A BreuerPress és a HetiTV gyors hírei 

A BreuerPress és a HetiTV gyors hírei 

Nemesdy Ervin váltja a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatói posztján Dabóczi Kálmánt – döntött a Fővárosi Közgyűlés. Tarlós István főpolgármester javaslatát elfogadva, 22 igen szavazattal, 6 tartózkodás mellett úgy határozott a testület, hogy Dabóczi Kálmán munkaviszonyát február 27-ei dátummal, felmondással szüntetik meg. A január 24-én kezdődő felmondási idő alatt Dabóczi Kálmánt mentesítik a munkavégzés alól. A társaság igazgatósági tagságából január 23-ával hívják vissza. Dabóczi Kálmán egyhavi végkielégítésre jogosult. Dabóczi Kálmán 2015. január 1-jétől állt határozatlan idejű munkaviszonyban a társasággal. Tarlós István 2018. november 30-án közleményben tudatta, hogy kezdeményezi a BKK vezérigazgatójának felmentését a cég elektronikus jegyrendszerének projektje miatt.

 

Horváth Csaba (MSZP) és Karácsony Gergely (Párbeszéd) is összegyűjtötte a szükséges számú ajánlást ahhoz, hogy részt vehessen a január 28. és február 3. között esedékes előválasztási voksoláson, amelynek győztese „az egységes baloldal” főpolgármester-jelöltje lesz. A választók január 28-tól számos budapesti köztéri sátorban és irodában leadhatják voksukat a mostani jelöltek egyikére, akik pedig határidőig regisztráltak, online is szavazhatnak.

 

A bölcsődék működtetéséhez adott magasabb támogatás, a férőhelyek számának bővülése és a gyermeknevelők nagyobb anyagi megbecsülése jelentik az alapját kormány bölcsődefejlesztési programjának, mely az elkövetkezendő években is folytatódik – mondta a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár Komáromban, a 300 millió forintért felújított Aprótalpak Bölcsőde átadásán. Novák Katalin kiemelte, a jövő év végére minden településen, ahol legalább 40, három év alatti gyermek él, vagy öt olyan család, ahol igénylik a szülők a bölcsődét, az önkormányzatoknak létre kell hozni az intézményt. A politikus hozzátette, a feladathoz a kormány a forrásokat is biztosítja. A felsőfokú gyermekgondozók bekerültek a pedagógus életpályamodellbe, ezzel fizetésük átlagban ötven százalékkal emelkedett és a többi dolgozó is jelentős bérfejlesztéshez jutott – ismertette Novák Katalin.

 

Újabb betegségekkel bővült az a kormányrendelet, amely alapján adókedvezmény igényelhető – jelentette be az egészségügyért felelős államtitkár az adóügyekért felelős államtitkárral közösen. Horváth Ildikó közölte, 2019-től adókedvezményt igényelhetnek az emlő- és petefészek-daganatban, a méhnyakrákban, az endometriózisban, valamint a here- és prosztatarákban szenvedők. Kijelentette, hogy a kormány segíti a betegeket és a rászorulókat. Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára elmondta, az adókedvezmény a jelenlegi minimálbér 5 százaléka, tehát havi 7450 forint. Az adókedvezményt vagy havonta veszi igénybe az érintett azáltal, hogy ezen összeggel magasabb bért kap a munkáltatójától egy adóelőlegnyilatkozat kitöltésével, vagy az éves adóbevallásnál egy összegben igényeli vissza. Aki havonta szeretné igénybe venni a kedvezményt, akkor adja le munkahelyén nyilatkozatát január 31-ig.

 

A Demokratikus Koalíció törvénymódosításban kezdeményezi, hogy ne lehessen külföldi templomokra vagy kórházakra költeni a magyar adófizetők pénzét, amíg egyetlen magyar kórháznak is tartozása van – közölte Gréczy Zsolt, az ellenzéki párt parlamenti frakciójának szóvivője. A politikus a magyar emberek ellen elkövetett „bűnnek” nevezte, hogy – mint mondta – miközben „darabjaira esik szét” a magyar egészségügy, szakrendelések állnak le és teljes kórházi osztályok maradnak orvos nélkül, a kormány a Hungary Helps program keretében iraki lakóházakra, libanoni és mexikói templomokra, illetve szíriai, vietnami és nigériai kórházakra költi a magyar adófizetők pénzét.

 

Példát kellene mutatnia az őshonos kisebbségek sorsát illetően Romániának az EU soros elnökeként – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki megbízott. Hozzátette: az erdélyi magyar kisebbségek ügyében minden negyedévben egyeztettek a helyi magyar politikai és civil szervezetekkel Kolozsváron. 2018 elején autonómianyilatkozatot írtak alá az erdélyi magyar pártok, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Magyar Polgári Párt ás az Erdélyi Magyar Néppárt. Ebben rögzítették, hogy a tömbben élő magyarság számára területi autonómiát, a többi számára kulturális autonómiát kell biztosítani – fejtette ki Szili Katalin. Elmondta: a dokumentumban szerepelt a kisebbségi és az oktatási törvény ügye is. Ezekben a kérdésekben Romániának – az EU soros elnökeként – nemcsak gesztusokat, hanem száz év távlatából konkrét lépéseket is tennie kell – hangsúlyozta Szili Katalin.

 

Külföld:

 

Január 23-án reggel a Szombat  folyóirat kérdéssel fordult Köves Slomóhoz, az EMIH vezető rabbijához, hogy tájékoztassa a Szombatot és a honi közvéleményt abban a kérdésben, mely napok óta találgatások tárgya az izraeli angol nyelvű sajtó (Jerusalem Post, Times Of Israel) Arje Derit idéző közleményei nyomán: vajon Magyarországon vagy Izraelben kívánják eltemetni az 1944-ben Dunába lőtt áldozatok utáni maradványokat – ha és egyáltalán az izraeli ZAKA szervezet búvárai valóban ezek nyomaira bukkannak.

Délután angol nyelvű levelet kapott a Szombat folyóirat szerkesztősége egy izraeli PR cég képviselőjétől, amelyik Arje Deri belugyminiszter levelét továbbította.  A levél második felében Yehuda Meshi-Zahav, a ZAKA (Zihuj Korbanot Aszon – a tömegkatasztrófák áldozatai maradványainak azonosításával foglalkozó, többségében ortodox tagokat tömörítő izraeli szervezet) vezetője nyílatkozik, aki szervezetüket ismertetve és a miniszter mellé állva,   választ ad a temetés tervezett helyszínével kapcsolatban és leszögezi: „soha nem állítottuk, hogy a csontokat Izrael Államában fogják eltemetni… Egy közkeletű zsidó kifejezést használtunk, melynek értelme, hogy a maradványok tradicionális zsidó temetésben fognak részesülni és ez természetesen Budapesten történik majd.”

 

Diplomáciai csatornákon keresztül közölte az Egyesült Államok Oroszországgal, hogy véglegesen eldöntötte: felmondja a szárazföldi állomásoztatású közepes és rövid hatótávolságú nukleáris fegyverek felszámolásáról (INF) szóló szerződést – jelentette be Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes. Rjabkov szerint az orosz félnek amerikai részről egy washingtoni diplomáciai csatornán keresztül megerősítették a „legmagasabb szinten bejelentett szándékot”. „Emellett világos magyarázat hangzott el, amely szerint a bejelentett lépés nem jelent felhívást párbeszédre, azt a körülmények összessége alapján hozták meg és véglegesen” – mondta az orosz diplomata.

 

Theresa May brit miniszterelnök szerint a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) elhalasztása semmit nem oldana meg. A konzervatív párti kormányfő a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos alsóházi félórájában – az ellenzéki Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn kérdésére, hogy garantálja-e a megállapodás nélküli Brexit elkerülését – kijelentette: az utóbbi időben benyújtott képviselői módosítások célja olyan helyzet előállítása, amelyben Nagy-Britannia nem lépne ki az EU-ból a törvényben is meghatározott március 29-i határnapon. May szerint azonban ez nem oldaná meg a felmerült problémákat, valamikor mindenképpen eljön a döntés pillanata, és a döntési lehetőségek mindig ugyanazok lesznek: megállapodás nélküli Brexit, megállapodásos Brexit, vagy a Brexit elmaradása.

 

Olaszország számára nem okozna gondot, ha véget érne az embercsempész-hálózatok felderítése, illetve felszámolása érdekében a Földközi-tengeren tevékenykedő európai uniós Sophia haditengerészeti művelet – mondta Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes Rómában arra reagálva, hogy Németország úgy döntött, felfüggeszti részvételét a műveletben. „Milyen érdeke fűződne Olaszországnak ahhoz, hogy részt vegyen egy nemzetközi misszióban, ha minden megmentett migránst nekünk kell befogadni?” – tette fel a kérdést az olasz bevándorlásellenes Liga vezetője. 2015 júliusa és 2018 december 31. között 43 227 menedékkérőt mentettek ki a Földközi-tengeren a misszió keretében. Mindegyiküket Olaszországba szállították. „Milyen nemzetközi misszió az, ha minden migráns Olaszországba érkezik?” – kérdezte tovább Salvini. „Együtt tudunk élni azzal”, ha a tengeri művelet véget ér – jelentette ki. A miniszter egyben reményét fejezte ki, hogy más EU-tagállamok is követni fogják Olaszország bevándorlási politikáját, s lezárják kikötőiket. „A spanyol szociáldemokrata kormány is példát vett tőlünk a migránsok kezdeti lelkes felvételét követően” – mondta.

Ferenc pápa Japánba látogat novemberben, ezt maga a katolikus egyházfő közölte. A néhai II. János Pál látogatása óta – csaknem 40 éve – nem járt pápa a kelet-ázsiai országban.Ferenc pápa már korábban is beszélt arról, hogy az év vége felé szeretne ellátogatni Japánba, és egyebek mellett felkeresné Hirosimát és Nagaszakit is. A katolikus egyházfő a Katolikus Ifjúsági Világtalálkozó alkalmából utazott Panamába. Az őt kísérő újságíróknak a repülőgépen arról a tervéről is beszélt, hogy szívesen ellátogatna Irakba, de a helyi egyházi vezetők szerint az ottani biztonsági helyzet még mindig nem megfelelő. Panama után Ferenc pápa az év első felében még az Egyesült Arab Emírségekbe, Marokkóba, Bulgáriába és Macedóniába látogat. Egy madagaszkári útról is vannak hírek az év második felében, de ezt még nem erősítették meg hivatalosan.

 

Személyes találkozón tárgyalt Benjamin Netanjahu és Viorica Dancila román miniszterelnök Jeruzsálemben – írta az israelnationalnews.com.„Nagyszerű, hogy ismét láthatom” – fejezte ki örömét a zsidó állam vezetője Dancila látogatásakor. „Az Izrael és Románia között fennálló kapcsolatok fantasztikusak, a találkozó pedig remélhetőleg még erősebbé teszi őket” – tette hozzá Netanjahu. Az izraeli vezető arra kérte Románia miniszterelnökét, hogy az Európai Unión belül jelentkező Izrael-ellenességgel szálljon szembe. „Remélem, hogy minden lehetséges eszközzel élnek az EU Izrael-ellenes határozataival szemben, és azt is, hogy nagykövetségüket áthelyezik Jeruzsálembe. Várjuk Önöket Jeruzsálemben!” – hangsúlyozta Benjamin Netanjahu. 2018 áprilisában ugyan a román nagykövetség áthelyezéséről – Viorica Dancila támogatásával – születtek tervek, nem sokkal később azonban Klaus Iohannis román államfő megvétózta a döntést.

 

Gazdaság:

 

Egy hetes sztrájkot hirdetett csütörtök reggel hat órától január 31-én reggel hat óráig az Audi Hungária Zrt. egész területére az Audi Hungária Független Szakszervezete (AHFSZ), miután az érdekképviselet eredménytelennek nyilvánította az eddigi tárgyalásokat. Németh Sándor, a szakszervezet vezetője elmondta, hogy a 168 óra alatt bárki csatlakozhat a gyár területén a sztrájkhoz, amely idő alatt a tárgyaló delegáció folytatja a megbeszéléseket. Amennyiben elfogadható ajánlatot kapnak a munkáltatótól, a sztrájkot beszüntetik – tette hozzá.

 

Időjárás:

 

Hazánkban csütörtökön délelőtt általában erősen felhős, borult lesz az ég, délen továbbra is lehet hószállingózás, kisebb havazás. Délután folytatódik a borult, felhős idő, helyenként hószállingózással, gyenge havazással. A szél napközben élénk északi lesz. Hajnalban -6, -1 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke -3, 2 fok között alakul. Késő este -6, -1 fok lesz. Csütörtökön nem érvényesül fronthatás, átmenetileg mérséklődik a fejfájás és a görcsös panaszok. Délutántól azonban romlik az élettani helyzet a vérnyomásproblémák és a keringési zavarok erősödésére lehet számítani a fokozottan érzékenyek körében. Emellett fejfájás és ingadozó komfortérzet is jelentkezhet. Az érzett hőmérséklet több fokkal a mért értékek alatt alakul. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A porkoncentráció alacsony, alig változik. A légnyomás emelkedik.