A Mazsihisz a jövő felé szeretne igazodni.
Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt a szervezet különböző programjairól, nemzetközi megítéléséről, valamint az Együttélés Házáról is megosztotta gondolatait.
Az elnök beszámolt arról, hogy a Holokauszt Emléknapon a német fenntartású Andrássy Egyetem és az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem (ORZSE) és a Mazsihisz közös megemlékezést szervezett a Goldmark teremben. Mint megjegyezte, a helyszín is egy történelmi helye a magyar zsidóságnak, hiszen 75 évvel ezelőtt ott volt az egyetlen lehetősége a zsidó származású művészeknek a közönség elé lépni, az OMIKE szervezésében. Akkor szinte a magyar művészvilág színe-java lépett fel itt. Később, a szocializmus éveiben a Goldmark terembe szorult be a zsidóság, ahogy minden egyház is a saját falai közé szorult. A Goldmark adott otthont a Széder estéknek, a purimi és a hanukai báloknak egyaránt, hiszen tulajdonképpen csak itt lehetett ilyen rendezvényeket megtartani, ezért is fontos, kiemelkedő helye a Goldmark terem a zsidóságnak.
A Mazsihisz vezetése úgy gondolta, itt, ezen a helyen szervezi meg az idei megemlékezését, amihez partnernek kérték fel az ORZSE-t, valamint az Andrássy Egyetemet.
A német egyetem meghívása, a velük való együttműködés sok mindent akar szimbolizálni – tette hozzá Heisler András, egyrészt azt, hogy a Mazsihisz és az ORZSE is sokkal nyitottabban kíván működni. A másik az a történelmi párhuzam, amit a szervezet nagyon fontosnak tart, a megemlékezésen legyenek ott zsidók, nem zsidók, az egykori győztes és vesztes hatalmak képviselői. Az egy nagyon komoly elismerése a Mazsihisz közéleti munkájának, hogy erre az összejövetelre nyolc állam nagykövete látogatott el, a német nagykövet azt ki is emelte, hogy számára mennyire megrázó volt németül elmondani a beszédét a Goldmark teremben.
A megemlékezésen Heisler András is felszólalt, egy rövid beszédet tartott. Itt a közös emlékezés felelősségét hangsúlyozta, valamint annak fontosságát, hogy a zsidók és a nem zsidók közösen emlékezzenek meg, ám ez az emlékezés ne csak szavakról szóljon, hanem cselekvésről, tettekről, az oktatásról és a folyamatokról.
Voltak másutt is megemlékezések az országban, ahol a kormány is képviseltette magát, ennek kapcsán azt jegyezte meg az elnök, hogy az elmúlt több évben végigkövette már, hogy miként viszonyulnak az aktuális kormányok az antiszemitizmushoz, a Holokauszthoz. Hozzátette, a Fidesz vezette kormányok szinte minden képviselője, minden politikusa hasznos nyilatkozatokat tett ezzel kapcsolatban. Példaként hozta fel a köztársasági elnök, Áder János szavait, aki a legnagyobb magyar temetőnek nevezte Auschwitzot, ahol 430 ezer magyar állampolgár nyugszik, de megemlítette Lázár János volt kancelláriaminiszter egykori beszédét a korabeli magyar hatóságok felelősségéről, de Takács Szabolcs államtitkár is nagyszerű beszédet tartott Brüsszelben. Idén Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter is fontos mondatokat mondott a Holokauszt Emlékközpontban tartott megemlékezésen. Ugyanakkor azt is hozzátette a Mazsihisz elnöke, ha ezen nagyon hasznos, fontos beszédek mögött nincsenek cselekvéssorozatok, akkor ezek a mondatok üresen maradnak.
Arra a felvetésre, hogy a legnagyobb zsidó szervezet miként szólal meg a Parlament egyik pártjáról, az ellenzék tagjáról, a szélsőségesnek mondott Jobbikról, Heisler András megerősítette, az általa vezetett szervezet megszólalt, nyilatkozatot is adott ki, hozzátéve, a Jobbik elszigetelése az pártpolitikai ügy, azt a pártoknak kell lerendezni. A zsidó szervezet „csupán” egyetlen dolgot tud tenni, de azt hitelesen és következetesen, hogy folyamatosan elmondja, nem kíván szélsőjobboldali, szélsőséges elemekkel együttműködni, de még párbeszédet sem kíván velük folytatni. Ezért sem válaszolt a szervezet évekkel ezelőtt a Jobbik volt elnökének a hanukai üdvözletére, mert úgy vélték, a válasz már maga egyfajta párbeszédet jelent.
Heisler András nemrégiben Brüsszelben, az Európai Zsidó kongresszus (EJC) rendezvényén volt, ezzel kapcsolatban megjegyezte, ez az európai szervezet tömöríti a legális, elismert szervezeteket az európai országokból. Országonként egy zsidó szervezet küld delegátust az EJC-be, Magyarországról ez a Mazsihisz. Ugyanez a helyzet a Zsidó Világkongresszus (WJC) esetében is. Visszatérve a brüsszeli tanácskozásra, Heisler András elmondta, itt is az antiszemitizmus volt a fő téma, ezzel kapcsolatban határozatokat is hozott az európai szervezet. A brüsszeli tanácskozáson megállapították, az antiszemitizmus, az antiszemita jelenségek különböző módon jelennek meg Európában, beleértve a fizikai atrocitásokat Nyugat-Európában, az anticionista megnyilvánulásokat egyaránt. A magyar helyzetet bonyolultnak ítélte meg Heisler András. Sokszor, sok helyen elmondják, hogy itthon „csak” verbális antiszemitizmus van, ugyanakkor itt is tapasztalható egyfajta ellentmondás. Kovács András szociológus kutatásában az olvasható ki, hogy Magyarországon a jegyzett antiszemita cselekmények száma csökkent, ami nagyon pozitív képet ad. Azonban ugyanez a kutatás azt is megjegyzi – tette hozzá a Mazsihisz elnöke, hogy az antiszemitizmus intenzitását a zsidó állampolgárok erősebbnek érzik. Ez egy nagyon komoly ellentét, amit valahol egy hiba okoz, amire a választ kereste többek között a brüsszeli megbeszélésen Heisler András.
A legnagyobb zsidó szervezet egyik jelentős idei projektje a Rumbach utcai zsinagóga felújítása, az Együttélés Háza projektjének az elindulása. A felújítás kapcsán a Mazsihisz elnöke elmondta, erre a kormánnyal kötöttek egy szerződést, mégpedig négy ütemben. Az első ütem lezárult, azzal a szervezet határidőre el is számolt. Azt is megjegyezte az elnök, hogy sok minden lesz ebben az épületben, minden pénteken lesznek szombatfogadó istentiszteletek, de nem hagyományosakat, hiszen a közelben található a Dohány utcai nagy zsinagóga, de a fővárosban is van még számos másik is. A Rumbach utcában tanulással egybekötött istentiszteletek lesznek, de a konkrétumokat még nem kívánta elárulni a Mazsihisz elnöke. A szervezet elképzelése szerint az Együttélés Háza a budapesti zsidóké lesz, ahova mindenki el tud menni, ahol mindenki tud tanulni a zsidóságról. Egy biztos, nem terveznek a Rumbach utcába állandó közösséget, mint volt ötven évvel ezelőtt, saját rabbival, kántorral, hiszen – emelte ki Heisler András, a világ mára megváltozott, mások a kihívások. A Mazsihisz a jövő felé szeretne igazodni.
A kulturális tao kivezetése érinti a Zsidó Kulturális Fesztivált is, ezzel kapcsolatba az elnök megjegyezte, eddig is volt olyan, hogy a szervezetnek bele kellett nyúlni a zsebébe, miután egy ilyen nagy fesztivál nem feltétlenül nyereséges. Miután a tao nem lesz, így vagy az lesz, hogy még mélyebben kell a zsebbe nyúlni, de az is lehet, hogy a fesztivál programját kell szűkíteni.
A legnagyobb hazai zsidó szervezetben idén tavasszal tisztújító választást tartanak, ennek kapcsán Heisler András felvetésre arról fejtette ki véleményét, hogy miként kellene zajlania a kampánynak, a választásnak. Véleménye szerint az lenne a jó, ha több jelölt lenne, akik egyfajta stratégiával képviselnék magukat, amely elképzelések vitatkoznának egymással a választás előtt, hogy utána a közgyűlés döntsön, melyik stratégiát – nem személyt – tart jobbnak.
A saját stratégiájáról, hiszen már korábban közölte, megméretteti magát ezen a tisztújításon, Heisler András azt árulta el, célja a Mazsihisz nyitottabb szervezetté való formálása, már csak azért, mert azt is kimutatta Kovács András kutatása, hogy jelenleg Magyarországon százezer zsidó él, ennek körülbelül a tíz százalékát tudják megszólítani. A Mazsihisz ennél többet szeretne, ám ezt csak úgy lehet, ha kinyitják a szervezetet, a zsinagógák kapuit. Kiemelte, semmilyen vallási reformot nem tervez, a vallás, a neológia, az megmarad olyannak, mint eddig. A stratégia célja nem más, mint létrehozni újra Magyarországon egy erős, önálló, független, büszke zsidó közösséget, ami a Mazsihisz.
Heisler András beszélt arról is, hogy meggyőződése szerint nagyon korrekt kapcsolataik vannak a magyar kormánnyal, amibe beletartozik az is, ha korrekt módon, de vitatkoznak is. A jó viszonyra hozta fel példaként az elnök, hogy nemrégiben a Fák Újéve ünnepségét mindkét nagy iskolában a magyar kormánnyal közösen, az ő támogatásukkal ülték meg. Ezek a programok is részei a Mazsihisz által meghirdetett Közösség Évének, hiszen ezekkel is a zsidó közösségnek szerveztek programokat, a szervezet partnereivel.
