A BreuerPress és a HetiTV hírei

A BreuerPress és a HetiTV hírei  

A 2020-as költségvetés a családok támogatása mellett az eddig elért gazdasági eredmények megvédéséről és a folytatódó adócsökkentésekről is szól – mondta a pénzügyminiszter a jövő évi büdzsére vonatkozó javaslat általános vitáját megnyitó expozéjában. Varga Mihály a családok támogatását és a gazdaságvédelmi akcióterv forrásainak biztosítását nevezte a fő céloknak. A kormány olyan költségvetést nyújtott be az Országgyűlésnek, amely elsősorban a családoknak, a gyermeket vállalóknak és nevelőknek nyújt segítséget és biztonságot; a cél, hogy Magyarország családbarát hely legyen, a kormánynak továbbra a gyermek az első – fogalmazott. A pénzügyminiszter hangsúlyozta, 2019-hez képest minden kiemelt terület több forrással gazdálkodhat jövőre. Ezek között említette a családok támogatása mellett az oktatást, az egészségügyet, a nyugdíjakat, az államháztartásban dolgozók bérét, valamint a védelmi és rendvédelmi kiadásokat.

A pénzügyi stabilitást tükrözi a 2020-as költségvetési törvényjavaslat – jelentette ki a Költségvetés Tanács megállapításait ismertetve Kovács Árpád, a testület elnöke. Ahol stabilitás van, ott van gazdaság- és társadalompolitikai mozgástér, és ez látszik megvalósulni immár lassan egy évtizede a költségvetésekben – mondta. Kovács Árpád hozzátette: bár minden tervezés hordoz kockázatokat, így a 2020-as is, de a kiemelkedő mértékű tartalékolás miatt a Költségvetési Tanács nem lát elháríthatatlan veszélyt. Közölte: a tanács megállapítása szerint a büdzsé tervezetében az előirányzatok alapvetően összhangban vannak a 2018-as előzetes tény- és a 2019-es várható adatokkal, valamint a 2020-ra tervezett makrogazdasági és államháztartási folyamatokkal.

 

A szabad felhasználású Diákhitel1 kamatát 1,99 százalékra csökkentette az előző félévi 2,2 százalékról a július 1-jétől december 31-ig tartó időszakra a Diákhitel Központ Zrt. – jelentette be Magyar Péter, a társaság új vezérigazgatója. A képzési költségre használható Diákhitel2 az állami kamattámogatásnak köszönhetően változatlanul 0 százalékos kamattal vehető fel – mondta. A Diákhitel1 konstrukció esetében havi 15 és 70 ezer forint közötti összeg igényelhető, a kizárólag képzési díjra fordítható Diákhitel2 felvehető összegének maximuma az adott képzésre meghirdetett önköltségi díj – tette hozzá Magyar Péter. A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy az eddigi legkedvezőbb feltételekkel igényelhető a szabad felhasználású diákhitel, a kihirdetett kamatmérték rekord alacsony. Sipos-Tompa Levente, a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Fejlesztési Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója kiemelte, hogy a képzés támogatása mellett a diákhitel a pénzügyi tudatosság erősítésében is fontos szerepet játszik, a konstrukciót igénybe vevők első komoly pénzügyi döntésüket hozzák meg.

A Pedagógusok Szakszervezete öt pontban fogalmazta meg követeléseit a kormány felé, miután sem a költségvetésben, sem pedig a köznevelési törvény tervezetében nem látják az ígért bérkorrekciót – ismertette Szabó Zsuzsa. Az érdekképviselet elnöke arról is beszélt, hogy a közoktatás legfontosabb szereplőinek alig van információjuk a készülő új Nemzeti Alaptantervről. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) több követelése is van a kormány felé a következő tanév előtt, ennek legfontosabb eleme a tisztességes fizetés – hangsúlyozta Szabó. „A PSZ is küzd az ötösért. Az egyik legfontosabb eleme az, hogy szeptemberben béremelést követeltünk a pedagógusoknak. A következő tanévtől a minimálbérhez kötött vetítési alapot tartjuk szükségesnek, óraszámcsökkentést követeltünk, a többletterhek csökkentését és kiszámítható jogalkotást – sorolta Szabó Zsuzsa, hozzátéve: azt, hogy szeptemberi béremelést követelünk, az egyszerűen nélkülözhetetlen.” A szakszervezeti vezető kiemelte, hogy 2015 óta a minimálbérhez igazítva a pedagógusok számára hátrányosan alakul a bérhelyzetük.

 

Külföld:

 

Dacian Ciolos volt román miniszterelnököt választotta vezetőjének az Újítsuk meg Európát (Renew Europe) névre keresztelt centrista-liberális európai parlamenti , korábbi nevén ALDE (EP-) frakció. Ciolos 64 szavazatot kapott, míg riválisa, a holland Sophie in ‘t Veld  – 42-t. Frederick Federley svéd képviselő előző nap visszalépett, miután egyértelművé vált a korábbi román kormányfő győzelme, aki mögött az elmúlt napokban többek között Emmanuel Macron francia elnök pártja, a Köztársaság lendületben (LREM), illetve a spanyol Állampolgárok (Ciudadanos) is felsorakozott. „Az RE új remény Európa és minden európai számára” – írta Ciolos a Twitteren. „Hiszek egy kelettől nyugatig, északtól délig terjedő Európában, egy innovatív és globálisan versenyképes Európában, egy unióban, amely megóvja állampolgárait, a szabadságukat és az emberi jogaikat. Arra fogunk összpontosítani, hogy miként kerüljünk közelebb az emberekhez, s hogyan tegyünk eleget jogos elvárásaiknak a szociális védelemtől a klíma- és energiaügyig, a migrációtól a versenyképességig és a digitális átállásig” – hangsúlyozta. Ugyanez a frakció alelnökévé választotta a magyar Cseh Katalint, aki a  Momentum listáján nyert nemrég EU képviselői mandátumot.

 

Donald Trump a 2020-as elnökválasztáson újra indul az elnökségért – ezt maga az amerikai elnök jelentette be a floridai Orlandóban, ahol több tízezres nagygyűlésen kezdte meg újraválasztási kampányát.  Beszéde elején felidézte: éppen négy évvel ezelőtt közölte nyilvánosan a New York-i Trump-torony lépcsőjén, hogy indul az elnökségért. Történelmi pillanatnak nevezte azt a bejelentést, és megállapította, hogy akkor egy „nagyszerű politikai mozgalom” indult útjára. Az elnök hangsúlyozta, hogy „korrupt és romos állapotban lévő politikai rendszert” örökölt, de – mint fogalmazott – helyreállította azt a lincolni elvet, miszerint a kormány a népből vétetett, a nép választotta és a népért dolgozik. Leszögezte, hogy a gazdaság jelenleg remek állapotban van, mindenki Amerikát irigyli.

 

Hitelt érdemlő bizonyítékok szükségessé teszik Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös szerepének kivizsgálását Dzsamál Hasogdzsi meggyilkolásában – jelentette be Agnes Callamard, a megölt szaúdi újságíró ügyének kivizsgálásával megbízott ENSZ-jelentéstevő.  Callamard hangsúlyozta, hogy a csaknem 100 oldalas jelentés nem nevez meg bűnöst, azonban felszólítja Antonio Guterres ENSZ-főtitkárt, hogy kérjen tájékoztatást a szaúd-arábiai nyomozásról az ügyben.

 

Irán nem hosszabbítja meg az 2015-ös többhatalmi atomalku megmentésére adott hatvannapos határidőt – jelentette be az Iráni Atomenergia Szervezet szóvivője, Behrúz Kamalvani. Haszan Róháni iráni elnök májusban bejelentette, hogy országa a továbbiakban nem teljesíti a nukleáris megállapodás egyes részeit, mert az Egyesült Államok egy évvel korábban egyoldalúan felmondta a szerződést, és helyreállította a korábban felfüggesztett szankciókat az iszlám köztársasággal szemben. Róháni azzal fenyegetőzött: ha a többi aláíró ország – azaz Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Kína és Oroszország – 60 napon belül nem védi meg Iránt az amerikai büntető intézkedésektől, akkor elkezdi az urándúsítást magasabb fokon, amit a 2015-ös megállapodás tilt neki.

 

Az izraeli hadsereg ötnapos, hadosztály-szintű hadgyakorlatot indított az ország északi részén, nagyszabású háborút szimulálva a földi csapatok, vadászgépek, helikopterek és különböző katonai járművek bevetésével. A hadsereg hangsúlyozta, a gyakorlat időpontját előre beütemezték, nem kapcsolódik konkrét eseményhez. Benjamin Netanjahu miniszterelnök és védelmi miniszter megtekintette a csapatok munkáját, és megbeszéléseket folytatott Aviv Kochavi vezérkari főnökkel, illetve a műveletben résztvevő tisztekkel. „Rendkívül lenyűgözött a felkészültségünk javulása, a katonák és a parancsnokok szellemisége és elsősorban az Izraeli Védelmi Erők romboló ereje,” mondta a miniszterelnök. A látogatást követően pedig hozzátette, „Hallom, északi, déli és keleti szomszédaink az elpusztításunkkal fenyegetnek. Én azt mondom ellenségeinknek: Az izraeli hadsereg hatalmas romboló erővel rendelkezik. Ne teszteljetek minket.” A légierő is nagyszabású gyakorlatba kezdett, több frontos harcokat szimulálva, de az északi arénára összpontosítva, ahol a libanoni Hezbollah terrorszervezet és az iráni erők működnek.

 

Gazdaság:

 

A magyarországi munkaadók kevesebb munkabért fizetnek, mint amennyit a termelékenység alapján adhatnának – mondta a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Kordás László hangsúlyozta, hogy a szakszervezeteknek nincs és nem is lehet pontos képük a gazdaság helyzetéről, hiszen 2015 óta a kormány korlátozza az alapvető adatok hozzáférhetőségét. Megszűnt a tárgyalások nyilvánossága és átláthatósága is. A szakszervezetek azonban azt tervezik, hogy határozottabban fognak küzdeni a közérdekű adatokért – fogalmazott. Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének elnöke is úgy véli, hogy hiányoznak a munkaerőpiacra és állami foglalkoztatásra irányadó adatok. Magyarországon nincs munkaügyi kormányzás, ezért a szakszervezet konszenzusos fórumot szeretne a kormány, az ellenzék, a munkaadók, önkormányzati és munkavállalói érdekszövetségek részvételével – tette hozzá. Véleménye szerint 30 évvel a rendszerváltás után fontos kérdésekben nincs társadalmi megegyezés, a konszenzus fogalma szinte feledésbe merült, noha – mint mondta – épp az együttgondolkodás vihetné előre a munkavállalók helyzetét.

 

Időjárás:

 

Hazánkban csütörtökön délelőtt a változó mennyiségű gomolyfelhőzetből az ország nagy részén kialakulhatnak záporok, zivatarok. Délután a napos és felhős időszakok egyaránt jelen lesznek, a magasra törő gomolyfelhőzetből lokálisan kialakuló záporokra, zivatarokra számíthatunk. A szél napközben mérsékelt déli lesz. Hajnalban 14, 19 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 25, 30 fok között alakul. Késő este 17, 22 fok lesz. Csütörtökön nem érkezik front. A fülledt időben gyakori lesz a vérnyomás-ingadozás és légzőszervi panaszok is felléphetnek. Az asztmások állapota romolhat, gyakori lesz a légszomj és nehézlégzés. A közlekedést zivatarok nehezítik, az utakon fokozott figyelem javasolt. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A porkoncentráció alacsony, alig változik. A légnyomás alig változik.