A BreuerPress és a HetiTV gyors hírei 

A BreuerPress és a HetiTV gyors hírei 

A legfrissebb belföldi  és külföldi hírek  a BreuerPress és a HetiTV-töl 


Orbán Viktor miniszterelnök az Országházban fogadta Jankovics Róbertet, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) elnökét. A megbeszélésen elhangzott: bár Magyarország és Horvátország között – a történelmi barátság ellenére – van néhány vitás kérdés is, ezek nem nyomják rá bélyegüket a magyar és a horvát nemzeti kisebbségek helyzetére a két országban, és ebben komoly szerepe van a HMDK tevékenységének. Orbán Viktor és Jankovics Róbert áttekintették a magyar kormányzati segítséggel a HMDK vidék- és gazdaságfejlesztési stratégiája keretében megvalósult beruházások helyzetét, és egyeztettek az újabb fejlesztési tervekről. Külön kiemelték a szentlászlói református templom felújítását és a kopácsi tangazdaság és ifjúsági központ kialakítását, valamint az eszéki magyar oktatási és művelődési központot, amely az óvodától az érettségiig biztosít anyanyelvű oktatási lehetőséget a magyaroknak – tudatta a sajtófőnök.

A kormány egy olyan rendszert szeretne működtetni, amelyben nem termelődik újra a bürokrácia – mondta a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Orbán Balázs elmondta, a már lezajlott leépítés teremtette meg a várhatóan harmincszázalékos béremelés előfeltételeit a közigazgatásban. „Próbálunk egy elszámoltatható, felelősségteljes, semleges, professzionális, 21. századi közigazgatást működtetni, amely nem az ország versenyképességének a gátja” – fogalmazott az államtitkár. Hozzátette, a kormány szerint csak annyi közalkalmazottra van szükség, amennyi a hatékony működéshez szükséges, de ezeknek a szakembereknek versenyképes bérezésben kell részesülniük.

A visegrádi csoport (V4) országai saját hangjukon beszélnek, többek között a migráció témájában, ez a hang nem megosztja, hanem megerősítheti Európát – hangsúlyozta Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért felelős államtitkára. Kovács Zoltán azt követően látogatott a lengyel fővárosba, hogy vasárnap nemzetközi kommunikációért felelős államtitkárrá nevezték ki. Kovács Zoltán leszögezte: a közép-európai országok nemcsak az elmúlt években, évtizedekben, nemcsak a kommunista időszakban, hanem az ezt megelőző évszázadokban is sajátos történelmi fejlődésen mentek keresztül, amelynek során „saját hangjuk” formálódott ki. Ezt a hangot nemcsak az elmúlt három év során megnyilvánuló migrációs válság miatt kell hallatni Nyugat-Európában, vagy akár világszerte, hanem a történelmi adottságok okán is – hangsúlyozta az államtitkár.

Az Alapjogokért Központ szerint a Magyarországgal szemben az Európai Parlament által megindított „jogállamisági eljárásra” vonatkozó uniós szabályok rendkívül homályosak és kétértelműek, az eljárás maga pedig számos kérdést vet fel. A központ elemzése szerint vitatható az Európai Parlament (EP) szavazatszámítási rendje a Sargentini-jelentés elfogadásakor, ugyanis a tartózkodások valójában leadott szavazatnak minősülnek. Ha ez így van, akkor az erre vonatkozó EP-határozat érvénytelen – tették hozzá. Az ügy jelenleg az Európai Unió Bírósága előtt van. Azt írták, a hetes cikk szerinti eljárás megindítása az uniós szerződésben foglalt uniós értékek megsértésének „gyanúján” alapszik. Ezen értékek – a demokrácia, a jogállamiság és a tolerancia – azonban politikai-filozófiai kategóriák, amelyeknek jogi, normatív tartalmuk, definíciójuk nincs. Jogi eljárásban történő felhasználásuk így tág teret nyit a politikai értelmezésnek, az állami-alkotmányos identitásba és szuverenitásba történő jogszerűtlen uniós beavatkozásnak. Nem jogállamiság-vitáról, hanem sokkal inkább szuverenitás-vitáról van tehát szó, amely felveti azt a kérdést is, milyen hierarchiában állnak egymással az uniós értékek és a nemzeti identitás alapszerződésben rögzített kategóriája.

„Rabszolgatörvénynek” nevezte az MSZP frakcióvezető-helyettese a munka törvénykönyvének munkaidő-szervezéssel összefüggő módosítását, a Párbeszéd országgyűlési képviselője pedig úgy fogalmazott: egyértelművé vált, hogy a Fidesz a német ipart szolgálja ki és nem a magyar munkavállalók érdekeit. Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arra várt választ: mely cégek lobbiztak a túlórakeret növeléséért, amelynek elfogadását 2017-ben egyszer már sikerült megakadályozni. Véletlen-e, hogy éppen Kósa Lajos (Fidesz) nyújtja be a javaslatot azután, hogy kiderült, az egykor általa vezetett városba, Debrecenben költözik a BMW-gyár?  „Kósa Lajos mennyi pénzt kapott ezért?” – sorolta kérdéseit, és kifogásolta, hogy a vállalkozásfejlesztési bizottság ülésén sem az említett fideszes képviselő, sem frakciótársa, a javaslatot szintén jegyző Szatmáry Kristóf nem jelent meg, hogy válaszoljon a kérdésekre.

A Demokratikus Koalíció felszólítja az Állami Számvevőszéket, hogy rendkívüli vizsgálattal állapítsa meg, mennyibe került Nikola Gruevszki volt macedón kormányfő „szöktetése”. A DK frakciószóvivője azt mondta, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is beismerte, hogy a börtönbüntetésre ítélt egykori miniszterelnököt magyar diplomaták „szöktették” át a balkáni útvonalon. Gréczy Zsolt kiemelte, hogy a sajtóhírek szerint az akcióban legalább négy magyar diplomata és két jármű vett részt. Egy ilyen akciónak komoly költségei is lehetnek, ezért a DK azt is tudni szeretné, hogy ki hagyta jóvá azt – mondta a politikus. Nikola Gruevszkit májusban ítélték el hivatali visszaélés miatt. November 12-én elfogatóparancsot adtak ki ellene, egy nappal később pedig ő maga tudatta egy közösségi oldalon, hogy Budapesten van, és politikai menedékjogot kért. Szkopje még aznap nemzetközi elfogatóparancsot is kiadott ellene. Egy héttel később Gruevszki szintén a közösségi médiában jelentette be, hogy megkapta a menekültstátuszt.

Az LMP a munkaidő-szervezéssel összefüggő törvénymódosítás azonnali visszavonását szorgalmazza, és azt követeli, hogy a kormány kezdjen tárgyalásokat róla a munkavállalókkal. Csárdi Antal kijelentette: Kósa Lajos és más fideszes képviselők önálló indítványa bevezetné a hatnapos munkahetet. Az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese erről azt követően beszélt, hogy egyeztetett a Magyar Vegyipari, Energiaipar és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete, valamint a BKV egyik szakszervezetének képviselőivel.  A résztvevők egységesen elfogadhatatlannak ítélték a javaslatot, amelyről – mivel egyéni képviselői indítványként nyújtották be – nem kellett egyeztetnie a kormánynak az érintettekkel – mondta el a képviselő. Csárdi Antal hozzátette: a változtatás a munkavállalóknak egyáltalán nem érdeke, és csak azt eredményezi majd, hogy egyes szektorokat elhagynak a dolgozók. Kijelentette azt is, a fáradt dolgozó könnyen hibázik, ez pedig egyes területeken, például a közlekedésben akár emberek életét is követelheti.

Elrendelte a Politikatörténeti Intézet ingatlanhasználati jogának törlését a Kúria a magyar állam által indított polgári perben hétfőn kihirdetett felülvizsgálati döntésével. A Kúria ugyanakkor elutasította a kereset kiürítésre irányuló részét – közölte a legfelsőbb bírói fórum. Az elsőrendű felperes Magyar Állam mint tulajdonos és a másodrendű felperes Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. mint vagyonkezelő indított pert a Budapest V. kerület Alkotmány utca 2. szám alatti ingatlan egy részét használó Politikatörténeti Intézet Közhasznú Nonprofit Kft. elsőrendű alperes és az e használatot az ingatlanrész akkori kezelőjeként engedő Magyar Szocialista Párt (MSZP) másodrendű alperes ellen. Azt kérték, hogy töröljék az intézet javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett használati jogot és kötelezzék kiürítésre az intézetet. A Kúria öttagú tanácsa helyt adott a törlési keresetnek, elrendelte a használati jog törlését az ingatlan-nyilvántartásból. A kiürítésre irányuló keresetet azonban alaptalannak találta és elutasította.

Külföld:

Három katona megsérült egy gázolásos merénylet során Gus Ecionban, közölték az Izraeli Védelmi Erők. „A terrorista belehajtott három katonába, akik mérnöki munkát végeztek a Beit Ummar és Al roub közötti úton. Az egyik katona közepesen súlyos, a másik kettő enyhe sérüléseket szenvedett,” nyilatkozta az izraeli hadsereg. A helyszíni ellátást követően mindhárom katonát kórházba szállították. A járművet vezető sofőrt a közelben tartózkodó egyik katona lelőtte. A Palesztin Vörös Félhold Ramzi Abu Yabes néven azonosította, a Dheisheh menekülttábor lakosa volt. Nadav Argaman, a Sin Bét biztonsági szolgálat igazgatója november elején figyelmeztette a törvényhozókat a Júdea és Szamáriában (Ciszjordánia) tapasztalható növekvő instabilitásra, mondván, a Palesztin területen tapasztalható relatív nyugalom megtévesztő.

Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett, hogy a megfelelő időben megossza az izraeli és a palesztin féllel, valamint a régióbeli országokkal a térségre vonatkozó béketervét – minderről David Friedman, az Egyesült Államok izraeli nagykövete beszélt a The Jerusalem Post szerint. A portál összeállítása szerint az elmúlt időszakban több spekuláció látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy Washington, mikor áll elő az átfogó béketervével. Több elemző annak a véleményének adott hangot, miszerint erre majd csak az esetleges izraeli előrehozott választások után kerül majd sor, bár az utóbbi esemény lehetősége egyelőre elhárult. Friedman arról is beszélt, hogy Donald Trump elnök javaslatának a bejelentési ideje teljes mértékben az elnök hatáskörébe tartozik.

Miután Idriss Déby csádi elnök Izraelbe látogatott azután kiderült, hogy Izrael Szudánnal is diplomáciai kapcsolatok létesítésére törekszik, kormányzati források megerősítették, hogy Izrael és Bahrein tárgyalásokat folytat a két ország közötti hivatalos diplomáciai kapcsolatok kialakításáról. Netanjahu elhintette, hogy az arab országokkal való kapcsolatok tekintetében további fejlődés tapasztalható. Az izraeli miniszterelnök múlt hónapban tett ománi látogatására hivatkozva azt mondta, hogy “hamarosan hasonló látogatásokra kerül sor más arab országokban.” A Perzsa-öböl 1,4 millió lakossal rendelkező országának, Bahreinnek nincs diplomáciai kapcsolata Izraellel. Az országban egy körülbelül 40 fős kis zsidó közösség él, és az egyetlen olyan ország az Öbölben, mely zsinagógával is rendelkezik. Izrael állítólag Szudánnal is próbál diplomáciai kapcsolatot létesíteni annak érdekében, hogy az izraeli repülőgépek használhassák a légterét, ezáltal lerövidítve a Brazíliából Izraelbe tartó járatok útját. A rövidített út mind Csád, mind Szudán együttműködését igényli, mindkettő muszlim állam, amelyeknek nincs kapcsolatuk Izraellel.

A nácik elől kimenekített zsidókkal találkozott a gyerekmentő akció 80-ik évfordulóján a brit trónörökös. 10 ezer 17 év alatti gyermeket szöktettek Nagy-Britanniába annak idején, hogy ott gondoskodjanak róluk. Az egykori csoport tagjait Károly walesi herceg a St. James-palotában fogadta – olvasható a Jewish telegraphic Agency tudósításában. Először a vendégek köszöntötték a herceget, aki nemrég lett 70 éves. Károly A túlélők ezután megosztották Károllyal személyes történeteiket. Az eseményen jelen lévő Ephraim Mirvis brit főrabbi újságíróknak nyilatkozva méltatta a trónörököst, aki számos alkalommal találkozott már a holokauszt túlélőivel és mindig empátiával viseltetett irántuk, amit nagyra értékelnek.

Petro Porosenko ukrán elnök nemzetközi nyomásgyakorlást sürgetett Oroszországra az ukrán tengerészek és hajóik mielőbbi elengedése érdekben, amikor telefonon megbeszélést folytatott Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral. Szvjatoszlav Ceholko, az elnök sajtótitkára a Facebookon arról számolt be, hogy Porosenko és Stoltenberg megállapodtak: a Kercsi-szorosnál történt incidens miatt rendkívüli ülésre hívják össze a NATO-Ukrajna Bizottságot. Ceholko szavai szerint az ukrán elnök tájékoztatta a NATO főtitkárát az Oroszország által Ukrajna ellen elkövetett súlyos agressziós cselekményről a fekete- és azovi-tengeri térségben, továbbá a Kijev által tett válaszlépésekről, köztük a hadiállapot bevezetéséről. Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) azt javasolta, hogy hatvan napra bevezessenek be hadiállapotot, amely az ukrán jogrendben a rendkívüli állapot egy formája, nem jelent tényleges háborús állapotot.

Bekérette az orosz diplomáciai tárca Ukrajna moszkvai ideiglenes ügyvivőjét a Kercsi-szoros térségében tanúsított „agresszív és provokatív ukrán lépések” miatt – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő. Zaharova sürgette, hogy Kijev „a súlyos következmények elkerülése érdekében” haladéktalanul hozzon intézkedéseket az ukrán fővárosban működő orosz nagykövetség biztonságának szavatolása érdekékében. Arra szólította fel az ukrán kormányra befolyással bíró nyugati országokat, hogy tartsák vissza Kijevet a „provokációktól”. A szóvivő ezt arra reagálva jelentette ki, hogy a kercsi incidens miatt ukrán nacionalisták vasárnap este füstbombákkal dobálták meg a kijevi orosz nagykövetséget és felgyújtottak egy diplomata rendszámú gépkocsit. Jelentések érkeztek más ukrajnai orosz külképviseletek körüli zavargásokról is.

Gyorsított eljárásokban ítélik el Franciaországban az üzemanyagadó emelése ellen tüntető „sárga mellényesek” közé keveredő szélsőségeseket, akik két nappal ezelőtt rendőrökre támadtak a párizsi Champs-Elysées sugárúton: a 103 őrizetbe vett ember közül 28 őrizetbe vételét meghosszabbították, 47-et hétfőn állítanak bíróság elé, 25-öt szabadon engedtek, háromnak pedig egy későbbi időpontban kell büntetőbíróság elé állnia – közölte a párizsi ügyészség. A pártoktól és szakszervezeti támogatásoktól mentes, a közösségi oldalakon spontán szerveződött tiltakozó mozgalom tíz napja tüntet országszerte az üzemanyagokra kivetett környezetvédelmi adó január 1-jére tervezett emelése ellen. Szombaton mintegy 8 ezren gyülekeztek a Champs-Elysées-n azzal a céllal, hogy az elnöki hivatal és a nemzetgyűlés elé vonuljanak. A közéjük keveredő szélsőségesek felszedték az utcaköveket, barikádokat építettek, rátámadtak a rendőrökre és megpróbálták áttörni a kordonokat, ezért a rendőrök könnygázzal és vízágyukkal tartották őket távol.

Egy hónapja van a svéd kormányalakítással megbízott Stefan Löfven ügyvezető miniszterelnöknek arra, hogy megoldást találjon, mert ha az utolsó, negyedik alkalommal sem sikerül a kormányalakítás, akkor december 25-ig új választást kell kiírni – közölte Flamm László külügyi szakértő. A szakértő kiemelte, ilyen politikai bizonytalanság még nem fordult elő a svéd történelemben. Flamm László elképzelhetőnek tartja, hogy december 5-e előtt olyan koalíció alakul, amelyben két baloldali párt, a Svéd Szociáldemokrata Párt és a Zöld Párt, valamint két kisebb, jobbközép párt, a Liberálisok és a Centrum Párt vesz részt, a Baloldali Párt pedig kívülről támogatná őket. Ez nem kormányzati többség, de elegendő ahhoz, hogy újabb négy évig vezetni lehessen az országot – tette hozzá. Stefan Löfven, a Svéd Szociáldemokrata Párt vezetője másodjára kapott megbízást a kormányalakítási tárgyalások lefolytatására, miután Annie Lööf, a Centrum Párt vezetője, majd Ulf Kristersson, a jobbközép blokk vezetője sem járt sikerrel.

Ha a brit parlament nem fogadja el a megállapodást a kiválás feltételeiről, akkor Nagy-Britannia kiesik az Európai Unióból – közölte Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense.   Gálik Zoltán azt mondta, ebben az esetben nem lesz átmeneti időszak, március 30-ától a britek a saját szabályaikat tudják alkalmazni, viszont nem férnek majd hozzá a közös piachoz és a közös szolgáltatási rendszerekhez, valamint megszűnik a befolyásolási képességük is. Theresa May brit miniszterelnöknek elvileg ugyan lenne három hete, hogy új megállapodástervezetet készítsen, de az EU leszögezte, hogy nem nyitja újra meg a tárgyalásokat – tette hozzá.

Romániának meg kell szakítania diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal, ha a magyar nemzetpolitikai államtitkár csíkszeredai kijelentése, miszerint „a magyar kormány nem mond le erről a földről”, Budapest hivatalos álláspontját tükrözik – követelte Traian Basescu volt román államfő. A volt államfő Potápi Árpád János Csíkszeredában múlt pénteken elhangzott beszédére reagált. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár a Csíki Székely Múzeumban, a Kratochvil Károly és a Székely Hadosztály című kiállítás megnyitóján kijelentette: „a magyar kormány nem mond le erről a földről”, nem mond le a magyarságról, a magyar nemzetrészekről és a magyarság történelméről. „Ha ez a magyar kormány álláspontja, holnap be kell hívni a nagykövetüket, hogy csomagoljon össze, és haza kell küldeni Budapestre. Ha a Románia területeire vonatkozó hivatalos álláspontról van szó, akkor nekünk nem kell többé hivatalos viszonyt ápolnunk Magyarországgal. Ha valami részeges beszélt ott. Ne mondják, hogy a magyarok nem kedvelik a pálinkát!” – ironizált a Romania TV műsorában a volt államfő.

Az Egyesült Arab Emírségek hatóságai megkegyelmeztek a kémkedésért életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélt Matthew Hedges brit kutatónak, és szabadon engedik – jelentették be Dubajban. Előtte levetítettek egy videót, amely azt hivatott bizonyítani, hogy Hedges elárulja valakinek: az MI6 brit hírszerző szolgálat századosa, a tudományos munka csak ürügy volt arra, hogy bejusson az emírségekbe.  A kegyelemről értesülvén Jeremy Hunt brit külügyminiszter köszönetet mondott az arab ország hatóságainak.

Gazdaság:
A Mol bruttó 8 forinttal csökkenti a 95-ös benzin és bruttó 10 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán. A mérsékléssel a benzin átlagára literenként 356 forintra, a gázolajé pedig 405 forintra esik. A benzin ára legutóbb múlt pénteken változott, átlagára literenként 5 forinttal, a gázolajé pedig 6 forinttal csökkent. Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között. A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.

Újra kétszámjegyű béremelésre van szükség januártól Magyarországon – mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. Elmondta, a legfrissebb statisztika szerint 11,7 százalékkal emelkedtek átlagosan a bérek az országban. A bérek növekedése már negyedik éve tart, ami az utolsó három évben 10 százalék feletti volt. Az elnök szerint a már zajló bértárgyalások során a munkaadói oldal ezt meg akarja állítani, hiszen 5 százalékos ajánlatokkal álltak elő. „Ők is tisztában vannak azzal, hogy ha nem fizetik meg a munkaerőt, akkor el fog tűnni a munkahelyekről” – fűzte hozzá.

Könnyű:

Elhagyhatták a kórházat a 15 hónapos bhutáni ikerlányok, akik több mint két héttel ezelőtt sikeres szétválasztó műtéten estek át Ausztráliában. A babakocsiban ülő kislányokat édesanyjuk, Bhumcsu Zangmo tolta ki hétfőn a kórházból, miközben köszönetet mondott mindenkinek, aki október 2-i megérkezésük óta segített lányai életének megváltoztatásában. A törzsüknél összenőve világra jött kislányok, Nima és Dava Pelden arccal egymás felé születtek, egy májon osztoztak, ülni nem tudtak, állni igen, de csak egyszerre. A melbourne-i Royal Children’s Hospital 18 szakembere vett részt november 9-én a több mint hatórás műtétben, amely során sikeresen szétválasztották a lányok máját. A Joe Crameri vezette operálócsoport számára nagy kihívást jelentett a lányok hasának rekonstrukciója. Crameri elmondta, hogy a lányok „felépülése kitűnően ment” és mindketten remekül boldogulnak egyedül. „Láttuk, mennyire felzaklatta őket eleinte, hogy a testvérük nincs a közvetlen közelükben. Néhány hét alatt azonban önbizalomra tettek szert és erőre is kaptak. Csodát fog tenni velük, ha más kisgyerekek közé kerülnek” – mondta Crameri. Nagyjából minden 200 ezer szülésre esik egy összenőtt ikerpár, 40-60 százalékuk élettelenül jön világra. Évente csak néhány elválasztó műtétet végeznek a világon.