Magyar sorsok Auschwitz-Birkenauban

Magyar sorsok Auschwitz-Birkenauban

Szita Szabolcs történész, a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központ volt igazgatója mutatta be új kötetét a Heti Tv Pirkadat című műsorában

Szita Szabolcs beszámolt arról, hogy még ő vezeti a HDK-t, ahol összesen huszonnyolc évet töltött el, majd bemutatta legújabb kötetét, a Magyar sorsok Auschwitz-Birkenau-t. Megemlítette, hogy bár évtizedek óta ezzel a témával foglalkozik, de ennek a kötetnek a megírása nagy felelősséget jelentett, hozzátéve, minden eddigi hasonló témájú könyve előgyakorlat volt ehhez a munkához.

A történész-professzor szerint a legújabb könyvével elsősorban a pedagógusokat akarta megcélozni, elsősorban azokat, akik az egyetemeken, főiskolákon a jövő tanárait képzik. A Magyar sorsok Auschwitz-Birkenau egy fő műve, de még lenne mit megírni, például elkészíteni egy összefogó nagy kötetet a munkaszolgálatról, a munkaszolgálatosokról, hiszen – mint hozzáfűzte, van sokféle emlékezés, visszaemlékezés és akik egy szeletét látták, átélték egy kornak, azt hihetik, az egészet ismerik, pedig pont nem.

Mint a Páva utcai múzeum még jelenlegi vezetője arra a kérdésre, hogy miért nem lett ez az intézmény egy nagyon látogatott hely, mi a felelősségük abban, hogy az emberek fejében káosz van, könnyen aggatnak címkéket egymásra azt felelte,minden hírrel ellentétben komoly munkákat végeztek. Példának okáért több száz tanárt utaztattak ki továbbképzésre a Jad Vasem Múzeumba, persze a szervezők is tudták, nem lesz belőlük mindenki lelkes Holokauszt-oktató. Mindezeken túlmenően számtalan előadást tartott a professzor, több igazgatóval, tanárral, polgármesterrel is beszélt. Nagyon fontosnak tartotta akkor is, hogy érdekelje ezeket az embereket ez a téma, hiszen a közömbösség volt az egyik legnagyobb probléma 1944-ben is. A közömbösség azért is jelent gondot, mert ama is látszik, nagyon sok hagyományos közösség esett szét a rendszerváltás óta.

Arra a kérdésre, hogy mik lehetnek még a hazai Holokauszt történelem kutatásának fehér foltjai, a professzor megemlítette Kőszeg-Rohonc példáját, amit érdemes lenne tisztába tenni.

A saját következő munkáját illetően Szita Szabolcs elmondta, a hegyeshalmi gyalogmenettel foglalkozik most, amelyet elsősorban a nők tragédiájának lehet mondani.