A BreuerPress és a HetiTV hírei 

A BreuerPress és a HetiTV hírei 

Magyarország számára az uniót irányító brüsszeli bevándorláspártiak tervei kockázatot jelentenek; ahhoz, hogy hazánk a maga elé kitűzött célokat el tudja érni, erős Európára van szükség. Erről Hollik István kormányszóvivő beszélt. A kereszténydemokrata országgyűlési képviselő az Európa jövője a mi jövőnk címmel, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség által rendezett fórumon azt mondta: a legnagyobb gond ma Európában, hogy a brüsszeli bürokratáknak nem természetes, ha egy magyar kormányfőnek Magyarország érdeke az első.   Mi egy olyan Európához csatlakoztunk és egy olyan Európát szeretnénk maguk előtt látni, amely erős nemzetállamok egyenrangú együttműködésén alapul – fogalmazott. Hollik István azt mondta, Európa évtizedekig erős volt, ezért úgy gondolják, nem kell mást tenni, mint visszatérni a kereszténydemokrata alapító atyák koncepciójához, a keresztény kultúrán alapuló, rugalmasan együttműködő nemzetek Európájának a koncepciójához. Ahhoz az Antall József-i Európához, amelyik természetesnek veszi, hogy mi mindent a magyar szemszögből nézünk, és a többi ország is a saját szemszögéből vizsgálja az egyes kérdéseket – fejtette ki a kormányszóvivő.

 

Az MSZP-Párbeszéd tájékoztatást követel a kormánytól, hogy mennyi pénzt költött magyarországi vendégmunkások toborzására és hány, unión kívülről érkező munkavállaló dolgozik az országban – mondta Bihal Dávid, a szocialisták elnökségi tagja. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott, Magyarországon kivándorlási válság van, mivel eddig 600 ezren hagyták el az országot és további félmillióan tervezik. A kormánypártok eközben álságos politikát folytatnak: miközben a migránsok ellen uszítanak, gazdasági bevándorlókat hoznak az országba – fejtette ki az MSZP elnökségi tagja, hozzátéve, amennyiben a kabinet nem üldözné el a fiatalokat, nem kellene több tízezer indiai, mongol és ukrán vendégmunkást hívni.

 

Kubatov Gábor szerint azért is lesz minden korábbinál fontosabb a május 26-i európai parlamenti (EP-) választás, mert törekvések vannak Európa tradícióinak, keresztény alapjainak megváltoztatására. „Szinte erőszakot vesznek rajtunk és ránk akarják erőltetni a migránsokat” – fogalmazott a Fidesz alelnöke. A kormánypárti politikus kijelentette, nagyon nehéz tudomásul venni, hogy Európában Soros Györgynek nagyobb befolyása van, mint 6-8-10 európai országnak. „Ha hallgatunk, akkor ebből nem lesz változás” – mondta.  Kubatov Gábor hangsúlyozta, miközben Soros György azt követeli, hogy Európában nyissák ki a határokat, addig amerikai házát négyméteres kőkerítés veszi körül. „Érthető, félti a családját, de ő azt nem érti meg, hogy mi is féltjük a családunkat” – fűzte hozzá a Fidesz alelnöke. A politikus szólt arról is, hogy a Fidesz az EP-kampányban folytatja a támogató aláírások gyűjtését, hogy minél erősebb üzenetet küldhessenek Brüsszelnek: a bevándorlás kezeléséről más elképzeléseik vannak.

 

A Demokratikus Koalíció (DK) az Országgyűlés költségvetési bizottságának rendkívüli ülését kezdeményezi a jövő évre tervezett nyugdíjkorrekció kérdésében – jelentette be Varju László, a testület elnöke. Az ellenzéki párt országgyűlési képviselője azt mondta: a Pénzügyminisztérium útjára indította a 2020-as költségvetés tervezését, és az első adatokból az látszik, hogy a kabinet „át akarja verni” a nyugdíjasokat. Varju László kifogásolta, hogy a tárca a tavalyi zárszámadás ismerete és a bérnövekedés figyelembe vétele nélkül kezdte meg a tervezést, továbbá a nyugdíjkorrekció számításánál ezúttal sem a nyugdíjas fogyasztói kosárra vonatkozó inflációt alkalmazza. Az ellenzéki politikus szerint utóbbira azért lenne szükség, mert a nyugdíjasokat jobban érinti a krumpli, a kenyér és a gyógyszerek árának alakulása, mint például az új autók árváltozása.

 

Megváltoztathatja az európai pártok elrendeződését a májusi EP-választás – mondta Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője és Pulai András, a Publicus Intézet ügyvezetője, stratégiai igazgatója. Úgy látják, hogy a részvételi arány függvényében akár meglepő eredmények is születhetnek. Az európai parlamenti választás tétje az, hogy „tisztuljon a kép”, illetve fontos, hogy ez milyen irányba történik, lesznek-e „új gravitációs pontok” vagy minden marad a régiben, és erővonalakként marad a néppárt, a szocialisták és a liberálisok – vélekedett Pulai András, a Publicus Intézet ügyvezetője, stratégiai igazgatója. „Lehet, hogy valami más jön; Orbán Viktor szereti hangoztatni, hogy vannak a bevándorlásellenes és bevándorláspárti erők, de szerintem ilyen vegytisztán semmiképpen sincsen, legfeljebb egyesek máshogy állnak a bevándorlás kérdéséhez, vannak, akik elutasítják, és vannak, akik szabályoznák” – fogalmazott Pulai András. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője erre reagálva elmondta, „az európai pártstruktúra hagyományosan úgy alakult, hogy egy mérsékelt plurális pártrendszer volt, ami azt jelenti, hogy mindenki a centrum felé törekedett, mindenki mindenkivel alkuképes volt”. „Nagyjából húsz éve megjelent egy szélsőségesen EU-ellenes vonal is az Európai Parlamentben, de folyamatosan a partvonalon volt, ezt a politikatudomány már pluralizálódásnak hívja; volt törésvonal bőven, ami ezt okozta, észak-dél, kelet-nyugat, de hosszú távon, amióta legalább is Magyarország az unió tagja, a centrum erős volt. Ez megváltozott 2015 után, 2019-re a centrum összeroppant”

 

Külföld:

 

A szocialista PSOE, Pedro Sánchez hivatalban lévő kormányfő pártja nyerte meg a spanyol parlamenti választást, a madridi televízió szerint 120 körüli mandátumot szerzett. Óriási veszteségeket szenvedett el a Néppárt, amely 69-72 mandátumhoz juthat. A jobboldali liberális  Ciudadanos 48-49, a baloldali Podemos 42-45, a jobboldali populista Vox 36-38 mandátumot szerezhet. A többi mandátumot a regionális pártok szerezték meg. Bár sem a bal-, sem a jobboldal nem szerzett abszolút többséget, várhatóan Sánchez marad a miniszterelnök a Podemos mellett egyes regionális pártok támogatásával. A voksolást magas részvétel mellett rendezték, 2015-höz képest hét százalékkal többen szavaztak. Barcelonában 17 százalékos volt az emelkedés.

A választásra jogosult 36,9 millió spanyol állampolgár közül több mint 2 millióan szavazhattak külföldről, a legtöbben, több mint 420 ezren Argentínából. A spanyol választók 350 alsóházi (kongresszus) és 208 felsőházi (szenátus) képviselői hely sorsáról döntenek.

 

Volodimir Zelenszkij megválasztott ukrán elnök azt üzente Vlagyimir Putyin orosz államfőnek, ne reménykedjen abban, hogy sok ukrán akar orosz állampolgárságot. Zelenszkij arra reagált, hogy Putyin Pekingben közölte: Oroszország kész megkönnyíteni az orosz állampolgárság megszerzését az összes ukránnak, nemcsak a Donyec-medencei szakadár területeken élőknek. Zelenszkij a hétvégén kiadott közleményében kifejtette: Ukrajna egyebek mellett abban különbözik Oroszországtól, hogy „az ukránoknak hazájukban van szólásszabadság, szabad média és internet”. „Mi pontosan tudjuk, mit jelent az orosz útlevél. Ez jog arra, hogy békés tüntetésért letartóztassanak bennünket. Jog arra, hogy ne legyenek szabad és versenylehetőséget biztosító választások. Jog arra, hogy elfelejtsük úgy általában minden emberi és szabadságjog létezését” – fűzte hozzá. Szavai szerint az ukrán állampolgárság ezzel szemben „a szabadságot, a méltóságot és a tiszteletet” jelenti.

 

Több mint 64 milliárd dollár értékben kötöttek együttműködési megállapodásokat az Egy övezet, egy út fórum résztvevői a Pekingben megtartott csúcstalálkozón. Hszi Csin-ping kinai elnök kiemelte, hogy valamennyi együttműködési projektben a piac alapelvei fognak érvényesülni, és a vállalatok lesznek a kulcsszereplők a tervek megvalósításában. A pekingi csúcstalálkozón 37 állam- és kormányfő köztük Orbán Viktor miniszterelnök vett részt. A kormányfő a világ legnagyobb gazdaságfejlesztési projektjének nevezte az Egy övezet, egy út kezdeményezést a miniszterelnök.

A magyar-kínai kapcsolatok további fejlesztését szolgáló, ötpontos tervben állapodott meg Pekingben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és kínai kollégája. Célul tűzték ki egyebek mellett egy közös magyar-kínai egyetem megalapítását, továbbá a Budapestet Bukaresttel összekötő gyorsvasútprojekt előkészítését.

 

Vizsgálat megindítását szorgalmazta a szennyezett olaj ügyében Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az eset miatt már büntetőeljárás is indult. A napokban Lengyelország, Németország, Ukrajna és több más ország, köztük Magyarország is felfüggesztette a kőolaj átvételét a Barátság kőolajvezetéken. A Mol korábban közölte: a felfüggesztés nem érinti a vállalat finomítóinak működését, hiszen az Adria-vezetéken keresztül, illetve a rendelkezésre álló készletekből el tudják látni a finomítót.

 

Irán mérlegeli, hogy kilép az atomsorompó-szerződésből (NPT), mint az egyik lehetséges választ a Teheránt sújtó amerikai szankciók megszigorítására – jelentette ki Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter. A politikus az állami televízió adásában azt mondta, hogy országa sokféle módon reagálhat, és az atomsorompó-szerződés felmondása a válaszlehetőség egyike.   Washington az iráni olajiparra kivetett szankciókat 2018 novemberében állította vissza, de nyolc országnak – az iráni olaj legnagyobb importőreinek – 180 napra mentességet adott. Ezt a kiskaput zárta be Donald Trump elnök, amikor a hét elején úgy döntött, hogy nem hosszabbítja meg a mentességet. A genfi leszerelési bizottság több évi előkészítő munkája után az ENSZ-közgyűlés 22. ülésszaka 1968. június 12-én jóváhagyta az atomsorompó-szerződés végleges szövegét.

 

Egy John Earnest nevű tizenkilenc éves fehér férfi nyitott tüzet a dél-kaliforniai Poway zsinagógájában egy ember életét kioltva és három embert megsebesítve – közölték a helyi hatóságok. A lövöldözéskor mintegy száz ember lehetett a zsinagógában. A hatóságok tájékoztatása szerint a halálos áldozat egy nő, a három sebesült között pedig egy gyermek és egy rabbi is van. John Earnest tette után gépkocsin menekült, majd maga tárcsázta a 911-es segélyhívószámot, hogy bejelentse: „részese volt” egy lövöldözésnek a helyi zsinagógában. David Nisleit, San Diego rendőrfőnöke a sajtónak elmondta, hogy a lövöldözés után egy szolgálaton kívüli, épp a zsinagógában tartózkodó határőrtiszt a férfi után lőtt, de nem találta el. A rendőrség hamar utolérte a kocsit, amely lehúzódott az út szélére, a merénylő pedig feltett kézzel kiszállt. Azonnal őrizetbe vették. Az eddigi tudósítások szerint egyelőre nem világos, hogy a tettest milyen indíték vezette. Az eset után Donald Trump amerikai elnök egy rendezvényen valószínűnek nevezte, hogy „gyűlöletből fakadó bűntettről” van szó. Steve Vaus, Poway polgármestere maga is úgy vélekedett, hogy a gyilkos cselekedetének hátterében a zsidó közösséggel szembeni gyűlölet áll.  A fajgyűlölő fiatal férfi közzétett a közösségi médiában néhány levelet, amelyben kinyilvánítja a zsidók elleni indulatait. Ezekből kiderül például, hogy legfőbb „ihletője” Brenton Tarrant, az az ausztrál állampolgárságú férfi, aki március 15-én két christchurch-i mecsetben nyitott tüzet, ötven muszlimot – köztük nőket és gyerekeket – gyilkolt meg. A mostani merénylő egy listát is közzétett, amelyben több más „példaképét” is megnevezte, köztük Adolf Hitlert. A hírügynökségek a mostani tragédiával összefüggésben emlékeztetnek a tavaly október 27-i merényletre, melynek során egy fegyveres tizenegy ember életét oltotta ki a pittsburghi Élet Fája Zsinagógában.

 

Az izraeli csapatok tüzet nyitottak 3 gázaira, akik a határkerítést próbálták megrongálni a Gázai övezet északi részén. A katonai szóvivő nyilatkozata szerint a katonák a standard eljárásnak megfelelően cselekedtek, amikor rálőttek a gyanúsítottakra. Sérülésről nem érkezett jelentés. Szombaton Gázából átreptetett Molotov-koktél szállító lufik tüzet okoztak a Habsor Nemzeti Park területen délen. A tűzoltóknak sikerült megfékezni a lángokat, sérülés nem történt. Pénteken mintegy 7000-8000 gázai gyűlt össze az övezetet irányító Hamász terrorszervezet támogatásával rendezett “Visszatérés Menete” erőszakos tüntetéseken a határ mentén.

 

Gazdaság:

 

A magyar-szerb-kínai összefogással megújuló Budapest-Belgrád-vasútvonal fogja jelenteni a leggyorsabb szállítási útvonalat Délkelet-Európa és a kontinens belseje között – mondta a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter szerint a kínai Egy övezet, egy út kezdeményezéssel olyan nemzetközi együttműködés jön létre, amely komoly infrastrukturális fejlesztésekben, a kereskedelem ösztönzésében és a pénzügyi szolgáltatások elterjesztésében érhető tetten.  Hangsúlyozta: Magyarország tud profitálni földrajzi elhelyezkedéséből, hiszen a kínai selyemút tengeri ága a görögországi kikötőknél végződik. A verseny pedig azért folyik majd, hogy ki tudja a leggyorsabban eljuttatni az árut a kontinens belseje felé. A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: tavaly abszolút rekordot, 8,7 milliárd dollárt ért el a Magyarország és Kína közti kereskedelmi forgalom, és idén az élelmiszeripari export további növekedése várható.

 

Időjárás:

 

Hazánkban hétfőn délelőtt felhős idő várható gyenge esővel, záporesővel. Délután gyakran lesz erősen felhős az ég, szórványosan várható gyenge eső, záporeső, zivatar. A szél napközben élénk északi lesz. Hajnalban 5, 10 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 10, 18 fok között alakul. Késő este 8, 13 fok lesz. Hétfőn kettős fronti hatás érvényesül. Többeknél jelentkezhet vérnyomás-ingadozás, görcsös panaszok és ízületi bántalmak is felléphetnek. Az időnként megélénkülő szél fokozódó fejfájást okoz. A felhős, csapadékos időben a hő-és komfortérzet alacsony, levertség és fáradékonyság jelentkezhet. A közlekedés sok nagy a balesetveszély! A légszennyezettség alacsony, alig változik. A porkoncentráció alacsony, alig változik. A légnyomás alig változik.