A BreuerPress és a HetiTV hírei 

A BreuerPress és a HetiTV hírei 

 

 

A magyar kormány azt várja az Európai Unió illetékes szerveitől, hogy lépjenek fel a migránskaravánok ellen, akadályozzák meg, hogy elinduljanak – mondta a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Orbán Balázs elmondta, Magyarország mindenképpen megvédi a határokat, s a kerítés állni fog, de azt, hogy a migránskaravánok az unió területére lépjenek, bármi áron meg kell akadályozni, hiszen nincs más megoldás. Az államtitkár szerint az látszik egyébként, hogy a karavánokat az interneten, a közösségi média segítségével szervezik, s ez nem lehet véletlen. Mára az ilyen akciók politikai termékekké váltak, amelyeket tulajdonképpen a bevándorlást támogató erők vetnek be – fűzte hozzá.

 

A csaknem egy éve hatályba lépett európai uniós adatvédelmi csomag a korábbinál nagyobb kötelezettségeket ró az adatkezelőkre, akik erre nem mindig vannak felkészülve – mondta Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke. Mint mondta, a múlt év májusa óta hatályos uniós szabályozás ugyan szűkíti a nemzeti mozgásteret, de közben alapelvi szintre emeli az adatkezelők elszámoltathatóságát. Nem csak tisztességesen, átlátható módon és törvényesen kell az adatkezelést folytatniuk, de képesnek kell lenniük ezt igazolni is – hívta fel a figyelmet. Kifejtette: az új rendszerben felértékelődik az adatbiztonság szerepe, az uniós előírások szerint egy súlyos adatvédelmi incidensnél akár hárommilliárd forint is lehet a bírság.

 

Az LMP fontos információkat hiányol a paksi bővítés nemrég nyilvánosságra hozott szerződéséből. Schmuck Erzsébet frakcióvezető-helyettes a többi között a felmondás vagy a módosítás feltételeiről vár további tájékoztatást. Az ellenzéki politikus a Magyarország és a Roszatom közötti megállapodásból megismert, 150 oldalas dokumentumról azt mondta: abból nem derül ki a részletes műszaki ajánlat, de a fizetési vagy a munkavégzést érintő határidők sem. A képviselő a kötbér és a felelősségi viszonyok részleteit is hiányolja a szerződésben, de ezekről – mint maga is rámutatott – bíróság mondta ki, hogy azok nyilvánosságra hozatala üzleti érdekeket sértene. Nem tudható az sem, hogy mi történik a keletkező radioaktív hulladékokkal, holott ezek lebomlási ideje több száz év. Megjegyezte: a Pécs térségében élőket továbbra is félelemben tartja a kérdés, hiszen várhatóan Bodára tervezik a hulladéktárolót, de még annak ellenére nem kezdték el a helyszín alkalmasságának vizsgálatát, hogy Pakson már építkezésbe fogtak.

 

A 2019-es költségvetésben a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatások finanszírozására több mint 6 milliárd forinttal több jut, mint az előző évben – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára. Fülöp Attila a Pest megyei település Segítő Kéz Szolgálata új épületének átadásán hangsúlyozta, a kormány 2010 óta következetesen támogatja a magyar családokat, főként azokat, ahol baj van, és segítségre van szükség. Hozzátette, hogy a szociális területen megvalósuló beruházások esetében nem az állam „magánügye”, hogy ott mi történik, ha valaki igénybe veszi a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatot, az kihat közvetlen és tágabb környezetére is.

 

Az októberi helyhatósági választásokon Pécs 18 egyéni körzetében egy-egy közös képviselőjelöltet indítanak az ellenzéki pártok – jelentették be az együttműködésben részt vevő DK, MSZP, LMP, Jobbik és Momentum tisztségviselői a baranyai megyeszékhelyen. Kunszt Márta, a Demokratikus Koalíció önkormányzati képviselője közölte: a körzetenkénti egy-egy önkormányzati képviselőjelölt állításának ügyében a pártok „koordinálni” fognak egymással. Gulyás Emil, az MSZP önkormányzati képviselője jelezte: az ellenzéki pártok pécsi vezetői abban is megállapodtak, hogy megteremtik a szavazatmaximalizálás feltételeit. „Ha ez létrejön, nagy valószínűséggel győzni fog az ellenzék Pécsett” – mondta.  Gulyás Emil közölte: az MSZP, a DK és a Momentum továbbra is Péterffy Attila, a Főtáv Zrt. műszaki, fejlesztési és karbantartási igazgatójának jelöltségét támogatja a pécsi polgármesteri posztra. Hozzátette, bíznak abban, hogy jelöltjük megkapja majd a többi párt támogatását is.

 

Sikeresen zárultak az idei bértárgyalások a BKV Zrt.-nél, a megállapodás értelmében április elsejével nyolc százalékkal nőtt a dolgozók alapbére – közölte a cég. A szerdán aláírt megállapodás szerint a dolgozók január 1-jétől március 31-ig visszamenőleg egyszeri bruttó 105 ezer forintos bérkiegészítést, év végén pedig egyszeri 14 900 forintot kapnak. Bővül továbbá az utazási igazolványra jogosultak köre: az eddigi két hozzátartozó helyett mostantól a házastárson kívül az összes, egy háztartásban élő iskolás gyermeknek is jár a kedvezmény – tették hozzá. Ismertették, a BKV-nál 2017-től átlagosan 27 százalékkal emelkedtek a fizetések, a mostani megállapodással együtt pedig átlagosan 35 százalékkal magasabbak a bérek a 2016-os szinthez képest.

 

Külföld:

 

Azonnal újraindul a vámellenőrzés az Egyesült Királyságból érkező áruk esetében, amelyek után áfát is kell majd fizetni, amennyiben a szigetország rendezetlen módon távozik az Európai Unióból – figyelmeztetett az Európai Bizottság. „Az EU vámkódexe vonatkozna minden olyan termékre, amely az Egyesült Királyságból érkezik” – mondta Pierre Moscovici uniós gazdasági biztos. „Kemény Brexit esetén új vámellenőrzéseket kellene bevezetni. (…) Ez nem jelenti azt, hogy módszeresen minden egyes teherautót átvizsgálnánk. Kockázatelemzési alapon végeznénk ellenőrzéseket” – mondta. Moscovici reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy a megállapodás nélküli brit kilépés még elkerülhető.

 

Jelenleg egyáltalán nem indokolja semmi az Egyesült Királyság európai uniós kilépésének (Brexit) további halasztását, mert a helyzet alapvetően nem változott a brit alsóházban – jelentette ki Sebastian Kurz osztrák kancellár. Theresa May kedd esti nyilatkozatában jelezte, hogy London legfeljebb május 22-ig kérné a kilépési határidő meghosszabbítását. Ez a dátum azért vízválasztó, mert utána európai parlamenti választásokat tartanak, és az új EP-ben a tervek szerint már nem lesznek brit képviselők. Viszont minden tagállamnak április 12-ig kell jeleznie, hogy megtartják a választást, ezért az EU kikötötte: akkor lehet május 22-ig halasztani a kilépést, ha addig elfogadják Londonban a kilépési megállapodást. „A dolgok jelenlegi állása szerint egyáltalán semmi ok a további halasztásra, mert továbbra is káosz uralkodik Nagy-Britanniában. Nincs B terv, amelyet a többség támogatna a brit törvényhozás alsóházában” – hangsúlyozta Kurz.

 

Kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelország ellen az Európai Bizottság (EB) az igazságügyi reformok keretében létrehozott fegyelmi kamarák miatt, amelyek az aggályok szerint fokozzák a bírák feletti politikai ellenőrzést – jelentették be Brüsszelben. Az EB hivatalos felszólító levelet küldött Lengyelországnak, és ezzel megindult az eljárás az értékelés szerint a bírói függetlenségét aláásó jogszabály ügyében. A lengyel hatóságoknak két hónapjuk van válaszolni a kifogásokra. Amennyiben nem érkezik válasz, vagy pedig Lengyelország olyan észrevételeket tesz, amelyek nem tekinthetők kielégítőnek, az Európai Bizottság úgy dönthet, hogy a jogsértési eljárás következő lépéseként úgynevezett indokolással ellátott véleményt küld Varsónak. Ezt követően – ha szükséges – az Európai Bíróság elé vihetik az ügyet.

 

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma kétmillió dolláros pályázati alapot hozott létre olyan európai és közép-ázsiai projektekre, amelyek fölveszik a küzdelmet az antiszemitizmus új formái ellen. Mike Pompeo külügyminiszter egyúttal közölte: nem lehet kétségbe vonni Izrael állam jogát a saját létéhez. Az USA külügyminisztériuma olyan projekteket kíván támogatni, amelyek dokumentálják a gyűlöletbűncselekményeket, és tudatosítják a közvéleményben a gyűlöletbeszéd azon megnyilvánulási formáit, amelyek zsidók ellen irányulnak. Cél az is, hogy megtalálják a legmegfelelőbb válaszokat az antiszemitizmus ellen jogi, társadalmi és közösségi szempontból, és felkészítsék a rendőrséget és a vádhatóságokat a helyi zsidó közösségekkel való jobb együttműködés érdekében.

 

Az izraeli katonai hírszerzés erőfeszítéseinek köszönhetően 37 évvel a libanoni háború Sultan Yaqub csatájában eltűnt izraeli katonák egyike, Zachary Baumel törzsőrmester holtteste hazatért Izraelbe, közölte az Izraeli Védelmi Erők.

Izraelbe érkezéskor a testet először az Abu Kabir Igazságügyi Intézetbe vitték, azonosították, és az izraeli hadsereg főrabbija, Ejal Karim is megerősítette, hogy Baumel maradványai.

„A holtteste Izraelben van, azonosították. Az izraeli hadsereg Humán Erőforrás Igazgatóságának vezetője, Moti Almoz vezérőrnagy néhány perccel ezelőtt tájékoztatta Baumel családját,” közölte Jonathan Conricus katonai szóvivő. „Jelentős hírszerzési és operatív erőfeszítések vezettek a maradványok megtalálásához és hazahozásához.”

Baumel maradványait egy repülőgép szállította Izraelbe a héten egy meg nem nevezett harmadik országon keresztül.

A Brooklynban született amerikai bevándorló Baumel egyike volt annak a három izraeli katonának, akiknek a holttestét nem találták meg a 21 izraeli katona halálával végződő Sultan Yacoub csata után, mely az izraeli erők és a szíriai hadsereg között zajlott a libanoni Bekaa-völgyében.

A hadsereg közölte, a másik két katona, Zvi Feldman és Jehuda Katz maradványai utáni kutatás tovább folytatódik.

 

Gazdaság:

 

A kiskereskedelmi forgalom várakozásokat meghaladó februári növekedését a bérkiáramlás táplálta, a munkaerőhiány miatt a keresetek idén is emelkednek, így a belső fogyasztás a gazdasági növekedés húzóereje marad – így kommentálták a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatait piaci elemzők. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint a kiskereskedelmi forgalom bővülése a reálbérek emelkedése miatt fokozódó lakossági fogyasztással magyarázható. A béremelkedés idén is folytatódik, ezért a kiskereskedelemben 2019-ben 5 százalék körüli növekedés várható. Horváth András, a Takarékbank elemzője az megállapította, hogy a várakozásokat érdemben felülmúlta és számottevően gyorsult februárban a kiskereskedelmi forgalom növekedése. Megjegyezte ugyanakkor, a háztartások nem csupán a kiskereskedelemben növelik fogyasztásukat, hanem a vendéglátás, belföldi turizmus, szabadidő, szórakozás, valamint egyéb szolgáltatások területén is jelentős növekedésre lehet számítani.

 

Időjárás:

 

Hazánkban csütörtökön délelőtt a napos időszakok mellett változóan gomolyfelhős lesz az ég, elvétve lehet egy-egy futó zápor. Délután többször lesz erősen felhős az ég, de hosszabb-rövidebb időre a nap is kisüt. Helyenként egy-egy zápor is kialakulhat. A szél napközben eros déli lesz. Hajnalban 5, 10 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 14, 20 fok között alakul. Késő este 9, 14 fok lesz. Csütörtökön nem érkezik front, azonban időnként párás, fülledt lesz a levegő, és ez többeknél okozhat panaszokat. Elsősorban légszomj, rosszullét jelentkezhet, főleg a délutáni órákban. A szélre érzékenyek körében gyakori lehet a fejfájás, emellett ingerlékenységet, nyugtalanságot is tapasztalhatnak, és a migrénhajlam is fokozódik. A szabadban ingadozó a komfortérzet, változékonyságra kell készülni, illetve a hőérzet is a mért értékek alatt alakul némileg. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A porkoncentráció alacsony, alig változik. A légnyomás gyengén süllyed.