A BreuerPress és a HetiTV hírei
Magyarország újra egy olyan korszak küszöbén áll, amikor jogfeladásokra akarják bírni – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke. „Ismét el akarják vonni jogunkat, hogy megvédjük a saját határainkat, el akarják vonni az állami szuverenitásunk azon jogosítványait, amelyekről az Európai Unióhoz való csatlakozással Magyarország egy percre sem mondott le, hanem azok gyakorlását szabályozott módon csak megosztotta az Európai Unióval” – fogalmazott a házelnök. Kiemelte, ezt a korszakot a tervezői ma már egyre nyíltabban, ugyanakkor megtévesztő módon az „európai egyesült államok korának” nevezik, de a valóságban ez a korszak az „európai felszámolt államok korát fogja eredményezni”. Ez a korszak ugyanis azzal fenyeget, hogy Európa minden országa és minden népe Európán kívüli politikai és gazdasági érdekek áldozatává válik, ez a korszak azt hozhatja, hogy a nemzeti államok szövetségeként létrehozott Európai Unió nem szolgálni, hanem kiszolgáltatni fogja az európaiakat.
Évek óta dolgoznak azon, hogy Brüsszel hogyan tudná átvenni a határőrizet jogát – írta az Origo a Financial Times cikkére hivatkozva. A cikk szerint idáig úgy tűnt, Angela Merkel új ötlettel állt elő akkor, amikor arról beszélt, hogy a külső határral rendelkező országok adják át a határvédelmüket a Frontexnek. A Financial Times 2015-ös cikke azonban azt bizonyítja, hogy Brüsszel már három éve erre készül. Ők akarják megmondani, ki léphet be Európa, így Magyarország területére, és ki nem. A hírportál emlékeztetett: a német kancellár néhány napja a Bundestagban arról beszélt: azok az államok, amelyeknek külső határuk van, nemzeti hatásköröket adnak át annak érdekében, hogy a Frontexet (az EU határvédelmi ügynöksége) „valóban átfogó hatáskörökkel ruházzuk fel”. „És ez a szolidaritás mértékét is jelenti, ha arról van szó, hogy emberek jönnek hozzánk, vagy ha kötelezettségeink vannak arra, hogy lehetővé tegyük a legális migrációt.”
Az Alkotmánybírósághoz (Ab) és a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul a menedékkérők segítőit börtönnel fenyegető új büntető jogszabályok miatt a Magyar Helsinki Bizottság – közölte a szervezet „A kormányerő egyre dühödtebben, a jogállami normákat áthágva támadja a neki nem tetsző, független civil szervezeteket. A hatalom arra törekszik, hogy munkájukban akadályozza és elhallgattassa őket. Az évek óta tartó folyamat újabb állomását jelentette, amikor a parlament nyáron elfogadta a menedékkérőknek segítséget nyújtó személyek elleni büntetőszabályokat és bevezette a +bevándorlási különadót+” – áll a Helsinki Bizottság közleményében. A szervezet e jogsértő szabályok miatt fordult az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi bíróságához.
Az MSZP-hez hasonlóan a Demokratikus Koalíció (DK) is a Sargentini-jelentés megállapításaira alapozott törvényjavaslatokat nyújt be a magyar parlamentnek. A DK EP-képviselője kérdésre nem tudta megmondani, hogy pontosan milyen indítványokkal állnak elő. Niedermüller Péter azt mondta, egyelőre egyeztetnek a szocialistákkal, nehogy ugyanolyan előterjesztéseket készítsenek. A politikus szerint egy felelős kormány szembe nézne a kialakult helyzettel, az Orbán-kabinet viszont semmitől sem tart annyira, mint hogy nyilvánosan megvitassák a Sargentini-jelentés tartalmát.
Minden gyermek egyenlő, ezért minden tanuló után egyenlő állami támogatást kellene nyújtani az iskoláknak – szorgalmazta Szabó Szabolcs, az LMP-frakció képviselője, bírálva, hogy az egyházi fenntartású intézmények mintegy háromszoros forráshoz jutnak diákonként, mint az államiak. Szabó Szabolcs elmondta: javaslatuk úgy oldható meg, ha visszaállítják az oktatás támogatását a GDP 5,5 százalékának szintjére, ahogy az 2010-ben volt. Rámutatott: azóta szinten folyamatos forráskivonás volt a szektorban, így az intézkedés azonnal 350-400 milliárd forintos pluszforrást eredményezne. Hozzátette: hosszú távon a bruttó hazai termék 8 százalékát költené az oktatásra.
Átadták az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) hárommilliárd forintból megújult, Nagytétényi úti kollégiumát. Borhy László, az egyetem rektora kiemelte: energetikai szempontból és berendezését tekintve is teljesen megújult kollégium várja a hallgatókat az új tanévtől. Rámutatott, az ország egyik vezető egyetemeként nemcsak a képzések magas színvonaláért, hanem az ezt kiszolgáló infrastruktúráért is felelősek, a kollégium ennek a háttér-infrastuktúrának a részét képezi.
A fővárosi hőgyűrű kiépítése miatt Budapest több pontján is távhővezeték-építés és -bővítés zajlik, a beruházás célja, hogy a belső, sűrűn lakott városrészekben élők is hozzájuthassanak a távfűtéshez – közölte a Főtáv Zrt. A Kéménymentes belváros – szmogmentes Budapest elnevezésű program lényege, hogy összekössék a főváros hőszigeteit, rákapcsolják a belső városrészek – az V., a VI., a VII. és a VIII. kerület – közintézményeit, irodaházait, majd társasházait a kialakított egységes hálózatra, amelybe 2030-ig a most még fejlesztés előtt álló rozsdaövezeteket is bevonják. Ennek révén Budapesten is eltűnhetnének a szmogriadók. A távfűtés lehetőségét Dél-Budáról az Erzsébet hídon átvezetve teremtik meg először az V. kerület, majd a szomszédos városrészek számára. A kivitelezési munkálatok Budán és Pesten több helyszínen egyszerre kezdődtek meg.
Támogatott gyógyszerekre a betegek tavaly 124 milliárd forintot költöttek, míg a Nemzeti Egészségbiztosítási Alap Kezelő támogatása 352,7 milliárd forint volt. A támogatott gyógyszerkészítmények kapcsán elszámolt vények átlagos éves száma 140-150 millió darab. A 65-69 éves korosztály költi a legtöbbet gyógyszerre, évente közel 16 milliárd forintot. Betegségcsoportok szerint a szív- és érrendszeri gyógyszerekért fizetünk legtöbbet, évente több mint 35 milliárd forintot.
Külföld:
Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz védelmi tárca adataira hagyatkozik a Földközi-tenger felett lelőtt katonai gép ügyében, de az orosz szakértők megvizsgálják a légi incidenssel kapcsolatos izraeli információkat is – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Keddre virradóra lelőttek egy Il-20 típusú orosz katonai repülőgépet 15 emberrel a fedélzetén az északnyugat-szíriai Latakia tartomány közelében, a Földközi-tenger felett. Moszkva szerint a gépet a szíriai légvédelem lőtte le, de Izrael hibájából történt az incidens, míg Jeruzsálem Damaszkuszt okolja az esetért. Peszkov kijelentette, hogy az orosz védelmi minisztériumnak és a vezérkarnak a körzetben lebonyolított repülésekről másodpercenkénti elektronikus adatai vannak, és rájuk hagyatkozik az orosz elnök. A szóvivő emlékeztetett arra, hogy Putyin Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel folytatott beszélgetése során belegyezett abba, hogy egy izraeli szakértőkből álló küldöttség, élén az izraeli légierő főparancsnokával, az orosz fővárosba viszi a birtokukban lévő adatokat. Az orosz szakértők majd megvizsgálják őket – tette hozzá Peszkov.
Az argentin parlament ünnepi ülés keretében emlékezett meg arról az 5000 hősről, akik önkéntesként indultak harcba a náci Németország ellen. Mára 17 túlélő maradt összesen. „Ezek az emberek nagyon fontos feladatot töltöttek be. Egy közös argentin-brit egységet alapítottak a számukra. A szabadságért és a demokráciáért harcoltak a náci totalitarizmus és a koncentrációs táborok ellenében” – hangzott el az ülésen. Ez volt az első hivatalos elismerés az elmúlt 73 évben azon önkéntesek számára, akik a második világháború alatt Európába indultak, hogy a fronton küzdjenek a szövetségesek oldalán. Argentína korábban inkább arról volt ismert, hogy menedéket nyújtott az Európából menekülő náci háborús bűnösöknek, köztük Adolf Eichmann-nak. A mostani kezdeményezés a kormánykoalíció egyik pártjától, a Civil Koalíciótól ered – írta az israelnationalnews.com.
Magyarország és az Európai Unió vitájában Csehországnak a saját érdekében ki kell állnia Magyarország mellett – írta a Lidové Noviny. Az Európai Parlament plénumának szavazása Magyarországról újra megmutatta, hogy az Európai Unió vezetőinek érdekei eltérnek számos tagállam nemzeti érdekeitől – állapította meg a cikk. A tagállamok, akárcsak régen, most sem támaszkodhatnak a központra, mert az, mint valamikor Moszkva, most újra önös érdekeit védi.
Nem a migrációs politika, hanem az illiberális rendszer kiépítése a fő probléma Orbán Viktor kormányzásával, a bevándorlás kérdésében ugyanis nem muszáj egyetérteni, a jogállamiság korlátozása viszont nem engedhető meg – mondta Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakcióvezetője a Le Soirnak adott interjújában. Az egykori belga miniszterelnök védelmébe vette a liberális pártcsaládhoz tartozó, de a cikk szerint a migráció kérdésében szintén populista retorikát használó Andrej Babis cseh kormányfőt, mondván, hogy a magyar miniszterelnökkel sem ez az alapvető gond, hanem „a jogállamisági elvek elnyomása, egyes újságok másnapra történő bezáratása és például a civil szervezetek ellehetetlenítése”.
Heves vitába torkollott a francia jobbközép Köztársaságiak (LR) vezetői ülése, miután Valérie Pécresse volt miniszter, a Párizs környéki Ile-de-France régió elnöke azt kérte, hogy a pártja tegye világossá az álláspontját az Európai Parlament múlt heti plenáris ülésén megszavazott Sargentini-jelentésről, és „fenntartások nélkül ítélje el a jogállamiság leépítését Magyarországon”. Laurent Wauquiez pártelnök válaszul a „pártcsalád meggyengítésével” vádolta meg a párton belüli legnagyobb riválisát. A legnagyobb francia ellenzéki pártnak húsz tagja foglal helyett az Európai Parlament néppárti frakciójában. Közülük ketten nem voltak jelen a múlt heti szavazáskor, kilencen megszavazták a magyarországi helyzetről szóló jelentést, hárman ellene szavaztak, hatan pedig tartózkodtak. „Nem Orbán a lényeg. Európa a lényeg. Elköteleztük magunkat Európa irányába, világosak voltunk” – idézte Laurent Wauquiez-t a Reuters hírügynökség. „Van egy olyan irány az európai jobboldal számára, amely úgy véli, hogy véget kell vetni a migrációval szembeni lazaságnak például” – tette hozzá.
Nagy előrelépés lenne, ha még idén aláírnák az Észak- és Dél-Korea közti békeszerződést – mondta Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő annak kapcsán, hogy Phenjanban találkozott a két koreai vezető. Vannak vitás kérdések, de van előrelépés is, és ez sokkal jobb, mint a feszültség – fűzte hozzá. Észak-Korea nagyon óvatosan akar haladni a leszerelés, atommentesítés terén, az Egyesült Államok ugyanakkor e téren gyors és határozott lépéseket vár. A gazdasági együttműködés fellendítése érdekében 200 dél-koreai vállalati vezető utazott az elnökkel Észak-Koreába. Nem zárható ki, hogy Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőt idővel meghívják az Egyesült Államokba – mondta a szakértő. A két Korea egyesítéséről azonban úgy vélekedett: rövid távon nem reális.
Letartóztatták Najib Razak volt maláj kormányfőt, akit korrupcióval és hatalommal való visszaéléssel vádolnak – közölte a Malajziai Korrupcióellenes Bizottság (MACC). Najibot többrendbeli törvénysértéssel vádolják, de ő következetesen tagadja az ellene felhozott vádakat. A volt miniszterelnök állítólag 628 millió dollárnak (több mint 173,3 milliárd forintnak) megfelelő összeget utaltatott át saját bankszámlájára az általa létrehozott 1MDB fejlesztési alapból. Az 1MDB kasszájából összesen 4,5 milliárd dollárnak (több mint 1200 milliárd forintnak) megfelelő összeg tűnt el, az ügyben Najib bizalmasai is érintettek.
A bukaresti kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökének, Liviu Dragnea képviselőházi elnöknek az azonnali lemondását követeli mindkét tisztségéből egy nyílt levélben a párt három alelnöke. A Paul Stanescu miniszterelnök-helyettes, Gabriela Firea bukaresti főpolgármester és Adrian Tutuianu szenátusi alelnök által aláírt levél szerint Dragnea önkényesen és rossz irányba vezeti a pártot. A három alelnök azt írta, hogy Dragnea jogi helyzete sérülékennyé teszi a PSD-t, amelynek támogatottsága a közvélemény-kutatások szerint több mint tíz százalékponttal csökkent a 2016-os választások óta. Dragnea péntekre összehívta a PSD végrehajtó bizottságát.
Az osztrák belpolitikától visszavonuló Christian Kern volt kancellár bejelentette, hogy a szociáldemokraták színeiben indulni szeretne a 2019-es európai parlamenti (EP-) választásokon. Az Európa-párti Kern célja – saját elmondása szerint – az, hogy hatékony ellensúlyt alakítson ki az egyre erősödő nacionalistákkal szemben. „Azt látjuk, hogy a liberális, nyitott demokrácia nagy kihívással néz szembe az Orbánok, Kaczynskik, Strachék és Salvinik miatt” – mondta Kern.
Gazdaság:
Magyarország bruttó hazai termékének (GDP) előállításából a turizmus egyre nagyobb részt vállal, ezért az országnak az a gazdasági érdeke, hogy az ide irányuló turistaforgalmat folyamatosan növelje – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető a Kína és 16 közép- és kelet-európai ország együttműködése (16+1) turisztikai miniszteri konferenciáján vett rész a dél-dalmáciai Dubrovnikban. Szijjártó Péter kiemelte: ezt a növekedést elsősorban azokból az országokból kell elérni, ahonnan a sokat költő turisták érkeznek. Márpedig a kínaiak a legtöbbet költő turisták közé tartoznak a világon – hangsúlyozta a miniszter, majd hozzátette: tavaly 258 milliárd dollárt költöttek világszerte a kínai turisták.
Komplex javaslatcsomagot dolgozott ki a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a szakképzés megújításához, a tudásalapú innovatív gazdaság szakképzésének stratégiájához – mondta Futó Péter, a szervezet elnöke. Gablini Gábor, az MGYOSZ alelnöke ismertette: a német duális szakképzés 2030-ig tartó, megújított rendszerét tekintették irányadónak a több mint két évig tartó munka során. A szövetség elengedhetetlennek tartja a szakképzés átfogó megújítását, a jó gyakorlatok megtartásával – hangsúlyozta. Kiemelte: megközelítésük legfontosabb eleme, hogy motiválni szeretnék a családokat, a munkaadókat és az oktatási intézményekben dolgozókat.
Könnyű:
Noha egyformán hasznosak, a darazsakat utálja, a méheket szereti az emberek többsége – állapította meg egy brit tanulmány. Az Ecological Entomology rovartani szaklap friss számában megjelent írás szerzői szerint a megkülönböztetés „méltánytalan”, ezért kampányra lenne szükség, hogy a „darazsakról alkotott negatív képen” változtassanak, valamint védelmükben ugyanolyan intézkedéseket kell tenni, mint a méhekért. A felmérést 46 ország 750 lakója körében végezték. Az eredmények azt mutatják, a darazsak a „legkevésbé kedvelt” rovarok közé tartoznak – írta a BBC. A kutatást vezető Seirian Sumner,a University College London tudósa szerint az a probléma, hogy a darazsaknak „rossz a sajtója”, a közvélemény nyűgként tekint rájuk, pedig fontos ökológiai szerepet játszanak. A kutatások hiánya a darazsak védelmének kidolgozását is akadályozza, pedig számuk csökken a klímaváltozás és az élőhelyek zsugorodása miatt.
