormányát – élőben közvetítését példaként felhozva azt mondta, „erre van szükség” a meghallgatásokhoz is. Tudjátok, az átláthatóság lehetővé teszi az igazságot,” jelentette ki, majd elítélte a vele szembeni korrupciós nyomozási anyagok kiszivárogtatását, és vizsgálatra szólított a felelősök ellen. „Nemcsak hogy nincs mit rejtegetnem, azt akarom, hogy mindent halljanak,” tette hozzá a miniszterelnök. Netanjahu meghallgatására október 2-3-án kerül sor. A 22. Knesszet múlt héten megválasztott törvényhozói október 3-án teszik le az esküt.
Gazdaság:
Az adótudatosság szintje javult Magyarországon – mondta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) konferenciáját megnyitó beszédében. Hozzátette: az adótudatosság fejlesztésének az egyik fontos állomása lehet annak elérése, hogy az érintettek már az adóelőlegükből is érvényesítsék a kedvezményeket. Tudatos adózással pénzt lehet spórolni, a lehető legkevesebb adót kell befizetni – hangsúlyozta az államtitkár.
Időjárás:
Hazánkban pénteken délelőtt eleinte napos idő lesz, majd nyugat felől elkezd vastagodni a felhőzet. Csapadékra nem kell készülni. Délután a napsütés mellett változóan gomolyfelhős időre van kiltás, csapadék nem valószínű. A szél napközben mérsékelt déli lesz. Hajnalban 9, 14 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 19, 24 fok között alakul. Késő este 14, 19 fok lesz. Pénteken markáns fronthatás nem érvényesül, de napközben a melegfrontra fokozottan érzékenyeknél koncentrálási problémák jelentkezhetnek. A változékony időben vérnyomás-ingadozás léphet fel. A napsütés javítja a hangulatot és a közérzetet. A reggeli órákban az arra hajlamosak körében kopásos ízületi panaszok jelentkezhetnek, illetve ekkor növekszik a megfázásveszély is. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A porkoncentráció alacsony, alig változik. A légnyomás alig változik.
