A BreuerPress és a HetiTV hírei 

A BreuerPress és a HetiTV hírei 

A Fidesz szerint Brüsszel megnyitni, nem pedig lezárni akarja a határokat a migráció előtt. Hidvéghi Balázs, a párt kommunikációs igazgatója arról beszélt, az Európai Unió azért akarja elvenni a határvédelmet a tagállamoktól, hogy még több bevándorlót engedjen be, és – mint mondta – erre a törekvésre most már egyre több jel utal. Mint mondta, ezt erősíti meg az meg az Európai Bizottság napokban közzétett javaslata is, amiben ismét az állandó áttelepítési programot és a szervezett migrációs útvonalak létrehozását sürgetik. Ugyancsak a szervezett migráció megkönnyítését célozza az ENSZ migrációs csomagja, ami ellen Magyarország már többször felemelte a hangját. És erről beszélt nemrégiben Angela Merkel is, amikor azt mondta, hogy az unió külső határain fekvő államoknak fel kell adniuk nemzeti szuverenitásuk egy részét, a határőrizet jogát és át kell adniuk azt a Frontexnek – tette hozzá Hidvéghi Balázs. Mindez szerinte azzal is együtt járna, hogy a szervezett migrációt lehetővé teszik.

Az LMP frakcióvezető-helyettese azt javasolja a kormánynak, hogy Áder János államfőtől vegyen leckét, aki belátja, hogy a klímaváltozás az emberiséget fenyegető legnagyobb veszély. Schmuck Erzsébet úgy ítélte meg: a kormány az autóipar markában van, gazdaságpolitikáját pedig továbbra is a szűklátókörűség jellemzi.  Sérelmezte a külgazdasági és külügyminiszternek a müncheni tárgyalási után elmondott szavait, amelyek szerint Magyarország sosem fog olyan javaslatot támogatni Brüsszelben, amely rontaná a német autóipar helyzetét, ezért elutasítja a klímapolitikai szigorításokat.

A Demokratikus Koalíció parlamenti eseti bizottság felállítását kezdeményezi, hogy annak segítségével állítsák meg a „kilakoltatási válságot”. Székely Sándor, a DK frakciójának tagja azt mondta, hogy a testületbe a parlamenti pártok civil szervezetek tagjait is delegálhatnák, mert a problémát csak egy átfogó párbeszéddel lehet megoldani. A Szolidaritás Mozgalom elnöke azzal indokolt: a kormány meghirdette a családok évét, de ez sajnos arról szól, hogy a „magyar rendőrség segítségével hogyan lakoltatják ki” azokat, akik nem tudják fizetni a lakáshiteleiket.

Akár az állását is elveszítheti, aki több állampolgársággal rendelkezik Ukrajnában, ugyanakkor ezzel még senkit nem büntetek – mondta Fedinec Csilla, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa. A szakértő elmondta, az ukrán állampolgársági törvény kizárja a kettős vagy többes állampolgárságot, de nem rendelkezik arról, hogy mi történik, ha valaki megszegi azt.  A közalkalmazotti törvény tartalmazza, hogy ha kiderül a többes állampolgárság, akkor azonnal megszüntethetik az állását a szabály ellen vétőnek – fűzte hozzá. A nem egyértelmű szabályozás miatt – a joghézagot kihasználva – egyes emberek vagy népcsoportok ellen fel lehet használni a tilalmat – mondta Fedinec Csilla.

Október elsejétől emelkednek a legolcsóbb eljárások díjtételei, ezekben az ügyekben 4500 forinttal kell többet fizetni. Ezen túlmenően huszonhárom nemperes közjegyzői eljárásból húsz esetben jelentősen drágulnak az eddigi díjak. Az eddigi díj nagyjából dupláját kell fizetnie a közjegyzőnél annak, aki hiteles másolatot, jognyilatkozatot készíttetne, vagy éppen végrendelkezni akar. Ahol nem számszerűsíthető az ügyérték, ott a megkezdett munkaórák alapján fizetik a közjegyzőt, a munkadíj is több mint kétszeresére emelkedik, így a jegyzőkönyvi tanúsítványért és az okirat megőrzéséért háromezer forint helyett már 8250 forintot kell fizetni. A jognyilatkozat, végrendelet óradíja hatezer forintról 11 ezerre nő. Ahol az ügyérték számszerűsíthető, ott minden értéksávban 4500 forinttal nő a közjegyzői díj.

Elfogott a rendőrség négy férfit, aki a gyanú szerint halálosan bántalmazott egy férfit a budapesti Jászai Mari téren. A 49 éves sértettet a téren található parkos területen bántalmazták, majd öngyújtóval meggyújtották a ruháját. A férfihez hiába hívtak mentőt, belehalt sérüléseibe. Szemtanúk értesítették a rendőrséget, akik az aluljáróban elfogták az elkövetőket. A BRFK nyomozó főosztályának munkatársai egy 20 és egy 45 éves gyanúsítottat bűnsegédként elkövetett súlyos testi sértés bűntett kísérlete miatt kihallgattak, egy 29 és egy 42 éves gyanúsítottat őrizetbe vettek. Előbbit különös kegyetlenséggel elkövetett súlyos testi sértés kísérlete miatt, utóbbit halált okozó testi sértés miatt hallgatták ki. A nyomozók a két férfi letartóztatását indítványozták.

Külföld:

Három hónapos előzetes letartóztatásba került az a férfit, aki múlt héten kitörte a gdanski zsinagóga ablakát. Az elkövetőnél mentális problémát állapítottak meg, miután fél évvel ezelőtt egy katolikus egyházközséget is megtámadott. A pénteken őrizetbe vett, 31 éves férfi múlt szerdán, a legjelentősebb zsidó ünnep, a jóm-kipúr idején követ dobott be a gdanski zsinagóga ablakán, senki nem sérült meg. A támadást Andrzej Duda államfő a múlt héten határozottan elítélte, a zsinagóga előtt a helyi önkormányzat kezdeményezésére rokonszenv-tüntetést tartottak a lengyel főrabbi és a gdanski katolikus egyházmegye segédpüspöke részvételével. A férfi elismerte bűnösségét. Vallásos érzelmek megsértése, valamint veszélyeztetés miatt akár három év börtönt is kaphat.

Általános sztrájkba léptek az ENSZ palesztinokat segítő szervezetének (UNRWA) dolgozói a Gázai övezetben, az ellen tiltakozva, hogy a szervezet elbocsátásokkal és a humanitárius programok megnyirbálásával akarja megoldani jelenlegi pénzügyi válságát – közölte Júszuf Hamdúna, az UNRWA szakszervezetének vezetője. Csaknem 13 ezer UNRWA-alkalmazott szüntette be a munkát hétfőn az oktatás és az egészségügy területén. Mohammed Balúsa, az UNRWA egyik tanára, hasonlóan fogalmazott, hozzátéve, hogy a szervezet dolgozói aggódnak a kifizetések miatt és veszélybe került a családjaik megélhetése. Az ENSZ-nek és az arab országoknak megfelelő pénzügyi segítséget kell nyújtaniuk a szervezetnek, hogy folytathassa eddigi munkáját – tette hozzá.

Az uniós bíróság elé utalta az Európai Bizottság a legfelsőbb bíróságra vonatkozó új lengyel törvények miatt korábban megindított kötelezettségszegési eljárást. A bizottság gyorsított eljárást kért, valamint arra is felkérte a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságot, hogy rendeljen el ideiglenes intézkedéseket a vitatott törvény előtti helyzet visszaállítására. A kifogásolt lengyel igazságügyi átalakítás keretében 65 évre csökkentik a legfelsőbb bíróság mostani tagjaira vonatkozó nyugdíjkorhatárt. Ezt a testület több mint 80 jelenlegi tagja közül 27-en már elérték, akiknek egy része így nyugdíjba kényszerülhet, és a bírálók szerint ezzel az utolsó független bíróság is megszűnik rendesen működni az országban.

A moldovai alkotmánybíróság ideiglenesen felfüggesztette  tisztségéből Igor Dodon államfőt. Orosz sajtóértesülések szerint a testület azért függesztette fel hivtalából az elnököt, mert nem hagyta jóvá a kormányfő által jelölt két miniszter kinevezését. Dodon felfüggesztésével a parlament elnökének kell ideiglenesen ellátnia az államfői jogkört és kineveznie a két minisztert. A miniszterelnök vezette Moldovai Demokrata Párt (DPM) a múlt héten fordult az alkotmánybírósághoz, hogy függessze fel tisztségéből az államfőt – jelentette a Moldpres állami hírügynökség.

A brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló újabb népszavazás támogatásának lehetőségéről is szavaz e héten zajló éves kongresszusán a brit Munkáspárt. A legnagyobb brit ellenzéki erő Liverpoolban kezdődött kongresszusán döntöttek a küldöttek egy olyan kompromisszumos határozati javaslat szavazásra bocsátásáról, amely szerint a Brexit ügyében „minden lehetőséget nyitva kell hagyni”, köztük azt is, hogy a párt támogatja az újabb referendumot. John McDonnell, a munkáspárti árnyékkormány pénzügyminiszter-jelöltje ugyanakkor hangsúlyozta: a párt nem olyan népszavazást támogatna, amelyen a brit EU-tagságról kellene ismét dönteni, hanem olyant, amely a Brexit feltételrendszerének elfogadásáról vagy elvetéséről szólna, a kilépési szándékot nem másítaná meg.

A német kormánypártok az utóbbi hónapokban túl sokat foglalkoztak magukkal, ezen változtatni kell – mondta Angela Merkel német kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke. Pártja vezető testületeinek ülése előtt tett nyilatkozatában kiemelte, hogy az éppen egy éve tartott szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás „nehéz kihívást” jelentő eredményt hozott, ami a kormányalakítás elhúzódásában is megmutatkozott.  Ezért is nagyon fontos, hogy a kormánypártok mostantól „az emberek problémáinak megoldásával” törődjenek. Eddig túl sokat foglalkoztak saját magukkal, és a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) vezetője, Hans-Georg Maassen ügyében első próbálkozásra helytelen döntést hoztak, mert nem vették figyelembe kellőképpen, hogy „mi mozgatja teljesen jogosan az embereket, amikor előléptetésről hallanak”.

Sz-300-as típusú légvédelmi rendszereket szállít két héten belül Szíriának Oroszország – jelentette be Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter. A bejelentést Sojgu egy héttel azt követően tette meg, hogy a szíriai légvédelem lelőtt egy orosz felderítő gépet, fedélzetén 15 katonával. Az incidensért az orosz védelmi tárca Izraelt tette felelőssé, amelynek harci gépei előzőleg légicsapást mértek szíriai célpontokra, majd az orosz repülőgép közelében tartózkodtak.

Mahmúd Alavi iráni hírszerzési miniszter közölte, hogy több gyanúsítottat letartóztattak a szombati ahvázi katonai parádén elkövetett merénylet miatt. „Be fogjuk azonosítani az összes terroristát, aki a támadáshoz köthető” – ígérte az áldozatok temetésén Alavi. A gyászszertartásra ezrek gyűltek össze az ország délnyugati részén található Ahvázban. Iránban hétfőn nemzeti gyásznapot rendeltek el, Huzesztán tartományban zárva tartanak a közhivatalok, iskolák és bankok. Eközben az iráni Forradalmi Gárdát vezető Hosszein Szalami az iszlám köztársaság pusztító bosszújával fenyegette ellenségeit, köztük az Egyesült Államokat és Izraelt. „Korábban is láttátok bosszúnkat. (…) Látni fogjátok, hogy válaszunk megsemmisítő és pusztító lesz, és meg fogjátok bánni, amit tettetek” – hangsúlyozta Szalami.

Gazdaság:
Jelentősen emelkedett az igényelt hitelösszegek átlaga a személyi kölcsönöknél az elmúlt egy évben, miközben az ügyfélkör is dinamikusan bővül. Azt tapasztaljuk, hogy élénkülő kereslet mellett folyamatosan emelkedő tendenciát mutat az átlagosan igényelt kölcsön összege: az MKB Banknál a korábbi 800 ezer forint körüli szintről egymillió forint körülire emelkedett az átlagos kölcsönösszeg – mondták a hitelintézetnél. Az átlagos személyi kölcsön összege – közölték az OTP Banknál – 2017 első fél évében meghaladta az egymillió forintot, míg 2018 első hat hónapjában már megközelítette az 1,5 milliót, ami az előző év azonos időszakához képest 33 százalékos növekedés. Hasonló tendenciáról számoltak be a Budapest Banknál is, ahol az elmúlt egy évre vetítve az átlagosan folyósított hitelösszeg 1,6 millió forint volt, miközben az utóbbi két évben több mint 50 százalékkal növekedett az egy ügyfélre jutó átlagosan folyósított hitelösszeg mértéke.

Az elmúlt pár évben már a harmadik verziót tette közzé Románia 2030-ig terjedő energiastratégiájáról az ország energiaügyi minisztériuma. Eszerint a román energiapolitika legfontosabb stratégiai céljai között olyan, még a rendszerváltás előtti időkben tervezett és építeni kezdett nagyprojektek folytatása és befejezése szerepel, mint a csernavodai atomerőmű vagy a tarnicai víztározó. A Business Review által ismertetett stratégiai terv értelmében a top prioritások között szerepel a csernavodai atomerőmű 3. és 4. blokkjainak még az 1970-es években tervezett megépítése, az 1980-as években megtervezett tarnica-felsőszamosi szivattyús-tározós vízerőmű létrehozása, az ugyanekkor tervbe vett turnu mãgurele-nikápolyi vízerőmű megvalósítása, valamint a rovinari szénerőmű új egységgel való bővítése. A jelenlegi trend alapján a 2020 utáni években érdemi kapacitáshiány léphet fel a román villamosenergia-rendszerben, a stratégia ennek kíván elébe menni úgy, hogy közben a kibocsátáscsökkentési célt is szem előtt tartsák (2030-ig 40 százalékkal mérsékelnék a szén-dioxid-kibocsátást az 1990-es szinthez képest). Amennyiben minden tervezett fejlesztés megvalósul, úgy a román áramtermelő kapacitás több mint 3000 megawattal, vagyis közel 15 százalékkal bővülhet.

Könnyű:

Október végén nyílik meg a több mint három évig tartó felújítást követően a Szépművészeti Múzeum, amely az új állandó tárlatok és az újjászületett Román csarnok mellett a Leonardo da Vinci és a budapesti lovas című kamaratárlattal várja a közönséget. Évtizedekig volt zárva a romos állapotban lévő Román csarnok kapuja,