A BreuerPress és a HetiTV gyors hírei 

 

A BreuerPress és a HetiTV gyors hírei 

A magyarok nagyon jó véleménnyel vannak Németországról, elkötelezetten támogatják a kétoldalú kapcsolatok építését – hangzott el A magyarok Németország-képe című konferencián. A Nézőpont Intézet által rendezett tanácskozáson Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke kiemelte: az a magyar-német kapcsolatok fő problémája – amely egyúttal közép-európai probléma is -, hogy Németországot Európán belüli geopolitikai helyzete egyszerre teszi közép-európaivá és nyugat-európaivá, de Berlin inkább a nyugat-európai identitását hangsúlyozza, a közép-európait pedig elhanyagolja. Holott Németországnak mindkét diktatúráról van tapasztalata, és éppen ez a közös a közép-európai országokban – magyarázta. Úgy látja, ezért azt lehetne gondolni, hogy Németország sokkal nagyobb érzékenységgel viseltetetik Közép-Európa geopolitikai döntései iránt. Helmut Kohl kancellár idején ez még így volt, de mára eltűnt ez a megközelítés a német politikából, és a nyugati orientáció került előtérbe – közölte.

 

Az európai parlamenti választás tétje, hogy a bevándorlást pártoló vagy ellenző politikai erők kerülnek többségbe – mondta a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkára, Varga Judit, aki szerint a V4 országai az unió tagjaiként is eredményesen működnek együtt. A bevándorlás kérdése határozhatja meg az Európai Parlamenti választás tavaszi kampányát – vélekedett Varga Judit. „Ebben a kampányban van először egy valóban európai kérdése, témája az európai parlamenti választásoknak, az, hogy a bevándorláspártiak vagy a bevándorlást ellenzők fognak-e felülkerekedni. Erről kell most minden választópolgárnak döntenie. Egyértelműen – a felmérések is bizonyítják – a biztonság és a migrációval összefüggő kérdés foglalkoztatja őket elsősorban. Ez a mindenek felett álló valódi kérdés a választásokon.” Varga Judit szerint az Európai Parlamentben is olyan döntések születnek, amelyek erősítik a bevándorlás ellen, illetve mellette érvelő pártok közötti vitát.

 

Az LMP továbbra is úgy látja: ügydöntő népszavazáson kellene határozni a paksi bővítésről, az ugyanis annyira nagy beruházás, amekkora ritkán fordul elő egy nemzet történetében. Ungár Péter, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője elismerte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság eddig rendre elutasította pártja népszavazási kezdeményezéseit, arra hivatkozva, hogy nemzetközi szerződésből adódó kötelezettségről nem írható ki referendum. Hozzátette ugyanakkor, magáról a nemzetközi szerződésről kellene dönteni, és nem az abból adódó kötelezettségről. Megismételte álláspontját, miszerint a bővítés megbukott.

 

Az MSZP öt százalékra javasolja csökkenteni az általános forgalmi adót (áfa) a kultúra egyes területein – közölte az Országgyűlés szocialista alelnöke. Hiller István a kultúratámogatásra fordítható társasági adó (tao) megszűnése, illetve az annak helyébe lépő új támogatási rendszer bizonytalansága miatt javasolta az áfacsökkentést. Javaslata vonatkozna a színházakra, a komolyzenei, jazz- és könnyűzenei koncertekre és a múzeumok állandó kiállításaira. A szocialista képviselő szerint a kulturális taóval kapcsolatban nem az összeg nagysága, hanem az zavarta a kormányzatot, hogy az adózó autonóm elhatározása juttatta a forintokat a kulturális intézményekhez.

 

Fekete Péter, az EMMI kulturális ügyekért felelős államtitkára és Bajkai István, a Fidesz országgyűlési képviselője a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszéltek kultúráról, törvényalkotásról, Magyarország értékeiről.

 

Fekete Péter egy beszélgetésen vett részt Erzsébetvárosban, ahol a partnere Bajkai István volt. Mint elmondta, számára még a cirkusz vezetőjeként egy nagyon jó kapcsolata alakult ki a kerülettel, ezért is volt megtisztelő számára ez a program. Az este folyamán az államtitkár beszámolt az elmúlt félév kulturális tevékenységeiről, de szóba kerültek a további tervek is, melyek azok az alapkérdések, alapproblémák, amelyek foglalkoztatják a kulturális élet vezetőit.

Bajkai István kérdésre válaszolva magyarázatot fűzött a Munka Törvénykönyvének a módosításához, különös tekintettel az ellenzék által is többször emlegetett 36 havi csúszás kapcsán. Elmondta, minden munkát a szerződés szerint a hónap végét követő napokban kell kifizetni, nincs olyan szabály, hogy az elvégzett túlmunkát csak három év múlva kell kifizetni. Minden ezzel ellentétes véleményt kifejezetten hangulatkeltésnek mondott a politikus, amely elvezethet a felelőtlen utcai zavargásokhoz.

Szintén a tavalyi év törvényei kapcsán Fekete Péter beszélt a kulturális TAO kivezetéséről. Megjegyezte, a kormány a döntés előtt alaposan megvizsgálta, hogy milyen utat válasszon utána. A döntés szerint az a központi költségvetési pénzmennyiség, amely eddig a tao-n keresztül folyt be az előadóművészeti szférába, az ezentúl központi költségvetési támogatásként jelenik majd meg. Azok az intézmények, színházak, színházi vezetők, akik hosszú időn át azt kérték, hadd meneküljenek meg attól a megalázó helyzettől, hogy decemberben kilincseljenek különböző cégeknél a tao támogatásért. Mellette pedig, hogy megkapják ugyanezen összegeket, ha azokat valóban becsületesen, valóban közcélra fordítják. Ők lesznek az új rendszer nyertesei, a kormány betartotta az ígéretét, 37.4 milliárd forintot bocsátott külön forrásként az EMMI részére erre a célra. Az új rendszerben azoknak kell félni, akik a TAO rendszert csupán egy üzleti hullámként élték meg.

A jövőt illetően az államtitkár beszélt az izraeli Magyar Évadról is, amelynek az alapját a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének harmincadik évfordulója adja. A részletekről még nem kívánt beszélni Fekete Péter, a programok még egyeztetés alatt vannak többek között a Nemzeti Színházzal is. Annyit elárult a politikus, hogy a program során a magyar cirkuszművészet is megjelenik majd, készül egy speciális előadás, ahol a képzőművészetet, a kortárs zenét, a klasszikus zenét, a táncot és a cirkuszt mutatják be.

 

Külföld:

 

A növekvő populizmussal és nacionalizmussal szemben szükség van az aacheni szerződésre – mondta Angela Merkel német kancellár az új német-francia együttműködési és integrációs megállapodás ünnepélyes aláírásának alkalmából tartott beszédében. A kancellár szerint az aacheni szerződés aláírása jelentős hatással lesz a német-francia kapcsolatokra, és hozzá fog járulni a közös európai hadsereg létrehozásához. Eközben Emmanuel Macron francia elnök beszédében kiemelte, hogy Németország és Franciaország felelősséggel tartozik Európáért. Macron szerint a két országnak kell mutatnia az utat a többieknek. „Szeretjük a hazánkat, és Európát is szeretjük, mert tudjuk, hogy a kettő visszavonhatatlanul összeforrt egymással” – nyomatékosította. A szerződést a francia és a német jobboldal is bírálta. A Nemzeti Tömörülés nevű pártot vezető Marine Le Pen azzal vádolta Macront, hogy feladja Franciaország szuverenitását. Alexander Gauland, az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű jobboldali párt egyik alapítója eközben azt állította, hogy a megállapodással Párizs és Berlin egy szuper-EU-t akar létrehozni az Európai Unión belül.

 

Ismételten gyarmatosító politikával vádolta meg a francia kormányt Luigi Di Maio olasz miniszterelnök-helyettes, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) vezetője azt követően, hogy korábbi kijelentései miatt bekérették az olasz nagykövetet a francia külügyminisztériumba. Luigi Di Maio hangsúlyozta, nem gondolja, hogy szavai diplomáciai problémát okozhatnak, mivel „minden igaz”. Luigi Di Maióhoz csatlakozva Matteo Salvini olasz belügyminiszter, a Liga kormánypárt vezetője kijelentette: a migrációt kiváltó okok közé tartozik, hogy egyes országok eltulajdonítják az afrikaiak vagyonát, és „Franciaország is ezek között van”. Salvini hozzátette, Franciaországnak nem áll érdekében Líbia stabilizációja sem, mivel a francia „kőolaj-érdekeltség” ellentétes Olaszországéval. Megjegyezte, Itália nem fogad el leckéztetést Franciaországtól, amely az utóbbi években több tízezer migránst utasított vissza (az olasz-francia) Ventimiglia határánál, nőket és gyermekeket, „néhányukat éjszaka visszaszállítva és Piemonte erdőiben hagyva, mintha állatok lennének”. „Engem Macron ne leckéztessen!” – mondta Matteo Salvini Emmanuel Macron francia köztársasági elnökre utalva.

Június elsejére, Ferenc pápa csíksomlyói látogatásának napjára is kiterjeszti a csíksomlyói búcsút Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke – közölte az erdélyi Romkat.ro portál. Az érsek körlevélben közölte, hogy a pápalátogatás napját is fogadalmi búcsúnak nyilvánítja, hogy ennek az eseménynek a zarándokai is eleget tehessenek az ősök fogadalmának. Emlékeztetett rá, hogy a pápalátogatás utáni szombaton, június 8-án tartják Csíksomlyón a szokásos pünkösdszombati fogadalmi búcsút.

 

Az európai lakosság nagyjából harmada úgy látja, hogy hazájában erősödött az antiszemitizmus az elmúlt években, a zsidók körében ez az arány jóval magasabb – áll az Eurobarometer közvélemény-kutatásában. Az Európai Unió huszonnyolc államában elvégzett reprezentatív felmérés során megkérdezettek 36 százaléka szerint erősödött az antiszemitizmus az utóbbi öt évben, a zsidó közösségek tagjainak viszont ezzel szemben mintegy 90 százaléka volt ezen a véleményen. „Európa szégyene, hogy tízből kilenc zsidó ismét az antiszemitizmus fokozódását tapasztalja a kontinensen” – mondta az uniós igazságügyi biztos. Vera Jourová felhívta a figyelmet arra, hogy a kérdésben hatalmas a különbség a széles közvélemény és a konkrétan érintettek percepciója között.

 

Legalább 59 feltételezett dzsihadistával végeztek az egyiptomi biztonsági erők az ország nyugati részén fekvő Sínai-félszigeten – közölte a hadsereg. A műveletben a hadsereg hét katonát, köztük egy tisztet vesztett el. A rajtaütések során őrizetbe vettek 142 fegyverest és bűnözőt. A hadsereg légicsapásaiban 56, fegyvereket és lőszert szállító járművet semmisítettek meg a Nyugati-sivatagban, a félsziget déli és északkeleti határterületén. A biztonsági erők pedig 242, a kormánykatonák ellen telepített robbanószerkezetet hatástalanítottak.

 

Lövéseket adtak le a Gázai övezet határánál állomásozó izraeli katonákra, válaszul a hadsereg elpusztított egy Hamász katonai posztot, közölte az Izraeli Védelmi Erők Twitteren. A hadsereg nyilatkozata szerint a katonák az övezet északi részén a biztonsági kerítésnél állomásoztak, amikor tüzet nyitottak rájuk. Sérülés nem történt. Megtorlásul egy izraeli tank szétlőtte az övezetet irányító Hamász terrorszervezet egyik közelben lévő megfigyelőállomását. Az izraeli hadsereg irányelve szerint minden a Gázai övezetből eredő támadásért a terület irányítóját, a Hamász terrorszervezetet teszi felelőssé. A keddi összecsapást megelőzően felröppent a hír, hogy a katari segély harmadik részlete szerdán a Hamász kezébe kerülhet. A katari készpénz segély része egy nem hivatalos tűzszüneti megállapodásnak a Hamász és Izrael között. A hat havi elosztásban érkező összesen 90 millió dollár készpénz első részlete novemberben, míg a második december 6-án éjszaka érkezett a Gázai övezetbe Mohammed al-Emadi katari küldött közreműködésével. Izrael két hete leállította a segély e hónapban esedékes részletének átadását a Hamásznak a terrorszervezet támadásait követően.

 

Gazdaság:

 

Szlovéniában folytatná terjeszkedését az OTP Bank, írja a Világgazdaság. A lap szerint az akvizíciós szándékról Csányi Sándor elnök-vezérigazgató egy múlt heti sajtótájékoztatón beszélt, szlovén újságok pedig azt is tudni vélik, hogy az állami Abanka lehet a célpont, vagy a francia Société Générale (SG) csoport helyi leánya – az SKB Banka – kerülhet az OTP-hez. Le Phuong Hai Thanh, a Concorde elemzési üzletágvezetője szerint az Abanka megszerzése kicsit kilógna az OTP régiós terjeszkedési stratégiájából, hiszen nincs még OTP-operáció Szlovéniában. Elmondta azt is, hogy szlovéniai bővülés nélkül is számos frissen megszerzett pénzintézet integrációját kell végrehajtania az OTP-nek, amely fiókbezárásokból, -átalakításokból és általában a legnagyobb fejfájást okozó IT-rendszerek összehangolásából áll. Ezért is jelenthető ki, hogy nagy lépés lenne a bejutás a szlovén piacra, tette hozzá.

 

Időjárás:

 

Hazánkban szerdán délelőtt erősen felhős, borult lesz az ég, többfelé várható változó intenzitású havazás. Délután folytatódik a felhős, borult idő. Többfelé lehet hószállingózás, havazás, keleten helyenként havas eső, ónos eső is lehet. A szél napközben élénk északkeleti lesz. Hajnalban -5, 0 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke -3, 2 fok között alakul. Késő este -4, 1 fok lesz. Szerdán kettősfronti hatás érvényesül, a változékony, csapadékos időben sokak komfortérzete romlik. Az arra hajlamosaknál fejfájás, légzőszervi panaszok és keringési rendellenességek léphetnek fel, többen vérnyomás-ingadozást is tapasztalhatnak. Az ízületi bántalmak felerősödésére is készülni kell. Többen emésztési zavarokra, puffadásra panaszkodhatnak, emellett izom- és hasi görcsöket is tapasztalhatunk. Nő a megfázásveszély, alacsony hőérzetre kell készülni. A szabadtéri programoknak nem kedveznek a körülmények, ráadásul ingerlékenység is ronthatja a komfortérzetet. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A porkoncentráció alacsony, alig változik. A légnyomás alig változik.