A BreuerPress és a HetiTV gyors hírei
Az elmúlt hónap történései, a túlóratörvény elfogadása és az azt követő ellenzéki reakciók hatással voltak a pártpreferenciákra: gyengült a Fidesz, összességében erősödött az ellenzék, de a változások nem forgatták fel a korábbi erőviszonyokat – derült ki a Závecz Research legfrissebb kutatásából. Legnagyobb arányban a Fidesz támogatottsága módosult, december első felében a választópolgárok 35 százaléka állt mögöttük, most 32 százalék. Az ellenzéki pártok közül a Jobbik javítani tudott, a múltkori 9-ről 11 százalékra bővült a támogatottsága. Az MSZP és a Demokratikus Koalíció az előző hónapok eredményeit érte el most is, az előbbinek 7, utóbbinak 5 százalékos a tábora a teljes választói körben. A Momentum támogatottsága 3-ról 4 százalékra, a Kétfarkú Kutyapárté 2-ről 3 százalékra emelkedett az év fordulóján. Az LMP-nek harmadik hónapja stabil a pozíciója, a választókorúak 3 százaléka e pártot kedveli leginkább. A Párbeszéd és a Mi Hazánk Mozgalom – az előző hónapokhoz hasonlóan – 1-1 százalékon áll. A pártnélküliek aránya változatlan, ezúttal is 32 százaléknyian tartoznak ebbe a csoportba.
Család- és gyermekorvosi praxisközösségek, praxisok, illetve fenntartó önkormányzatok 5,8 milliárd forintra pályázhatnak népegészségügyi feladatok hatékonyabb ellátására, illetve prevencióra – jelentette be az emberi erőforrások minisztere. Kásler Miklós közölte, a Három generációval az egészségért elnevezésű program célja az egészségben eltöltött évek számának növelése, a szív- és érrendszeri, a daganatos megbetegedések rizikófaktorainak, valamint a gyermekek egészségi állapotát befolyásoló tényezők felmérése. A program forrásaiból egy-egy praxisközösségre 50-90 millió forint jut.
Megkezdődött az influenzajárvány az országban, a figyelőszolgálatban részt vevő orvosok jelentései szerint január 7. és 13. között 19 300 ember, az előző hetinél 75,6 százalékkal többen fordultak panaszukkal orvoshoz – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ. A betegek többsége fiatal felnőtt, és a laboratóriumi vizsgálatok szerint az influenza A vírusa a domináns. A megbetegedések miatt több fővárosi és vidéki kórházban rendeltek el részleges látogatási tilalmat.
Az LMP azt követeli, hogy a kormány „játsszon tiszta lapokkal” a paksi bővítéssel kapcsolatban és árulja el a projekt teljes költségét, valamint azt, hogy mennyibe kerül annak többéves csúszása. Turcsán Szabolcs, az ellenzéki párt országos elnökségének tagja kijelentette: Aszódi Attila felmentése a Miniszterelnökség paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkári pozíciójából a sokadik üzenete annak, hogy a beruházás megbukott. „Az Orbán-Putyin paktum az évszázad legrosszabb üzlete” – hangoztatta, leszögezve azt is: a projekt kudarca nem csak Aszódi Attila felelőssége, azért szerinte Orbán Viktor miniszterelnöknek és az egész kormánynak vállalnia kell a felelősséget. A politikus választ vár arra is, mennyire drágítja a paksi beruházást az, hogy a két blokk sosem fog párhuzamosan működni.
A Demokratikus Koalíció (DK) törvényjavaslatot nyújt be azzal a céllal, hogy ne kaphasson se uniós, se magyar foglalkoztatási támogatást az a cég, amelyiknek EU-n kívüli alkalmazottja van. Az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese azt mondta, hogy Magyarország az unión kívüli, elsősorban az ukrán munkások célországává vált. Arató Gergely hozzátette, a kormány Oláh Lajos DK-s képviselő írásbeli kérdésére maga ismerte el, hogy az elmúlt három évben több mint 26 ezer unión kívüli kérelmezőnek adott ki munkavállalási engedélyt.
Megjelentek a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) pályázati felhívásai, a civil szervezetek idén összesen 5,9 milliárd forintos keretösszegre nyújthatnak be pályázatokat – jelentette be a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára. Szalay-Bobrovniczky Vince elmondta, a felhívások a lebonyolító szervezet, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. honlapján jelentek meg. A kiírás szerint a civil szervezetek működésének biztosítására vagy szakmai programjának megvalósítására fordítható, úgynevezett összevont pályázatokra 2019-ben 3,5 milliárd, míg a helyi és területi hatókörű civil szervezetek egyszerűsített támogatására pedig csaknem egymilliárd forintot különítettek el. A keretösszegből a civil információs centrumok (cic) támogatására 380 millió, normatív támogatásokra 194 millió forint jut, ezen felül rendelkezésre áll a 832 millió forintot tartalmazó egyedi keret is – közölte a helyettes államtitkár.
Az MTA teljes kutatóintézet-hálózatának átvilágítását nemzetközileg elismert szakértőkből álló bizottságok végezik, a nemzetközi normáknak megfelelően – közölte az intézmény. A kormány kezdeményezésére indított vizsgálatot legkésőbb március 31-ig kell végrehajtani. Az átvilágítás megkezdéséről szóló közleményben ugyanakkor az Akadémia felhívja a figyelmet arra is, hogy az MTA kutatóközpontjainak és intézeteinek finanszírozása továbbra sem megoldott, ami „egyre fokozódó bizonytalanságot és egyre gyakrabban napi problémákat okoz a kutatóintézetek működésében”. Az MTA a kormány kezdeményezésére megkezdte azt a széles körű, az MTA teljes kutatóintézet-hálózatára kiterjedő átvilágítást, amelynek módszertanát és ütemezését az akadémia elnöke által létrehozott, tudósokból álló, 2018. november 16-án megalakult Kutatóhálózati Tudományos Elnöki Bizottság (KTEB) határozta meg – közölték, hangsúlyozva: az MTA továbbra is támogatja a kormányzatnak az ország kutatás-fejlesztési és innovációs teljesítményét fokozó erőfeszítéseit, de ez a cél csak az akadémia kutatóhálózatának megtartásával érhető el.
Külföld:
Az izraeli biztonsági erők szamáriai (Észak-Ciszjordánia) egysége egy fegyvergyárra bukkant a Palesztin Hatóság által ellenőrzött Sechem városában (Náblusz). Az Izraeli Védelmi Erők, a Sin Bét belbiztonsági szolgálat és az izraeli rendőrség közös műveletében az izraeli csapatok razziát tartottak a gyárban, elkobozták a fegyverek készítéséhez használt berendezéseket és kellékeket, közölte az izraeli hadsereg szóvivője. „Az Izraeli Védelmi Erők továbbra is elkötelezett az illegális fegyverek elleni kampánya folytatására.” Az éjszakai rajtaütések során a szamáriai dandár csapatai mintegy tízezer sékel terrorista tevékenységre szánt készpénzt koboztak el. “Ez a művelet a terrorizmus finanszírozása elleni harca része,” közölte a hadsereg szóvivője.
Várhatóan még az április 9-i előrehozott választás előtt Izraelbe látogat Jair Bolsonaro, Brazília elnöke, és nagy valószínűséggel elismeri Jeruzsálemet a zsidó állam fővárosának, és nagykövetségét is oda költözteti – értesült az Israel Hayom. A lap összeállításából kiderült, hogy az új elnök hivatalba lépésével nagyot javultak a brazil-izraeli kapcsolatok, Benjamin Netanjahu is részt vett Bolsonaro hivatalos beiktatási ünnepségén. Brazíliát egyébként az Arab Liga államai óva intették attól, hogy megtegye a nagykövetsége Jeruzsálembe költöztetését.
Az Israel Hayom vezércikkben elemezte ki Mahmúd Abbász elmúlt 14 éves elnöki tevékenységét. A lap megállapította, a Palesztin Hatóság vezetője ennyi idő alatt semmit sem tudott elérni, a palesztin hatóság területeinek gazdasága romokban hever, miközben az emberi jogokkal is nagyon súlyos problémák vannak. Mára az elnök leghűségesebb hívein kívül mindenki úgy vélekedik, ogy a legjobb lenne mindenkinek, ha távozna a posztjáról – olvasható a lapban.
Lehet, hogy elkezdődött valami Északnyugat-Európában, ahol évek óta napirenden van a kóservágás és a körülmetélés betiltása, akik ezért küzdenek, úgy vélik, hogy a kóservágás állatkínzás és a körülmetélés a csecsemők testi integritásának megsértése, tulajdonképpen csonkítás. Főleg északi országokban tiltották be már a kóservágást, Svédországban, Norvégián, Dániában, Izlandon és Szlovéniában. Belgium, illetve Flandria, az a tartomány, amelyre kiterjed a tiltás, azért különösen súlyos eset, mert 35 ezer ultraortodox zsidó él Antwerpenben, ez Európa egyik ultraortodox központja – írta a Jediót Ahronót. A zsidó és a moszlim közösségek összefogtak, mert a két vallás rituális vágása közös abban, hogy nem lehet előzőleg elkábítani az állatokat, akiket megölnek, ez többek szerint meghosszabbítja a szenvedésüket, zsidó vezetők azonban azt mondják, ez nincs így, a főütőér elvágása azonnali halált okoz. A moszlim-zsidó szövetséggel szemben sorakozik fel a többségi kultúrát a kóservágás gyakorlatától féltő szélsőjobboldal és az állatvédők furcsa kettőse. A körülmetéléssel kapcsolatban is éles viták zajlanak, nemrég Izland betiltotta, aztán visszavonták a tiltást a vallásszabadságra hivatkozva.
Az American Jewish Committee, a legbefolyásosabb amerikai zsidó érdekvédelmi szervezet nevezte „a zsidóság nagy barátjának” Gdansk meggyilkolt polgármesterét, Pawel Adamowiczot, aki 20 éve irányította a 20. századi történelemben kulcsszerepet játszó északlengyel Gdansk városát. A polgármester, akit egy nagy jótékonysági eseménysorozat zárórendezvényén gyilkolt meg egy egyes hírek szerint talán mentálisan sérült, a börtönből nemrég kiszabadult résztvevő, mindig felszólalt az egyik lengyel szélsőjobboldali szervezet gdanski tömeggyűléseit, egy ízben maga szervezett antifasiszta tüntetést a szélsőjobboldali fellépésre reagálva. A lengyel holokauszt-törvényt, amely büntetni rendelte, ha valaki Auschwitzot lengyel koncentrációs tábornak nevezte, szintén ostobaságnak és gonoszságnak tartotta.
Theresa May brit miniszterelnök egyenes utalást tett arra, hogy kormánya a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeit tartalmazó megállapodás parlamenti elutasítása ellenére sem kívánja leállítani a Brexit-folyamatot. A konzervatív párti kormányfő a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos alsóházi félórájában kijelentette, hogy a megállapodás nélküli kilépés elkerülésének két módja van: vagy az, hogy a parlament jóváhagy „egy” megállapodást, vagy az, hogy a kormány visszavonja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról szóló bejelentést. E cikkely szabályozza – és aktiválásának csaknem két évvel ezelőtti bejelentése el is indította – a Brexit-folyamatot. Theresa May szerint az aktiválásról szóló bejelentés visszavonása azt jelentené, hogy az Egyesült Királyság az EU tagja marad, figyelmen kívül hagyva a kilépésről hozott népszavazási döntést, a brit kormány azonban erre nem hajlandó.
Vlagyimir Putyin szerbiai útját szigorú biztonsági intézkedések kísérik, a szerb sajtó információi szerint az orosz elnököt több mint hétezer szerb rendőr, valamint körülbelül 250 orosz biztonsági szakember védi majd – számolt be a Szputnyik orosz hírügynökség szerbiai irodája. Pontos információkat nem lehet tudni, az azonban biztos, hogy az orosz elnök a világ egyik legjobban védett embere, külföldi látogatásai alkalmával mindig több biztonsági gyűrű is körbeveszi, jól látható és „láthatatlan” testőrök is védik. A szerb sajtó információi szerint az orosz küldöttség belgrádi tartózkodása idején több mint húsz megállapodást írnak alá a felek. Ezek főként az energiaügy, az infrastruktúra, a mezőgazdaság, az oktatás és a kultúra területét érintik.
A Balkánon jelentős destabilizációs tényezőnek számít az Egyesült Államok és néhány nyugat-európai ország politikája, amely térségbeli pozíciójuk megerősítésére irányul – hangsúlyozta Vlagyimir Putyin orosz elnök a Vecernje Novosti és a Politika című napilapoknak adott interjújában, amelyet egy nappal Belgrádba érkezése előtt közölt a két legnagyobb példányszámú szerb újság. Az orosz elnök az interjúban emlékeztetett arra, hogy a NATO 1999-ben két és fél hónapon át bombázta az akkori Jugoszláviát, majd 2008-ban segített elszakítani az országtól albánok lakta déli tartományát, Koszovót. 2017-ben Montenegrót – a lakosság felének ellenérzése ellenére – felvették a NATO-ba, és ugyanezt tervezi a katonai tömb Macedóniával is, ahol szavai szerint még az alkotmányt és az ország nevét is megváltoztatták a NATO-tagság érdekében. Kiemelte, hogy értékeli Szerbia katonai semlegesség melletti elhivatottságát, ugyanakkor évek óta jó az együttműködés a védelmi tárcák között, és Oroszország igyekszik javítani Szerbia védelmi lehetőségeit fegyverek és harci eszközök ajándékozásával, illetve korszerűsítésével.
Ahhoz, hogy az európaiak jövőjét és jólétét biztosítani lehessen, többet kell tenni Európa biztonságért és a védelméért, ennek része, hogy európai hadsereget kell létrehozni – jelentette ki Pedro Sánchez spanyol kormányfő Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Európa jövőjéről folytatott vitán. Hangoztatta: Európának vezető szerepet kell vállalnia a béke megőrzésében, aminek fontos része a tagországok közötti szolidaritás, valamint az együttműködés a szomszédos és a távolabbi partnerországokkal. „Ahhoz, hogy Európa megvédjen minket, nekünk meg kell védenünk Európát. Ehhez biztosítani kell a polgárok védelmét és biztonságát, valamint globális szereplővé kell tenni az Európai Uniót” – fogalmazott Sánchez kiemelte, hogy Európának számos világméretű problémával kell szembe néznie, amelyek között kiemelkedik a migráció okozta kihívás.
Egy tanú azt vallotta egy New York-i bíróság előtt, hogy Mexikó egykori első számú drogbárója, az El Chapo (Köpcös) néven elhíresült Joaquín Guzmán 100 millió dollár kenőpénzt fizetett a korábbi mexikói elnöknek, Enrique Pena Nietónak. A Guzmán ellen november óta folyó perben, kedden egy kolumbiai drogkereskedő, Alex Cifuentes azt vallotta, Guzmán azzal dicsekedett, hogy 100 millió dolláros kenőpénzt fizetett ki az akkori mexikói elnöknek, hogy visszavonja az ellene folytatott hajtóvadászatot. A per New Yorkban, szigorú biztonsági intézkedések mellett zajlik. Guzmánt egyebek mellett azzal vádolják, hogy ő vezette a hírhedt mexikói Sinaloa kartell, amely az ügyészek szerint az Egyesült Államok legnagyobb drogellátója volt. Cifuentes magát Guzmán jobbkezének nevezte, évekig neki dolgozott, és közel is állt hozzá. A CNN szerint Cifuentes volt Guzmán személyes tanácsadója és titkára.
Szili Katalin szerint az erdélyi magyar pártoknak és politikai szervezeteknek „le kellene porolniuk”, és közösen kellene aktualizálniuk a román parlamentben több mint egy évtizede elakadt kisebbségi törvény tervezetét, s közösen kellene dolgozniuk az oktatási törvény tervezetén is. A határon túli autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott a Bihari Naplónak beszélt az erdélyi magyar pártok és politikai szervezetek együttműködéséről és az előttük álló feladatokról. A megbízott szerint a magyar képviselők ezekben a kérdésekben olyan álláspontot képviselhetnének a román törvényhozásban, amelyek a teljes magyar közösség támogatását élvezik. Szili Katalin felidézte: egy évvel ezelőtt az erdélyi magyar pártok közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben rögzítették, hogy a tömbben élő magyarság számára területi autonómiát, a többi számára kulturális autonómiát kell biztosítani. A miniszterelnöki megbízott megemlítette: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Magyar Polgári Párt (MPP) által közösen kidolgozott székelyföldi autonómiatervezet nagy mértékben hasonlít ahhoz a tervezethez, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) dolgozott ki.
A napokban meggyilkolt gdanski főpolgármester, Pawel Adamowicz helyére kiírandó időközi választáson nem állít saját jelöltet a Jog és Igazságosság (PiS) – közölte Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt elnöke. A legutóbbi, kevesebb mint három hónapja lezajlott lengyelországi helyhatósági választásokon Adamowicz egyértelmű győzelmet aratott Gdanskban – idézte fel Kaczynski a PAP lengyel hírügynökségnek nyilatkozva. A PiS ezért úgy döntött, hogy nem állít saját jelöltet az időközi választáson – tudatta a pártelnök. A gyilkosság áldozatául esett Adamowicz a jelenleg ellenzékben lévő Polgári Platform (PO) alapító tagja volt, és 1998 óta megszakítás nélkül vezette az észak-lengyelországi nagyvárost. A tavaly novemberi helyhatósági választásokon független jelöltként választották újra. A kétfordulós választáson a PiS jelöltje volt a fő riválisa, s vele szemben Adamowicz a voksok közel 65 százalékával nyerte meg a második fordulót.
Oroszországnak kérdései vannak Macedónia névváltoztatásának jogosságával kapcsolatban – jelentette ki Szergej Lavrov külügyminiszter. Az orosz diplomácia vezetője arra reagált, hogy a macedón parlament pénteken alkotmánymódosítást fogadott el, amely Észak-Macedónia Köztársaságra változtatta az ország nevét. Ez a változás elvileg véget a Görögországgal csaknem három évtizeden át folytatott névvitának, megnyitva az utat a volt jugoszláv köztársaság NATO- és EU-csatlakozása előtt. Lavrov kijelentette azt is: Oroszország „nem tud egyetérteni” azzal, hogy Bosznia-Hercegovina belépjen a NATO-ba.
A Moszkvában letartóztatott, kémkedéssel vádolt Paul Whelan volt amerikai tengerészgyalogost tetten érték, amint törvénytelen tevékenységet folytatott szállodai szobájában – jelentette ki Lavrov. Az amerikai mellett brit, ír és kanadai állampolgársággal is rendelkező Whelant december 28-án vette őrizetbe az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB). Lavrov azzal vádolta meg Washingtont, hogy kettős mércét alkalmaz, mert miközben az Egyesült Államokban fogva tartott orosz Marija Butyinát kémkedéssel gyanúsítja, amiért amerikai állampolgárokkal kommunikál, addig semmilyen kifogást nem emel az ellen, hogy amerikai diplomaták különleges érdeklődést mutassanak az amerikai szankciók által sújtott orosz állampolgárok iránt.
Kirsten Gillibrand New York-i szenátor személyében újabb demokrata párti politikus jelentette be Washingtonban, hogy 2020-ban indul az elnökjelöltségért. Egy televíziós műsorban közölte, bizottságot hoz létre, amely jelöltségének esélyeit elemzi. „Ez fontos lépés, azért teszem meg, mert indulok majd a választásokon” – mondta az 52 éves politikus, aki azt is elmondta, a hét végén kampánylátogatást tesz Iowában. Iowa az az állam, ahol a mindenkori elnökválasztás első előválasztását tartják. Arról beszélt, hogy elnökjelölt-aspiránsként az egészségbiztosítás javítását, az iskolák színvonalának emelését és a többek számára hozzáférhető, jobb szakképzést helyezi majd kampánya középpontjába.
Sátrat vert fel és illegális bevándorlóként viselkedett Nancy Pelosi demokrata párti házelnök kaliforniai villájának kertjében egy aktivistacsoport, amely ellenzi az illegális bevándorlást. A csoport – a The Washington Times című lap tudósítása szerint – azt hangoztatta, hogy menedéket keres a kertben úgy, ahogyan az úgynevezett menedékvárosokban otthonra lelnek az illegális bevándorlók. A csoport vezetője, Laura Loomer videón élőben közvetítette a sátorállítást. Az akciót tiltakozásnak szánta a Donald Trump elnök javasolta határfal felépítését ellenző demokrata pártiak politikája ellen. Nancy Pelosi „erkölcstelennek” minősítette az amerikai-mexikói határra tervezett falépítést, Loomer és csoportja ezért a sátor tetejére írta, hogy „erkölcstelen”. A videón Loomer így fogalmazott: „Nancy (Pelosi) nagyon gazdag ember, és azt hiszi, hogy itt mindenkit szívesen kell látni, és hogy a menedékjog emberi jog”. A The Daily Beast című lap helyszínen lévő riportere azt jelentette: a megjelenő rendőrök a csoport tagjait felszólították, hogy azonosítsák magukat, mire azt a választ kapták: „Gavin Newsom (kaliforniai kormányzó) azt mondta, hogy nekünk erre nincs szükségünk”. A csoportot ezután kirakták a házelnök kertjéből, de senkit nem tartóztattak le birtokháborításért, és Nancy Pelosi nem kommentálta az esetet.
Gazdaság:
Egyre népszerűbb a kisadózók tételes adója (kata), január elsején több mint 315 ezer vállalkozás választotta ezt a minimalizált adminisztrációt igénylő adóformát – mondta Varga Mihály. A pénzügyminiszter ismertette: 2019-ben tovább emelkedett 8 millió forintról 12 millió forintra az alanyi áfamentesség értékhatára, ami így megegyezik a kata bevételi határával. A katát választó vállalkozás főszabály szerint havi ötvenezer forint megfizetésével az összes adó és járulékterhét letudja, és a társadalombiztosítás pénzbeli ellátásaira is jogosultságot szerez – tette hozzá.
Tavaly 272,7 milliárd forintra nőtt a Pallas Athéné Alapítványok vagyona, miután az utolsó negyedévet 544 millió forintos gyarapodással zárták. A 2018-as vagyongyarapodás elérte a 4,2 milliárd forintot, alapításuk óta pedig a 6,33 milliárd forintot, miközben 7,8 milliárd forintot meghaladó értékben több mint 1400 oktatási, tudományos pályázatot támogattak. A vagyon növekedését a sikeres befektetési politikával magyarázták. A tavaly év végi adatok szerint az alapítványok és az általuk alapított gazdasági társaságok 113,6 milliárd forintot befektetési jegyben, 95,3 milliárd forintot ingatlanban, 47,6 milliárd forintot vállalati kötvényekben és 16,2 milliárd forintot bankbetétben tartanak.
Könnyű:
Erősödnek az óceáni hullámok a klímaváltozás hatására, ami a jövőben komoly veszélyt jelenthet a part menti településekre – figyelmeztetnek a kutatók a Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmányukban. A szakemberek szerint a hullámok ereje 0,41 százalékkal erősödik évente 1948 óta, és a változás párhuzamosan zajlik a felszíni vízhőmérséklet emelkedésével. Inigo J. Losada, a spanyolországi Kantábriai Egyetem munkatársa szerint ez az összefüggés megmutatja, hogy „a hullámok erejének globális változása megbízható jelzője lehet a globális felmelegedésnek, miként a szén-dioxid légköri koncentrációja, a globális tengerszint emelkedése vagy a globális földfelszíni levegőhőmérséklet változása”. A kutatók rámutattak, hogy a hullámerősödés tendenciája a legsúlyosabb viharszezonokban érzékelhető a leginkább, mint például a 2013-2014-es télen az Atlanti-óceán északi részén vagy a 2017-es pusztító hurrikánszezonkor a Karib-térségben. A szakemberek reményei szerint az eredményeik jóval teljesebb képet festenek arról, hogy a part menti közösségek milyen veszélyekre számíthatnak a következő évtizedekben.
