Avichai Mandelblit legfőbb ügyész 40 nappal a választások előtt informálta Benjamin Netanjahu jogi kepviselőit, hogy szándékában áll vádat emelni a miniszterelnök ellen

A BreuerPress és a HetiTV reggeli gyors hírei 

Gratulált a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) hétvégi kongresszusához és a szervezet elnökévé történt újraválasztásához Kelemen Hunornak Orbán Viktor miniszterelnök kettejük megbeszélésén Budapesten, a Karmelita kolostorban.  A megbeszélésen egyeztettek az Európai Néppárt keretében zajló választási felkészülésükről, és hangsúlyozták: a májusi európai parlamenti (EP-) választáson az egyik legfontosabb cél az, hogy erős Kárpát-medencei magyar képviselet legyen az újraválasztott EP-ben. Orbán Viktor és Kelemen Hunor értékelte a magyar kormányzati segítséggel megvalósuló erdélyi gazdaságélénkítő programok alakulását; az RMDSZ elnöke tájékoztatta a miniszterelnököt, hogy a kisebb pályázatok első fázisa lezárult, és már a nagyobb beruházások előkészítése, tervezése is zajlik.

 

Áder János észrevételei után változhat a jogalkotási törvény. A parlamenti testület ülésén egy olyan módosítást fogadott el, amely törölné a jogszabályból az Áder János által vitatott részt. Egyben azt is kezdeményezik, hogy a törvény március 15-én lépjen hatályba. A köztársasági elnök azt kifogásolta, hogy a novemberi módosítás a jogalkotási törvény és az alaptörvény közötti koherencia hiányát eredményezi, ami bizonytalanságot okozhat a jogszabály-előkészítés során. Álláspontja szerint a jogalkotási törvény új pontja – amely kimondja, hogy törvénynek kell rendelkeznie alapvető jog közvetlen és jelentős korlátozásáról, illetve érvényesülésének lényeges garanciáiról – lényegében egy taxatív felsorolás arról: az alapvető jogok szabályozása során mi minősül törvényalkotási tárgynak. Így a rendelkezésből az következik – írta -, hogy az alapvető jogok tekintetében kizárólag két tárgykör, nevezetesen a közvetlen és jelentős korlátozás, valamint az érvényesülés garanciája igényel törvényi szabályozási szintet.

 

Az MSZP az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálatát követeli, mert a kormány közpénzből a Fidesz európai parlamenti (EP-) választási kampányát támogatja. A szocialisták kampánya toborzással indul. Ujhelyi István, az ellenzéki párt EP-képviselője közölte, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a héten egy televíziós műsorban azt mondta, kampány van, ezért a kormány plakátokkal kampányol. Csak azt felejti el a kormány, hogy kampányban nem ő, hanem a pártok kampányolnak – mutatott rá. Hozzátette: a kabinet adóforintokat használ fel arra, hogy Fidesz érdekében folytasson kampányt; csak Orbán Viktor miniszterelnökként írt levele 300 millió forintba fog kerülni. Ez több annál, mint ahány forintot az összes ellenzéki politikai erő elkölthet a választási kampányban – hangoztatta.

 

A jövő zöld vagy semmilyen – az LMP társelnöke így fogalmazta meg pártja EP-kampányának fő üzenetét. Keresztes Lóránt arról is beszélt, hogy igazságosabb Európáért és európai bérekért is küzdene az LMP az Európai Parlamentben, amely önálló listával indul az EP-választáson. A klímaváltozás a mindennapokban jelenlévő rendkívül súlyos probléma. Ennek hatásai most is érezhetőek – jelentette ki Keresztes Lóránt, aki példaként említette a Duna tartósan alacsony vízszintjét, az extrém időjárási körülményeket, az átmeneti évszakok lerövidülését és a hirtelen lezúduló csapadék miatt kialakult villámárvizeket. A társelnök szerint az Európai Unió eleddig nem tudott mit kezdeni a problémával, éppen ezért erősödnek a zöldpártok a kontinensen. A politikus arról is beszélt, hogy az igazságosabb Európáért és az európai bérekért is küzdene az LMP az Európai Parlamentben. Mint mondta: az uniós csatlakozás óta szerepel négy magyarországi régió a legszegényebb 20 térség között. Ezzel összefüggésben az elvándorlás mértéke is óriási – tette hozzá. Szerinte nem elfogadható, hogy vannak másodrangú uniós állampolgárok, „mint mondjuk a keleti blokk unióhoz 15 éve csatlakozott állampolgárai”, akik ugyanazért a munkáért a német bér negyedét kapják meg.

 

Visszavonta a Momentum Mozgalom költségvetési támogatásának felfüggesztését az Állami Számvevőszék (ÁSZ), miután a pártnál megteremtették a törvényi előírásoknak megfelelő gazdálkodás alapvető kereteit. A Párbeszéd Magyarországért Párt esetében ugyanakkor az együttműködés hiánya miatt továbbra is érvényben van az intézkedés – közölte a számvevőszék. Az ÁSZ a 2018-as országgyűlési választás kampánypénzeinek ellenőrzése keretében, 2019. január 16-án zárta le a Momentum Mozgalom ellenőrzését. Mivel a párt nem igazolta a törvényes gazdálkodásnak való megfelelést, ezért az ÁSZ kezdeményezte a párt költségvetési támogatásának felfüggesztését. Az ÁSZ tájékoztatta a Momentum elnökét, hogy milyen dokumentumokkal kell igazolnia az ÁSZ-nak azt, hogy a pártnál megteremtették a törvényes gazdálkodás feltételeit. A számvevőszék egyúttal közölte azt is, hogy a Párbeszéd Magyarországért Párt költségvetési támogatásának felfüggesztése továbbra is érvényben van, ugyanis a Párbeszéd január 16-a óta nem küldte meg az ÁSZ-nak azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják, hogy a pártnál megteremtették a vonatkozó törvényeknek megfelelő gazdálkodás alapvető kereteit.

 

Külföld:

 

Tízévi mélypontra csökkent a szeptemberrel zárult tizenkét hónapban az Európai Unió társállamaiból Nagy-Britanniába irányuló nettó bevándorlás, nem kis részben azért, mert a közép- és kelet-európai EU-országok állampolgárai közül többen távoztak, mint ahányan érkeztek. A brit statisztikai hivatal (ONS) friss becslése szerint a tavalyi harmadik negyedév végéig terjedő egy évben nettó 57 ezer volt a tartós letelepülési szándékkal Nagy-Britanniába érkező külföldi EU-állampolgárok száma. Nagy-Britanniában 2009 óta nem mértek ilyen alacsony éves szintű nettó EU-bevándorlást. Az ONS ismertetése szerint a vizsgált időszakban 202 ezren érkeztek letelepedési céllal más EU-országból, és 145 ezer EU-állampolgár távozott végleg Nagy-Britanniából.

 

Neonácik tartottak felvonulást Nürnbergben. A szélsőjobboldali demonstráció résztvevői elmentek arra a mezőre, ahol a hitleri időkben rendszeresen tartottak nagygyűléseket. Fáklyás felvonulást rendeztek a német neonácik Nürnbergben, abban a városban, ahol Hitler idején a legnagyobb náci tömeggyűléseket tartották meg. A szélsőjobboldaliak elmasíroztak egy menekültbefogadó központ mellett is, azután azon az emelvényen szelfiztek, amelyen egykor Hitler állt. A felvonulásról készült videón az látható, hogy a neonáci NDP párt és a Wodans Erben Germanien nevű szervezet 18 tagja fáklyákkal masírozott Nürnberg több részén. A tudósítás szerint a német ügyészség még vizsgálja, hogy indítson-e eljárást, a vád közösség elleni gyűlöletkeltés lehet.  „Ez egy olyan esemény volt, amely valamennyiünk számára figyelmeztetésként kell, hogy szolgáljon” – jelentette ki Ulrich Maly, Nürnberg polgármestere.

 

Donald Trump amerikai elnök Hanoiban tartott sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy nem jutott megállapodásra Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel sem a nukleáris leszerelésről, sem a Phenjan elleni szankciók kérdéséről. Kijelentette: Kim a büntetőintézkedések feloldását kérte, de ő ezt elutasította. Trump hozzátette, Kim biztosította arról, hogy tartózkodnak az atom- és rakétakísérletektől. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter Hanoi sajtóértekezletén azt mondta, hogy szerette volna, ha a felek messzebbre jutnak a tárgyalásokon, de Kim nem volt kész erre.

 

Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda helyettes parancsnoka szerint Teherán azt tervezi, hogy világméretű támadásokkal „megtöri Amerikát, Izraelt valamint partnereiket és szövetségeseiket.” Február 19-én az iráni IRINN TV-ben sugárzott beszédében, Hosszein Szalami dandártábornok azt mondta, Irán arra készül, hogy globális szinten harcoljon ellenük, ne csak egy helyen. Háborúnk nem helyi háború. Azt tervezzük, hogy legyőzzük a világhatalmakat,” jelentette ki Szalami a washingtoni székhelyű Middle East Media Research Institute (MEMRI) fordítása szerint. Irán ellenségeit törékenynek és majdnem legyőzöttnek írta le. „A szaúdi rezsimnek tudnia kell, hogy nem húzzák sokáig. Tudom, milyen rémálmaik vannak minden este. Az ajkaik kiszáradtak [a félelemtől]. Minden nap végén hálásak, amiért még egy napot élhettek. A halálra várnak.”

 

Avichai Mandelblit legfőbb ügyész 40 nappal a választások előtt informálta Benjamin Netanjahu jogi kepviselőit, hogy szándékában áll vádat emelni a miniszterelnök ellen, véget vetve a médiában hetek óta keringő spekulációknak. A Likud párt utolsó próbálkozásként petíciót nyújtott be a Legfelsőbb Bíróságnak a bejelentés elhalasztását kérve a választások utánra. Azzal érveltek, hogy a Knesszet-listák már leadásra kerültek, így Mandelblit időzítése precedens nélküli. Beadványukat a bíróság délután elutasította.
A vádemelési szándék bejelentése nem végleges döntés. A következő lépés a meghallgatási folyamat lesz, ami a választások után veszi kezdetét. A procedúra során Netanjahu lehetőséget kap arra, hogy elmondja a saját verzióját, és ezzel akár meg is változtathatja a legfőbb ügyész álláspontját. Ha ez nem sikerül, Mandelblit hivatalosan vádat fog emelni ellene. A miniszterelnök a vizsgálati folyamat kezdete óta hangoztatja szavazóinak és a közvéleménynek, hogy nem fog lemondani, hiszen “nem lesz semmi, mert nem volt semmi,” az egész csak a baloldal ármánykodása, mert a választásokon nem tudják legyőzni.
„A baloldal le akar vadászni engem” — vélekedett Netanjahu –, mivel „nem tudnak választáson megverni”. „Minden vád hazugság” — tette egyértelművé álláspontját.
Beni Ganc, a Kék Fehér párt vezetője az ügyre reagálva felszólította Netanjahut, hogy mondjon le. Mint Ganc vélekedett, Izraelnek „nem lehet félállású miniszterelnöke”. A Kék Fehér párt vezetője arról is beszélt, hogy a Netanjahuval szembeni vádemelés szándéka Mandelblit részéről „szomorú nap Izrael számára”. „Ne felejtsük el: ez az ország mindannyiunké” — mondta. „Te a saját javadat kerested az országé helyett. Ez rossz döntés volt” — üzente Netanjahunak. A fentiekhez hozzátette, hogy Netanjahunak „felelős döntést” kell hoznia, és hogy ő nem lesz hajlandó Netanjahuval együtt kormányozni, ha esetleg erre kerülne sor.

 

Gazdaság:

 

A befektetőbarát kormányzati intézkedések eredményességét hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter a legfrissebb beruházási statisztikák alapján, megemlítve, hogy tavaly 8495 milliárd forintnyi fejlesztés valósult meg Magyarországon, 17 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a beruházások növekedését az otthonteremtési program, a hatéves bérmegállapodás eredményeként 9 százalékra csökkentett társasági adókulcs és az uniós források hatékony felhasználása is támogatta. A beruházások kiegyensúlyozott növekedése a tárcavezető szerint a következő évekre is megerősíti a kedvező gazdasági kilátásokat. Magyarország beruházási rátája az elmúlt két évben kitartóan emelkedett, a magyar adat a Pénzügyminisztérium becslése szerint 25 százalék felett alakulhatott 2018-ban, amely számottevően felülmúlja mind a visegrádi országok, mind az Európai Unió átlagát – összegezte.

 

Időjárás:

 

Pénteken északnyugat felől hidegfront érkezik térségünkbe. A front hatására országszerte görcsös panaszok jelentkezhetnek: a frontérzékenyek görcsös fejfájást, izom-és hasi görcsöt tapasztalhatnak – írja a Meteo Klinika.

Hazánkban pénteken délelőtt többnyire erősen felhős lesz az ég, csak helyenként lehet szakadozottabb a felhőzet. A Dunántúlon és északkeleten helyenként alakulhatnak ki záporok.