Napi Tora
Vájécé hetiszakasz 1. kommentár, 5779. Kiszlév 3.
„És elment Jákob Beér-Sébából és ment Háránba” (28:10). Ezt részben tudtuk, hiszen olvastuk az előző szidrában: „Elküldte Izsák Jákobot, és ő elment Páddán-Árámba” (uo. 5). Miért kell megismételni eljövetele tényét? A midrás (B’résit rábbá 68:6) egyik értelmezése szerint úgy tűnhet, hogy kizárólag Jákob jött ki Beér-Sébából, és ennek nyomán írja: „Csak ő jött ki onnan? Számos szamár-, és tevehajcsár is kijött, miért van mégis csupán Jákob említve”? A Rási által is idézett válasz: „Rabbi Azarja mondta Rabbi Jehuda bar Szimon nevében: amikor egy igaz ember (cádik) a városban van, ő jelenti annak pompáját, dicsőségét, miután távozik, eltűnik pompája, eltűnik dicsősége”. A midrás hasonló példaként említi Naomi, Rut anyósának távozását (Rut 1:7), de megállapítja, van egy jelentős különbség: „ő volt az egyetlen igaz ember Moáb-ban, viszont esetünkben még két igaz ember (Izsák és Rebekka) továbbra is Beér-Sebában maradt! Rabbi Azarja (Rabbi Jehuda bar Szimon nevében) erre így felel: „egy igaz ember érdeme nem hasonlítható két igazéhoz”, amit a későbbi kommentár szerint úgy kell értenünk, hogy ha több cádik él egy helyen, akkor együttesen fejtik ki áldó hatásukat, és ha csak egy távozik közülük, az is jelentős spirituális romlást eredményez, mindegyikükért kár, ha emigrálnak.
Sávuá tov, jó hetet mindenkinek!
Hétfő
7.30: Sáhárit
18.00: A zsidóság alapfogalmai
