Bámidbár hetiszakasz 1. kommentár, 5779. Ijár 28. – Jom Jerusáláim, egyben Sámuel próféta jahrzeit-je

Napi Tóra

x

Darvas István

 

K”K,

 

Bámidbár hetiszakasz 1. kommentár, 5779. Ijár 28. – Jom Jerusáláim, egyben Sámuel próféta jahrzeit-je

 

Mózes negyedik könyvének első szidráját többnyire közvetlenül Sávuot ünnepe előtt olvassuk, így van ez idén is. Mestereink több magyarázatot kínáltak a hetiszakasz és az ünnep kapcsolatáról, az egyik szerint a párásá elején található népszámlálás a kapocs. Ma röviden összefoglaljuk a népszámlálások történetét, azért is, mert Bádmidbár könyvét a Talmud több helyen (pl: Szota 36a, Joma 70a) úgy nevezi: „a számlálások ötöde” (humás hápekudim). „Vegyétek föl Izrael fiai egész községének összegét családjaik szerint, atyáik háza szerint, a nevek száma szerint, minden férfiszemélyt, fejen­ként” (1.2). A Midrás Rabba írja: Tízszer van megszámlálva Izrael népe. Először, amikor lementek Egyiptomba (1Mózes 46.), másodszor, amikor kivonultak onnan (2Mózes 12.37), harmadszor az Aranyborjú vétke után. Két alkalommal Mózes negyedik könyvében, egyszer itt, a másik az Ország felosztásáról szóló résznél (26. fejezet) található, kétszer Saul uralkodásának idején (1Sámuel 11.8, 15.4), a nyolcadik Dávid király alatt történt (2Sámuel 24.9), a kilencedik Ezra napjaiban (Ezra 2.62., Nehemja 7.66), a tizedik a Messiás eljövetelekor következik majd, miként írva van: „…és Jeruzsálem környékein át fognak menni a juhok a számlálónak kezén, mondja az Örökkévaló” (Jirmeja 33.13). Ha összesen tíz népszámlálás van a zsidó nép történelmében, ebből pedig kettő Bámidbár könyvében, akkor a matek stimmel, tényleg a „számlálások ötöde”. Holnap lépünk egyet előre és megvizsgáljuk, hogy mi szükség lehetett két pusztai népszámlálásra? Folyt. köv.

 

Sávuá tov, jó hetet mindenkinek!