A BreuerPress és a HetiTV gyors hirei

A BreuerPress és a HetiTV gyors hirei


Idén is lesz nyugdíjprémium-kifizetés, és minden számítás szerint nagyobb lesz, mint legutóbb volt – közölte Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn az Országházban, az Idősek Tanácsa ülésén. A kormányfő beszámolt továbbá a testület tagjai előtt arról, hogy ebben az évben eléri a 230 ezret azoknak a nőknek a száma, akik igénybe vették a 40 évnyi munka utáni nyugdíjba vonulás lehetőségét. „Mi ezt nagymamanyugdíjnak szoktuk magunk között nevezni, mert ezt egy családpolitikai intézkedésnek is szántuk” – fogalmazott. Orbán Viktor azt is mondta, rehabilitálni kell a családról való gondolkodást, helyre kell állítani a többgenerációs családi gondolkodási modellt Magyarországon. Mint mondta, az Európa szinte minden országát sújtó népességfogyásra adott válaszok radikálisan megosztják a kontinenst. Európa egyik fele szerint ugyanis ha nincs elég fiatal, „vegyünk (…) Afrikából meg Ázsiából, vagyis telepítsünk be az elfogyó őshonosok, bennszülöttek helyett migránsokat, idegeneket”. A másik irányzat szerint – ez a „romantikus”, „ezek volnánk mi” – „ha akarunk változtatni ezen a helyzeten, akkor még akár sikerülhet is” – mondta a kormányfő.

A Budapest-Pozsony-Brünn-Varsó gyorsvasúti összeköttetés megteremtése a visegrádi négyek közös politikai akarata – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Az új vasúti fejlesztésről együttműködési nyilatkozatot is aláírtak a találkozó résztvevői. „Azt a döntést hoztuk közösen, hogy a V4-ek fővárosai és nagyvárosai között egy gyorsvasút összeköttetést hozunk létre, Budapest-Pozsony-Brünn-Varsó útvonalon” – mondta Szijjártó Péter, rámutatva: a döntés mind a négy ország politikai akaratával találkozik. Hozzátette: már ezen a héten kiírják a közbeszerzési eljárást a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, novemberben pedig összeül az a négyoldalú munkacsoport, amelynek az a feladata, hogy a megvalósítási tanulmányok alakítását a politikai döntések keretei között tartsa.

Jövőre 42 milliárd forinttal támogatja a kormány a megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztató akkreditált cégeket – jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára. Fülöp Attila a Főkefe Közhasznú Nonprofit Kft. XIV. kerületi telephelyén tartott sajtótájékoztatón közölte, a támogatásra október 30-ig lehet pályázni elektronikus úton. A felhívás részletei a kormany.hu oldalon találhatók. Az ideihez képest emelkedik a támogatás, 2018-ban 39,5 milliárd forintra lehetett pályázni – jelezte az államtitkár. Elmondta azt is, hogy országszerte több mint 350 akkreditált cég mintegy 30 ezer megváltozott munkaképességű embert foglalkoztat, és ezt a számot tovább szeretnék növelni.

Pintér Sándor belügyminiszter október 1-jei hatállyal kinevezte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) vezetőjének Terdik Tamás ezredest. A főkapitányi kinevezésre az országos rendőrfőkapitány javaslatára és a Fővárosi Közgyűlés támogató véleményére figyelemmel került sor. A tárca szeptember elején tudatta, hogy a hónap végén távozik posztjáról a budapesti rendőrfőkapitány, Bucsek Gábor, akinek vezetői kinevezését saját kérésére vonta vissza a belügyminiszter. Közölték azt is, hogy a miniszter – az országos rendőrfőkapitány javaslatára – a BRFK vezetőjének Terdik Tamást tervezi kinevezni.

Szél Bernadett a párt frakciójából is távozik, Szabó Szabolccsal együtt. „Nehéz döntést hoztam meg. Kilépek az LMP-ből és az LMP parlamenti frakciójából. Folytatom a küzdelmet a megújuló Magyarországért, mert továbbra is hiszek benne, hogy a jövő vagy zöld, vagy semmilyen. A jövőben független képviselőként fogok dolgozni a Magyar Köztársaságért és a választókerületemért” – közölte Facebook-oldalán Szél Bernadett. Bejelentette azt is, hogy mellette Szabó Szabolcs is kilép az LMP-frakcióból. Mint írta, az Együtt volt politikusával a jövőben szoros munkakapcsolatban fog együtt dolgozni, és reményeik szerint más képviselőkkel is sikerül hasonló kapcsolatot kialakítani.

Sajtóértesülések szerint a hét elején jelenthetik be, hogy 2019-ben is Tarlós István lesz a Fidesz jelöltje a főpolgármesteri posztra. A Népszava írt arról korábban, hogy Tarlós István megállapodott Orbán Viktor miniszterelnökkel, vállalja a felkérést, a bejelentés azért nem történt meg eddig, mert a városvezető a fővárosi közgyűlés szerdai ülése után Szentpétervárra utazott, ezért csak a hét elején hozzák nyilvánosságra, hogy a főpolgármester újra jelölteti magát. Tarlós István a közgyűlés elején az ATV kérdésre annyit mondott, hamarosan kiderül, hogy vállalja-e a jelölést. „Lesz sajtótájékoztató, lesz Budapestinfó nemsokára. Mindennek eljön a maga ideje” – fogalmazott.

A Demokratikus Koalíció minden országgyűlési képviselője levelet ír az Országos Rendőr-főkapitányságnak, amelyben folyamatos tüntetést jelent be az ország teljes területére, közölte a párt frakcióvezető-helyettese. Arató Gergely arra hivatkozott, hogy október elsején lépett életbe az új gyülekezési törvény, amely kimondja: gyűlésnek azt kell tekinteni, amikor legalább két ember részvételével közügyben véleménynyilvánítás céljából nyilvános összejövetelt tartanak. A gyülekezési jog „ilyen elképesztő szigorítása csak diktatúrákban fordulhat elő” – mondta az ellenzéki politikus, arra biztatva az embereket, hogy tiltakozzanak, tüntessenek, gyülekezzenek, vitatkozzanak és beszélgessenek, mert a népet „sem elhallgattatni, sem betiltani nem lehet”.

A Fidesz-KDNP népszerűbb, mint a teljes ellenzék együttvéve, így több, mint a 60 százalékát megszerezné a kiosztható mandátumoknak egy most vasárnap tartandó EP-választáson – derül ki a Nézőpont Intézet felméréséből. A kormánypárt 13, a Jobbik 4, az MSZP és a DK együtt 3, míg az LMP 1 képviselőt küldhetne Brüsszelbe. 39 százalékon áll a teljes népességen belül a Fidesz és a KDNP alkotta pártszövetség támogatottsága a Nézőpont Intézet szeptemberben, 2000 fő személyes megkérdezésével készült országos reprezentatív kutatása szerint. A nyolc éve kormányzó Fidesz-KDNP-nek továbbra is több szimpatizánsa van, mint az összes ellenzéki pártnak együttvéve. A Jobbik már hónapok óta a teljes népességen belüli 10 százalékos támogatottságon stagnál, a belőlük frissen alakult Mi Hazánk Mozgalom pedig stabilan a választókorúak 1 százalékát tudhatja maga mögött. Ez azt jelenti, hogy a Fidesznek 3,2 millió, a Jobbiknak 800 ezer, a Mi hazánknak pedig csak 80 ezer szimpatizánsa van Magyarországon.

Külföld:

Az iráni forradalmi gárda bejelentette, hogy ballisztikus rakétákat lőtt ki Kelet-Szíriában lévő terroristákra, akiket egy katonai felvonuláson végrehajtott közelmúltbeli támadással vádoltak. Az állami televízió és az állami IRNA hírügynökség szerint a támadások terroristák halálát és sérüléseit okozták Szíriában. A brit székhelyű Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja közölte, a rakéták az Iszlám Állam terrorista csoport kezében lévő közösségek egyikét találták el. Az állami TV szerint Irán a rakétázás után dróntámadásokat indított a területen. “Az ahvazi terrorista bűncselekményért felelősek főhadiszállásait néhány perccel ezelőtt támadás érte az Eufrátesztől keletre, több ballisztikus rakétával, amelyet a forradalomi gárda indított,” olvasható a gárda hivatalos weboldalán.

Izrael a madridi polgármesterhez fordult panaszával, miután a tinédzser arab provokátor, Ahed Tamimit vendégül látta a Real Madrid futballklub. Tamimi órákkal a Real Madrid-Atletico Madrid meccs előtt érkezett a Santiago Bernabeu stadionba, ahol a Real egykori támadójával, a jelenlegi klub vezetőinek egyikével, Emilio Butragenio-val találkozott, és kapott egy névre szóló mezt is. Ahed apja kíséretében érkezett Spanyolországba, ahol számos politikai rendezvényen vett részt. Daniel Kutner, Izrael spanyolországi nagykövete levélben tiltakozott Manuela Carmena polgármesternél. “A madridi önkormányzat lépése erőszakra buzdít az izraeli polgári lakosság ellen, és aláás minden kísérletet arra, hogy Izrael és a palesztinok között valódi párbeszéd alakulhasson ki” – írta Kutner. “Ahed Tamimi nem a béke ártatlan harcosa, hanem az erőszak és a terror népszerűsítője. Minden olyan intézmény, amely üdvözli őt, közvetetten az erőszakot és az agressziót népszerűsíti, a párbeszéd és a megértés helyett.”

Herbert Kickl osztrák belügyminiszter a Kronen Zeitung kérdésére megerősítette, hogy év végén hét menekültügyi centrumot zárnak be. A 28 uniós tagország közül Ausztria a második, ahol a legnagyobb mértékben csökkent a menedékkérők száma. Ausztriában jelenleg 20 menekültügyi központ működik, számuk csökkentésével várhatóan évi 12 millió eurót takarít meg a kormányzat. Július végéig több mint 3000 menedékkérő önként tért vissza hazájába, további 4067 személyt pedig a törvény erejével bírtak rá erre. Augusztus elején kevesebb mint 50 ezer ember volt a menekültek számára fenntartott alapellátásban. A menedékkérők csökkenő száma miatt az osztrák Belügyminisztérium nem látja értelmét bizonyos menekültközpontok további üzemeltetésének.

Általános amnesztiát sürget Romániában Liviu Dragnea román szociáldemokrata házelnök, akit immár két korrupciós ügyben is elmarasztalt a bíróság – állítása szerint igazságtalanul. A kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke a kormányoldalhoz közel álló Romania TV vendégeként azt állította: nem magának, hanem elsősorban a bíráknak és ügyészeknek akar közkegyelmet. „Gondolja, hogy az a több ezer bíró és ügyész, akinek bűnvádi dossziét csináltak, kizárólag a bizonyítékok és saját lelkiismeretük alapján ítélkezik, minden kétségen felül? Én nem hiszem” – magyarázta Dragnea, miért tartja szükségesnek az általános amnesztiát. Megjegyzésével egy augusztus végén közzétett kimutatásra utalt, amely szerint 2014 óta a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a magisztrátusi kar több mint hatvan százaléka (2200 bíró és 1200 ügyész) ellen vizsgálódott már különböző ügyekben. Dragnea szerint az amnesztiatörvény választ adhat több megválaszolatlan, “fájó” kérdésre.

Egy hónappal az amerikai félidős választások előtt alapvetően a demokratáknak áll a zászló, azonban sok múlik a latino szavazókon. Valószínűleg többségben ők is a demokratákra adják le voksukat, de a nagy kérdés az, hogy képesek-e elegendő szavazatot produkálni számukra a kulcsfontosságú körzetekben. Elemzők szerint kicsivel több latino szavazó fog az urnák elé járulni most, mint egyébként. És bár ez jó hír lenne a Demokrata Párt számára, azonban nem az a „remek hír”, amiben reménykednek. Az amerikai félidős választások során teljes egészében újraválasztják a 435 tagú képviselőházat, és 35 szenátor újraválasztásával megújítják a 100 tagú szenátus csaknem egyharmadát is. A szavazás tehát kritikus fontosságú lesz a szenátus irányításának megnyerésére irányuló fárasztó csatában.


A The Wall Street Journal pontosan meg nem nevezett forrásból, de a tárgyaló delegációktól származó értesülései szerint Kanada csatlakozik az Egyesült Államok és Mexikó között augusztusban megszületett egyezséghez, s ezzel véget ér a hónapok óta tartó bizonytalanság a negyedszázados kereskedelmi egyezmény jövőjét illetően. A lap meglepetésnek minősítette a megállapodást, utalva arra, hogy alig négy nappal korábban Robert Lighthizer amerikai főtárgyaló a kongresszusban azt mondta: az Egyesült Államok és Kanada nézetei között olyan nagy a különbség, hogy lehetetlenség a Washington által kijelölt vasárnapi határidőig megállapodni, így az Egyesült Államok arra készül, hogy csakis Mexikóval újítja meg a NAFTA-t.

A szociáldemokraták a munkába állt és a beilleszkedésre esélyes migránsoknak akkor is megadnák a tartózkodási engedélyt, ha menedékkérelmüket elutasítják. A két kereszténypárt, a CDU és a CSU ezt a bevándorlási rendelkezések megkerülésének tartja és ellenzi. Az Angela Merkel kancellár vezetése alatt álló Kereszténydemokrata Unió, a CDU főtitkára a hét végén egy interjúban arról beszélt, hogy a Szociáldemokrata Párt migránsokkal kapcsolatos követelése súlyos következményekkel járhat. Annegret Kramp-Karrenbauer szerint ugyanis a terv elfogadása nem jelentene mást, mint kiskaput nyitni azok előtt, akik nem kaptak menedékjogot. Hasonló szellemben nyilatkozott a kizárólag Bajorországban működő Keresztényszociális Unió egyik vezetője, Alexander Dobrindt is, aki megengedhetetlennek tartja, hogy a menekültekre vonatkozó rendeleteket úgy változtassák meg, hogy azokkal ki lehessen játszani a bevándorlásra vonatkozó szabályokat. Azonban minden jel arra vall, hogy a szociáldemokraták elszánták magukat a nem egészen új keletű követelés érvényesítésére. A párt élén álló Andrea Nahles már egy augusztusi nyilatkozatában a koalíció fennmaradásának zálogaként emlegette a javaslatot, helyettese, Olaf Scholz alkancellár pedig a hét végén óvta a két kereszténypártot annak elvetésétől. A Szociáldemokrata Párt főtitkára érthetetlennek nevezte, hogy már munkába állt és jól beilleszkedett migránsokat kitoloncolnak, csupán azért, mert nem felelnek meg a menedékjoggal kapcsolatos valamennyi feltételnek.

Előzetes letartóztatásban marad Szlovákiában a Ján Kuciak-gyilkosság négy gyanúsítottja. A legfrissebb információk szerint a megrendelő 70 ezer eurót fizetett az oknyomozó újságíró likvidálásáért. Tomáš Sz., Miroslav M., Zoltán A. és Alena Zs. a bírói indoklás szerint azért maradnak rács mögött, mert fennáll a szökés veszélye, illetve további bűncselekmények és a szabadlábon lévő tanúk befolyásolásának lehetősége is. Zoltán A. kivételével a másik három gyanúsított fellebbezett a döntés ellen, a fellebbezésről a napokban dönt a Legfelsőbb Bíróság. A kettős gyilkosság ügyében folyó nyomozás állásáról sajtótájékoztatót tartottak az illetékes bűnüldözési szervek. Jaromír Cižnár főügyész, Milan Lučanský országos rendőrfőkapitány, valamint a speciális ügyészség ügyészei egyebek mellett elmondták, hogy nagyon erős bizonyítékaik vannak a gyanúsítottakkal szemben, de még messze vannak attól, hogy elítéljék a tetteseket. A sajtó azt is megtudta, hogy a gyilkos 50 ezer eurót kapott készpénzben a gyilkosság elkövetéséért, és megígérték neki egy 20 ezer eurós adósság elengedését. A rendőrség információi szerint a megrendelés csak egy személyre, Ján Kuciakra vonatkozott, menyasszonya, Martina Kušnírová meggyilkolására nem. Hogy ki a februárban elkövetett gyilkosság tényleges megrendelője, az egyelőre nem derült ki, és a gyilkos fegyvert sem találták még meg. Arra a kérdésre, hogy a vádlottak korábban ismerték-e egymást, az ügyész nem válaszolt.

Hat embert letartóztattak és tizennégyen megsérültek Barcelonában, amikor a katalán függetlenségi népszavazás egyéves évfordulóján tüntetők csaptak össze a rendőrökkel. A függetlenedésről szóló voksolásra emlékezve közel hatezer szeparatista gyűlt össze a katalán fővárosban. Barcelonában közben a rendőrség és szimpatizánsainak csaknem kétezer fős menete is tüntetett fizetésemelést követelve, felhívva a figyelmet, hogy a spanyol rendőrök fizetése jóval alacsonyabb, mint a katalán helyi biztonsági erők tagjaié. A madridi vezetés a spanyol rendőrök segítségével igyekezett megakadályozni 2017. október 1-jén a katalán szeparatista kormány által kezdeményezett népszavazást, ami akkor is erőszakba csapott át. A függetlenségről szóló népszavazást később alkotmányellenesnek nyilvánították, a katalán kormányt feloszlatták és tagjai ellen büntetőeljárást indítottak.

Különböző terrorszervezetek több mint tízezer harcost tartanak fegyverben az északnyugat-szíriai Idlíb tartományban – derült ki a német kormány belső használatra szánt anyagaiból, amelyekbe a dpa hírügynökség betekintést nyert. A jórészt Bassár el-Aszad szíriai elnök fegyveres ellenzéke által uralt tartományban hárommillió civil él. A terület nagyobb részét a Hajat Tahrír as-Sám (HTS), az al-Kaida nemzetközi terrorszervezettel szorosan kapcsolatban álló iszlamista szövetség ellenőrzi. A HTS a német kormány adatai szerint mintegy 8000 harcossal rendelkezik. A Türkisztáni Iszlám Párt nevű terrorszervezet soraiban 1500-an harcolnak, míg a Hurrasz al-Dín (Hit őrei) megközelítőleg ezer embert tart fegyverben.

A szlovén állampolgárok 60 százaléka úgy véli, hogy az új, kisebbségi szlovén kormány nem tudja majd kitölteni teljes hivatali idejét – derült ki a Nova24TV felméréséből. A 720 ember megkérdezésével a múlt hét végén készített közvélemény-kutatás alapján azok közül, akik szerint a kormány nem tudja kitölteni hivatali idejét, 32 százalék gondolja úgy, hogy a Marjan Sarec vezette baloldali kisebbségi koalíciós kormány egy éven belül megbukik, 22 százalék szerint legfeljebb két évig, 6,3 százalék szerint pedig legfeljebb három évig tud majd kormányozni. A válaszadók 27,5 százaléka vélte úgy, hogy a kormány képes végigvinni mandátumát. A megkérdezettek többsége, 66 százaléka szerint az ötpárti koalíciót kívülről támogató Baloldal (Levica) párt veszélyt jelent a kormány működésére, míg 16,3 százalék úgy véli, hogy a Baloldal hozzájárul a kormány sikeréhez.

Több mint száz rendőr – köztük egy terrorelhárító egység tagjainak – bevetésével szászországi és bajorországi helyszíneken fogták el a hat gyanúsítottat, és házkutatást tartottak szászországi lakásokban és egyéb ingatlanokban – közölte az állam elleni súlyos bűncselekmények ügyében illetékes szövetségi legfelső ügyészség. A 20 és 30 év közötti férfiak a közlemény szerint a szászországi Chemnitzben és térségében működő „huligán, skinhead és neonáci” körökhöz tartoznak, és legkésőbb az idén szeptember 11-én megalakították Forradalom Chemnitz (Revolution Chemnitz) elnevezésű szélsőjobboldali terrorista szervezetüket, amelynek célja a demokratikus jogállam felszámolása. Azt tervezték, hogy céljuk elérése érdekében támadásokat és fegyveres merényleteket hajtanak végre „külföldiek és politikailag másként gondolkodók” ellen. A csoport egy további tagját már szeptemberben őrizetbe vették különösen súlyos garázdaság miatt.

Vlagyimir Putyin csütörtökön és pénteken tesz majd hivatalos látogatást Indiában, amelynek vezetése sajtójelentések szerint az amerikai szankciófenyegetések ellenére is Sz-400-as légvédelmi rakétarendszereket kíván beszerezni. Az orosz-indiai haditechnikai együttműködésről is tárgyalni fog Vlagyimir Putyin orosz elnök Narendra Modi indiai kormányfő indiai kormányfővel a hét második felében – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságírókkal hétfőn Moszkvában. Peszkov nem bocsátkozott részletekbe a Putyin és Modi által aláírandó dokumentumokkal kapcsolatban. Korábban az IndiaTV csatorna azt közölte, hogy a felek Sz-400-asok, valamint négy új orosz fregatt megvásárlásáról – amelyek közül kettőt Goában szerelnének össze – és AK-103-as gépkarabélyok indiai gyártásáról állapodhatnak meg.

Gazdaság:
Magyarországon az idén már 40 ezren mentek át a közfoglalkoztatásból a versenyszférába, és a jelenlegi 110-120 ezerből még 30-50 ezren léphetnek át az elsődleges munkaerőpiacra – mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára. kifejtette, az országban tapasztalható munkaerőhiány európai jelenség. György László elmondta: a V4-ekkel összevetve Magyarországon a legalacsonyabb a hozzáadott érték az exportban. Közölte, az exportáló magyar tulajdonú vállalatok aránya 30 százalék, ami szintén alacsony a régiós országokkal összevetve. Szólt arról is, hogy a kormány, egyik lehetőségként, kedvező feltételeket teremt az értékláncoknak, hogy itt fejlesszenek. A lehetséges megoldások között példaként említette az innovációs ökoszisztéma fejlesztését.

Bár a befektetőket pénteken sokként érte a jövő évi olasz költségvetés fellazítása, a Világgazdaságnak nyilatkozó elemző szerint a piacokon még nem mondható drámainak a helyzet. Megrázta a piacokat az olasz kormány bejelentése, amely szerint 2019-ben a GDP 2,4 százalékára tervezi a költségvetési hiányt. A tízéves állampapírok hozama az előző napi záráshoz képest 26 bázisponttal 3,14 százalékra emelkedett, a milánói FTSE MIB tőzsdeindex pedig 3,72 százalékot zuhant, de az euró is gyengült a dollárral szemben. Holecz Noémi, az Equilor vezető elemzője azonban egyelőre nem tartja különösebben aggasztónak a piaci tendenciákat. Még nem drámai a helyzet, a befektetők arra várnak, hogy az Európai Bizottság végül elfogadja-e az olasz tervezetet. Amíg ez nem dől el, addig hullámzó kötvényhozamok várhatók – nyilatkozta a szakértő. Az Erste elemzői kommentárja szerint is átmeneti lehet a negatív hír hatása, és a közeljövőben újra emelkedésbe kapcsolhat az olasz börze. Míg az Öt Csillag és a Liga összefonódásával létrejött koalíció egészen 2021-ig a 2,4 százalékos GDP-arányos deficittel számol, az előző kormány ennek mindössze a harmadát, 0,8 százalékos hiányt vetített előre 2019-re, 2020-ra pedig – terveik szerint – egyensúlyba hozták volna a költségvetést.

Könnyű:

A rákkutatás területén elért eredményeiért két tudós, az amerikai James P. Allison és a japán Hondzso Taszuku kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben. Az illetékes bizottság indoklása szerint az amerikai és a japán szakember a rák elleni modern immunterápia kifejlesztésével érdemelte ki a legrangosabb tudományos elismerést. A két kitüntetett 9 millió svéd koronával (282 millió forintos összeggel) gazdagodik, a díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján tartják.