Zsidóságot érintő lapszemle
Sajtófigyelés 2019. szeptember 23.
Magyarország
24.hu
A legmagasabb kategóriába lépteti a kormány Köves Slomó hitközségét
24.hu/belfold/2019/09/22/kormany-emih-fidesz-koves-slomo/
Átfogó megállapodást kötött a magyar kormány és a Köves Slomó vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, amelynek értelmében a legmagasabb kategóriában elismert egyházzá válik – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a szentendrei új zsinagóga avatási ünnepségén.
A politikus azt közölte: ennek köszönhetően alanyi jogon jár az állami, önkormányzati intézményrendszerrel azonos finanszírozás minden közfeladatot átvállaló intézmény tekintetében, legyen az oktatási, szociális, kulturális vagy az élet bármely területét érintő közfeladat-átvállalás.
A megállapodás alapján a fegyveres testületeknél felállhat az EMIH tábori lelkészi szolgálata – fűzte hozzá. Semjén Zsolt – a távirati iroda tájékoztatása szerint – fontosnak nevezte, hogy a szerződés tartalmazza azon zsidó emlékhelyek megőrzését és felújítását is, amelyekhez ma már nem tartozik gyülekezet.
hvg.hu/itthon/20190922_Semjen_Koves_Slomo_egyhaza_megallapodast_kotott_a_kormannyal?s=hk
pestisracok.hu/semjen-zsolt-a-legmagasabb-kategoriaban-valik-elismert-egyhazza-az-emih/
gondola.hu/cikkek/114332-A_legmagasabb_kategoriaban_valik_elismert_egyhazza_az_EMIH.html
nepszava.hu/3051029_semjen-bejelentette-mostantol-tenyleg-kitomik-penzzel-az-emih-et
hirtv.hu
Köves Slomó: Magyarországon ma a zsidó közösség biztonságban és nyugodalomban élhet
Magyarországon ma a zsidó közösség biztonságban és nyugodalomban élhet, büszkék vagyunk a múltunkra, hagyományainkra, és úgy gondoljuk, hogy Magyarországon és Budapesten nemcsak múltja, hanem jelene és jövője is van a zsidó közösségnek – mondta Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija vasárnap Budapesten, a közösség két új Duna menti zsinagógájának és két új tóratekercsének avatási ünnepségén.
„A mai nap történelem” – mondta a rabbi az eseménynek otthont adó Cipők a Duna-parton holokauszt-emlékműnél. Hozzátette: tudomása szerint soha, de a holokauszt óta biztosan nem volt még Budapesten olyan esemény, amelynek keretében egy nap két tóratekercset is ünnepélyesen befejeztek és két új közösségi központot is átadtak. „A tóra befejezése, az utolsó betűk beírása saját kézzel mindig örömesemény, de itt Budapesten különösen nagy örömünnep.” – fogalmazott Köves Slomó.
Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár köszöntőbeszédében elmondta, számára személyesen is jelentős a Duna-parti emlékmű, mert pótolja az emlékeket.
A vasárnapi eseménysorozat a közösség szentendrei és lipótvárosi imahelyeinek átadásával folytatódik, amelyet avatóünnepségek és a zsinagógák új tóratekercseinek elhelyezése kísér.
pestisracok.hu/koves-slomo-magyarorszagon-ma-a-zsido-kozosseg-biztonsagban-es-nyugodalomban-elhet/
www.lokal.hu/2019-09-magyarorszagon-ma-a-zsido-kozosseg-biztonsagban-es-nyugodalomban-elhet/
demokrata.hu/magyarorszag/van-jovoje-a-magyarorszagi-zsidosagnak-162944/
mandiner.hu/cikk/20190922_koves_magyarorszagon_van_jovoje_a_zsidosagnak
Klubrádió: „Nincs ok a majréra”
magyarhang.org/belfold/2019/09/20/klubradio-nincs-ok-a-majrera/
Távozott a 168 óra szakmai vezetése, a hetilap új főszerkesztője a Klubrádióból is ismert Rózsa Péter lesz. Ő mindeddig az adó főszerkesztő-helyetteseként dogozott, illetve továbbra is közös műsora lesz Köves Slomóval. Különböző tulajdoni hányaddal, de mindkét szerkesztőségben érintett az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséghez (EMIH) köthető Brit Média nevű cég. Pataki Gábort, a Klubrádió főszerkesztőjét kérdeztük.
– Óhatatlanul felmerül ilyenkor a kérdés, érinti-e a Klubrádiót bármilyen formában mindaz, ami a 168 óránál történt?
– A Klubrádió lényeges változáson nem esik át, távozik a főszerkesztő-helyettes, aki több fontos műsorban is szerepet vállalt. A magazinműsorait (Utcafront, FilmKlubRádió, Csak semmi majré) megtartja, de a hírháttér műsorokból (Reggeli Gyors, Esti Gyors, Hetes Stúdió) kiszáll. A Reggeli Gyorsban Para-Kovács Imre helyettesíti, a többi háttér az eddig megszokott hangok veszik át a helyét. Ezek jelentős változások, de ami a Klubrádió szellemiségét érinti, abban nem változik semmi. Nincs ok a majréra, eddig sem volt Rózsa Péternek közös műsora Köves Slomóval, ő a ‘Csak semmi majré’ című műsorunkban történészként, vagyis szakértőként vesz részt, hogy átbeszéljék a magyar-zsidó együttélés múltját és jelenét, félelem, vagyis majré nélkül. A szerkesztőség az EMIH-től és más egyházi, sőt politikai szervezettől is független, majréra tényleg semmi ok.
– Rendre elhangzik az a vád, hogy az ellenzéki sajtó jelentős részét is a kormány ellenőrzi, befolyásolja, a hirdetések révén öncenzúrára kényszeríti. Akkor is, ha amúgy ezekben a szerkesztőségekben amúgy kiváló újságírók dolgoznak. Éreznek magukon a korábbinál nagyobb nyomást?
– Nem érzünk nyomást kormányoldalról, szerintem tudják, hogy itt nem érdemes próbálkozni. Továbbra is kritikus média maradunk, amíg hagynak minket dolgozni! Sokkal nagyobb baj, hogy a kormányoldal továbbra is, már lassan 10 éve korlátozza a munkánkat: nem nyilatkoznak, nem küldenek sajtómeghívókat és nem engednek be minket sajtóeseményekre. Az általuk működtetett MTI pedig összedőlt, nem megbízható, nem pontos, és nem segíti az újságírói munkát.
– A rádió időről időre változtat a műsorstruktúráján. Módosul-e a közéleti, kifejezetten politikai műsorok aránya?
– Próbálunk minden évben egy kicsit előre menekülni. Bár anyagi fedezet nem mindig van rá, rengeteg új műsort indítottunk az elmúlt 5 év alatt. Lényeges szempont volt, hogy a rádió ne csak a színvonalas háttér műsorait erősítse, hanem szorosan melléjük zárkózzanak az ismeretterjesztő, kulturális és szórakoztató műsorok is. Az összes közéleti és politikai műsorunk megmarad, de mivel a mi hallgatóink 3-6 órát is egyhuzamban a rádió mellett töltenek, meg kellett és még kell is erősítenünk a szórakoztatóbb műsorokat is. Az arány nem változik, csak a minőség.
– A Klubrádió Budapest térségében fogható, miután 2011-ben elvesztette vidéki frekvenciáit. Mennyien hallgatják ma önöket és kik?
– Pontos méréseink már nincsenek, azóta hogy csak egy központi mérés van, a médiahatóság rendeli meg a hallgatottsági adatokat és ingyen osztja ki a rádióknak. Nagyon sokat torzultak az adatok, olyan változások következtek be, amik szakmailag nevetségessé teszik a hallgatottsági adatok hitelességét. Körülbelül egy nap alatt 180 és 250 ezer hallgatót érünk el, Budapesten és környékén. Rengetegen hallgatnak minket az interneten is, pillanatnyilag ott átlagosan országosan a 3. leghallgatottabb netrádió vagyunk. Szeretnénk eljutni a vidéki közönséghez is, erre a csak a világhálón van lehetőségünk, sokat erősítettünk ezen a fronton.
– A vidéki nyilvánosságot tervezik-e bárhogy támogatni, elvégre a fővároson túl még rosszabb a sajtó helyzete, rádiók terén meg aztán különösen…?
– Igen, ahogy az előbb mondtam, hogy neten próbáljuk elérni a vidéki lakosságot. A rádiónk tartalma pont annyira országos, mint amennyire budapesti, bármelyik pillanatban lehetnénk országos csatorna. Egyelőre az anyagi lehetőségeink miatt nem tervezzük a rádió földi sugárzású bővítését, de az interneten az ország egész területén lehet minket hallgatni. Az internetes felületünk fejlődött az utóbbi időben a legtöbbet, az élőben hallgatás mellett az archívumunk is professzionális, minden műsorunk elhangzás után felkerül a honlapra.
– A Klubrádió véleményműsoraiban elkötelezett a baloldali értékek mellett. A szakma nyilván szab kereteket annak, meddig lehet elmenni, meddig mehet bele egy szerkesztő, újságíró valamelyik politikai oldal képviseletébe, a „politikacsinálásba”. Most, hogy a hatalomkritikus felületek ennyire ellehetetlenültek, alig maradt pár sziget, eltolódnak-e valamennyire ezek a határok?
– Csak értékek mentén és nem érdekek szolgálatában dolgozunk. Nem akarunk „politikacsinálók” lenni, közvetíteni szeretnénk, hogy mi történik Magyarországon, Európában és az egész világon.
– Hogy egy konkrét példára kérdezzek rá, kiállhat-e a kritikus sajtó nyíltan Pikó Andrásék mellett, miután házkutatást tartottak kampánystábja központjában?
– Folyamatosan közvetítjük Pikó András megpróbáltatásait a politikai placcon. Nincs most közvetlen kapcsolatunk egymással, ő már nem munkatársa a rádiónak. Véleményezni is akkor tudjuk, ha a legalaposabban körbejárjuk a konkrét ügyet, vagy ügyeket. Jelen esetben is elég, ha csak a tények beszélnek.
– A Klubrádió költségvetésében igen fontos szerepet kapnak a hallgatók, a támogatók. A hatalomtól független sajtó egyre inkább rászorul a civilek, a hallgatók, olvasók segítségére, meddig feszíthető ez, hiszen egyre többen kérnek? Lesz-e a képzeletbeli torta nagyobb?
– Mi úttörők vagyunk ezen a területen, mert a Fidesz hatalomra kerülése után, nem csökkentek, hanem konkrétan lenullázódtak a reklámbevételeink. Sokáig csak adományokból éltünk, túlélési gyakorlatokat tartunk és sokan ajánlják fel az 1 százalékukat is. Mi a jelenlegi hatalom alatt csak akkor szólhatunk tovább, ha a hallgatóinknak tetszik amit csinálunk, támogatják azt a szellemiséget és tartalmat amit mi szabad európai rádióként közvetítünk nekik.
– Mikorra tervezik a következő túlélő kampányt?
– Most szombaton a 8. Szörp- Szóda fesztivállal nyitjuk meg a túlélési gyakorlatunkat. Ilyenkor hétfőtől extra műsorokkal készülünk, érdemes minket hallgatni is. A további túlélésünkhöz az idei utolsó 70 millió forintot gyűjtünk, akkor biztosan kihúzzuk a következő fél évet.
magyarhirlap.hu
Eltemették Konrád Györgyöt
www.magyarhirlap.hu/kultura/20190922-eltemettek-konrad-gyorgyot
Vasárnap délután helyezték végső nyugalomra Konrád György Kossuth- és Herder-díjas írót, esszéistát, szociológust Budapesten, a Farkasréti zsidó temetőben.
A gyászolók azt kérték, tisztelői egy szál virággal vagy emlékkaviccsal búcsúzzanak az elhunyttól.
A szertartáson jelen volt Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke is.
Konrád György életének 87. évében hunyt el otthonában szeptember 13-án, hosszan tartó, súlyos betegség után.
Konrád György a magyar próza világszerte egyik legismertebb alakja, művei egyebek mellett angol, cseh, dán, finn, francia, héber, holland, német, norvég, olasz, orosz, spanyol és szerb nyelven jelentek meg.
Munkásságát külföldön is számos díjjal ismerték el, 1997 és 2003 között a Berlini Művészeti Akadémia elnöke volt.
gyulaihirlap.hu
Bejártuk a Bartók Béla utcai rabbiházat
Megkezdődtek a Kulturális Örökség Napjai Gyulán
www.gyulaihirlap.hu/127353-bejartuk-a-bartok-bela-utcai-rabbihazat
Több műemlék jellegű épület is kitárta kapuit a hétvégén Gyulán, hogy az ide szervezett programokkal városunk is csatlakozzon a francia kezdeményezésű Kulturális Örökség Napjaihoz. Idén az alispáni lak, az evangélikus templom, az Almásy-kastély Kincsek őrzője – 150 éves az Erkel Ferenc Múzeum című kiállítása és az egykori rabbiház járható be szombaton és vasárnap a szervezők által megadott időpontokban. Lapunk munkatársai a Bartók Béla utcai létesítményben néztek szét.
Kovács Attilától, az Erkel Ferenc Kulturális Nkft. tárlatvezetőjétől a helyszínen szinte mindent megtudtunk a Bartók Béla utcai épületről és a gyulai, sőt a magyarországi zsidóság történetéről, emancipációjáról, megaláztatásáról. A zeneiskolának helyt adó egykori neológ zsinagóga melletti ingatlanról az is kiderült, hogy a városvezetés emlékházat hozna létre falai között. A munkálatokban többek között Diósi Lajos, a Gyulai Zsidó Alapítvány elnöke, Kereskényiné Cseh Edit nyugalmazott levéltáros és Erdész Ádám, a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltárának vezetője is részt fog venni. Mivel a hajdani berendezési és kultikus tárgyak közül semmi sem maradt meg, a kiállításrendezők szívesen várják a lakossági felajánlásokat.
Bár az épületre új tető került, és így a beázás megszűnt, belső terei már nagyon megértek egy átfogó felújításra. 1944-ben, amiként ez a gyulaiak előtt ismert, a náci Németország nyomására itt és a zsinagóga környékén gyűjtötték össze a zsidó vallású embereket, a kilenc évestől a kilencven évesig, innen szállították el őket Békéscsabára, majd onnan Birkenauba és Auschwitzba, ahonnan nagyon kevesen tértek vissza. Azokat is deportálták, akik menedéket nyújtottak az üldözötteknek.
Gyula városában 1920-ban kulminált a zsidók létszáma, hangsúlyozta Kovács Attila, miután 1912-ben már annyian voltak, hogy az egyházközség templombővítést helyezett kilátásba. Ennek kapcsán megjegyezte: az 1882–1883 között emelt gyulai zsinagóga ezer fő befogadására volt alkalmas. A népességgyarapodás azonban csökkenni kezdett, 1930-ra már csak 492 zsidó maradt a településen. Ma azt az öt férfit sem tudják előállítani, akik ahhoz kellenének, hogy újból megalakulhasson az egyházközség.
Hallhattunk arról is, hogy a magyarországi zsidók első szegregációja már 1848-ban megtörtént: ekkor arról kellett számot adniuk, országos viszonylatban, milyen a hajállásuk és a viselkedésük. Ám hamarosan jobbra fordult a sorsuk, hisz megkapták a jogot az iparűzéshez, és a városokba is beköltözhettek. Keresztényt azonban nem alkalmazhattak, csak 1910 után. Vallási, polgári és katonai egyenlőséghez 1867-ben jutottak. Ezt követően tiszta szívvel és lélekkel szolgálták a magyar hazát és a magyar embereket. Többségük magyar nemzetiségűnek vallotta magát, a magyar nyelvet tekintette az anyanyelvének, a jiddist körülbelül a 20 százalékuk használta, héberül pedig nem igazán beszélt egyikük sem. Békés megyei központjuk Gyula volt.
Városunkban, az akkori megyeszékhelyen főként gyárakat, üzemeket vezettek, de bádogos és pálinkafőző is akadt soraikban, például a Wenckheim grófok alkalmazásában. Akik betértek a boltjaikba, azok rendkívül jó szándékú tulajjal találkozhattak. Mert a zsidó kereskedő, ha kellett, ki is segítette kuncsaftjait: akár hitellel, akár ajándékkal, mondta Kovács Attila. Aláhúzta: a polgárosodást Gyula városa elsősorban nekik köszönheti.
Az emlékezés mellett a vezetésen részt vevők egyperces néma csenddel adózhatnak a gyulai zsidó áldozatoknak.
A két nap alatt a rabbiház 10–12 óra és 14–16 óra között látogatható, az evangélikus templom 10 és 16 óra között, az alispáni lak 10-től 16 óráig. Itt 11, 13 és 15 órától tartanak előadásokat. A Kulturális Örökség Napjai azt is lehetővé teszik, hogy az érdeklődők ingyen tekintsék meg a Kincsek őrzője – 150 éves az Erkel Ferenc Múzeum című kiállítást az Almásy-kastélyban.
