A BreuerPress és a HetiTV hírei 

A BreuerPress és a HetiTV hírei 


A második világháború után megtanultuk, hogy Magyarország legértékesebb vagyona a szuverenitása – hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök Óbudán, a szovjet megszállás áldozatainak emlékműve átadási ünnepségén. „Deportáltak, elhurcoltak és kitelepítettek százezreivel fizettük meg a gyengeségünk, a függetlenségünk elvesztésének az árát” – fogalmazott a kormányfő, aki szerint Magyarország szuverenitásából azért nem lehet engedni jottányit sem, mert „jól tudjuk, ha csak a kisujjunkat nyújtjuk is, már rögtön az egész karunkat vinni fogják”. Orbán Viktor szólt arról is, hogy „a kommunista vezérek szobrai számos európai politikus fejében még most is állnak”, nem hajlandók tudomásul venni, hogy Európa egyesüléséhez Marx és Lenin szobrainak ledöntésén keresztül vezetett az út. „Mi tudjuk, nincs emberarcú kommunista rendszer, a kommunizmus valódi arcát Gulágnak hívják” – mondta.

A XI. kerületi Villányi úton alakít ki pártközpontot az MSZP – közölte az ellenzéki párt hétvégén megválasztott elnöke az Inforádió Aréna című műsorában. Tóth Bertalan azt mondta, jelenleg nincs székháza az MSZP-nek, ezért szeretnének egy pártközpontot kialakítani a Villányi úti konferenciaközpontban. Megjegyezte, erről már döntött az elnökség. A pártelnök-frakcióvezető arról is beszámolt, hogy az MSZP adóssága alig több mint félmilliárd forint. Emlékeztetett arra, hogy 2014-ben több mint kétmilliárd forintos adóssággal adta át az akkori vezetés a pártot az új elnökségnek. A pártelnök arról a tervéről is beszámolt, hogy elsősorban a helyi szervezeteket támogassák anyagilag, hogy legyen forrásuk közéleti, politikai programok szervezésére.

A Demokratikus Koalíció (DK) arra szólítja fel a kormányt, hogy hozza nyilvánosságra, a futballklubok mire költötték a nekik ítélt tao-pénzeket. Az ellenzéki párt elnökségi tagja úgy értékelt: Orbán Viktor a magyar futball ügyében is elbukott. Amíg a világbajnokságon Izland bizonyítja, hogy árucsomagolókkal és fogorvosokkal is lehet sikereket elérni, addig Magyarországon „százmilliárdokból épült le teljesen a magyar futball” – jelentette ki Ráczné Földi Judit.

A Párbeszéd arra szólítja fel a főváros vezetését, hogy Budapest belvárosa helyett találjanak másik helyszínt a Red Bull Air Race-nek, illetve ne támogassák kedvezményes közterület-foglalási díjjal a rendezvényt. A párt elnökségi tagja azt mondta, hogy jelenleg a fővárosban olcsóbb repülőversenyt rendezni, mint ételt osztani: míg a verseny rendezői átlagosan 9 forint területfoglalási díjat fizetnek négyzetméterenként, addig egy ételosztás megszervezésekor négyzetméterenként 112 forintot kell fizetni a közterületekért. V. Naszályi Márta hozzátette, a városvezetés hivatkozásával ellentétben nem egy ingyenes sportrendezvényről van szó, hanem egy olyan versenyről, amit a Red Bull a reklám miatt szervez.

Július 15-től megszűnik a Külügyminisztériumban Altusz Kristóf helyettes államtitkári megbízatása. Új pozíciót kap, de egyelőre nem ismert, hogy mit. Altusz Kristóf külügyi helyettes államtitkár egy máltai lapnak nyilatkozva beszélt arról, hogy ennyi menekültet fogadott be Magyarország. Ezt később Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője is megerősítette. Ellenzéki politikusok a kormánytól várták annak tisztázását, hogy Magyarország valóban befogadott-e titokban menekülteket.

A 2017/2018-as tanévben 5882 köznevelési intézményben tanulhattak a diákok – írja a Világgazdaság az Oktatási Hivatal adatai alapján. A Belső-pesti Tankerületi Központban van a legtöbb gyerek, oda több mint 52,8 ezren tartoztak, a Szigetvári Tankerületi Központ pedig a legkisebb nyolcezer tanulóval. A vidéki feladatellátási helyek szerint a győri, a nyíregyházi, a székesfehérvári és a tatabányai tankerületi központ földrajzi illetékességi területére jártak a legtöbben. Győrben például 17,7 ezer középiskolás tanuló osztozik 16,6 ezer helyen. Általános iskolák tekintetében telt ház van az egri, az érdi és a kaposvári tankerületben is, de a legzsúfoltabb a Dél-budai Tankerületi Központ, ahol 10,6 ezer gyerek osztozik 9,9 ezer helyen.

A Magyar Idők arról közöl cikket, hogy évi mintegy négymilliárd forint profitot termelnek a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. által üzemeltetett fürdők, míg 2010-ig az egységek nagyobb része és maga a cég is veszteséges volt. Szőke László, a társaság vezérigazgatója elmondta: még a takarítók is közel negyedmillió forintot keresnek náluk havonta, de így is problémát jelent a munkaerőhiány.

Külpolitika:

felépül a múlt heti terrorakcióban megkéselt 18 éves lány – írta a Times of Israel. Shuva Malka az előző heti, brutális késeléses támadás 18 éves áldozata napokon át kritikus állapotban volt, hétfőn viszont már a nyilvánosság is hallhatta őt. Köszönetet mondott az imákért, amelyeket érte mondtak. Azt mondta, segítették a felépülését. Az ortodox fiatal lány köszönetet mondott Istennek, az izraeli biztonsági szerveknek és az orvosoknak, amiért az életét megmentették. Orvosai szerint életveszélyben volt a késelés után, de már csak néhány napig kell a kórházban maradnia, felépülése valószínűleg teljes lesz.

Éhségsztrájkba kezdett Jehuda Glick, a Likud párt egyik képviselője. A tiltakozó akció kiváltó oka az volt, hogy a pénzügyminiszter nem volt hajlandó megemelni a házi cigarettakészítésre alkalmas vágott dohányra kivetett adót. “Mose Káhlon miniszter gyermekeink jövőjét árulta el politikai érdekekből. Idén háromezer izraeli polgár halt meg a dohányzás következtében. Manapság 8-9. osztályos gyerekek dohányt vesznek édesség helyett! Ebben az ügyben ki tesz lépéseket? ” – tette fel a kérdést.  A négy évvel ezelőtt egy terrortámadásban életveszélyes lövésekkel megsebesített képviselő a dohányzás elleni küzdelem régi harcosa. Bár a dobozos cigaretták ára az utóbbi időben jelentősen emelkedett, a vágott dohány adója változatlan maradt.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök hétfőn Ammanban tárgyalt II. Abdullah jordán királlyal, a fehér házi tisztviselők látogatása előtt, akik azért utaznak a régióba, hogy előkészítsék az izraeli-palesztin békeszerződés bemutatását. Az ammani útról csak akkor számolt be a miniszterelnöki hivatal, miután Netanjahu visszatért Izraelbe. Ez volt az első nyilvánosan megerősített találkozó négy év alatt. “A király és a miniszterelnök megvitatta a regionális fejleményeket, a békefolyamat előmozdítását és a kétoldalú kapcsolatokat. Netanjahu miniszterelnök megismételte Izrael elkötelezettségét a status quo fenntartása mellett a szent helyeken Jeruzsálemben,”- nyilatkozta Netanjahu irodája. A hétfői találkozón részt vett a Mosszad vezetője, Josszi Cohen, Netanjahu katonai attaséja, Eliezer Toledano, kabinet főnöke, Joáv Horowitz, a Nemzetbiztonsági Tanács egy képviselője és a miniszterelnök vezető gazdasági tanácsadója, Prof. Avi Simhon.

Az Israel Hayom vezércikkben állt ki amellett, hogy a zsidó államnak határozott választ kell adnia arra, hogy a gázai terroristák tűzet okozó sárkányokkal támadják az országot. Bár nem nyilvánították halálos fegyvernek a sárkányokat, de a lap szerint ezek az akciók egyértelműen aláássák Izrael szuverenitását. Egy tehén ellopása, vagy egy növény leégése még nem jelent egzisztenciális katasztrófát az ország számára, de ennek halmozott hatása már komoly károkat okoz, amit meg kell akadályozni.

Az Európai Bizottság alelnöke, az ENSZ emberi jogi főbiztosa és a Velencei Bizottság elnöke az elmúlt napokban létrehozta „Soros György bevándorláspárti egységfrontját”, azonban a magyar kormány harcol a nemzetközi erők nyomása ellen, és meg fogja védeni a magyar embereket az illegális bevándorlástól – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A miniszter a visegrádi országok és a nyolc észak-európai, illetve balti államból álló NB8 országcsoport külügyminiszteri ülésén vesz részt Svédország fővárosában, és arra reagált, hogy Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő, az Európai Bizottság alelnöke Brüsszelben a bevándorlást „életbevágóan fontosnak” nevezte az Európai Unió számára, mondván, vannak olyan ágazatok, amelyek ennek hiányában máról holnapra nem működnének tovább.  Szijjártó Péter kijelentette: az Európai Bizottság alelnöke végleg leleplezte Brüsszelt és végleg világossá tette, hogy Brüsszel nemhogy nem kívánja megállítani a bevándorlást, hanem nem tudja elképzelni az Európai Unió jövőjét a bevándorlás nélkül.

Magyarország álláspontja nem változott: a migrációra vonatkozóan nem tudja elfogadni a kötelező elosztási mechanizmust, ez ügyben nemzetállami és nem európai uniós szinten kell döntést hozni – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter Brüsszelben. Gulyás Gergely elmondta, az uniós tanács soros elnökségét betöltő Bulgária migrációs válság kezelését célzó javaslata nincs tekintettel azokra a tagállami véleményekre, amelyek a felső határ nélküli, kötelező elosztási mechanizmust egyértelműen, hosszú ideje következetesen elutasítják. Több tagállam van ugyanis az elosztási mechanizmus ellen, mint korábban. A miniszter megjegyezte, mások mellett Németország sem tett le a mechanizmus érvényesítéséről, és ez hatással van az ország belpolitikájára is.

Az Európai Unió legnagyobb problémája jelenleg az illegális bevándorlás – jelentette ki Andrej Babis cseh miniszterelnök. Babis a háromnapos Prágai Európai Csúcstalálkozó (PES) elnevezésű nemzetközi fórum megnyitásakor elmondott beszédében úgy vélte, hogy a migrációs problémák Európában a „politikai szélsőségek megerősödéséhez vezettek, és államok közti vitákat eredményeztek”. Csehország továbbra is kész részt venni az illegális migráció megszüntetésére irányuló küzdelemben – hangsúlyozta a cseh kormányfő. Babis ismételten felhívta a figyelmet az európai uniós határok fokozott védelmének szükségességére. Azt mondta, hogy a legnagyobb felelősség az EU déli tagállamaira hárul, mert a migránsok azokon keresztül próbálnak eljutni Európába. „Európa többi államának támogatást kell nyújtania a déli államoknak” – szögezte le a kormányfő. Megismételte eddigi álláspontját is, miszerint Csehország számára migránsügyben a kötelező kvóták nem jelentenek megoldást, és elfogadhatatlanok.

A migrációt nevezte a legégetőbb kérdésnek az Európai Unió számára Antonio Tajani Bécsben. Az Európai Parlament (EP) elnöke hangsúlyozta, a bevándorlás ügyében nem kevesebbről van szó, mint Európa jövőjéről. Az olasz politikus szorgalmazta, hogy a július 1-jén kezdődő osztrák európai uniós elnökség egyik súlypontja Afrika legyen.  Amennyiben az EU tartósan rendezni akarja a migráció problémáját, erőfeszítéseket kell tennie Afrikában. „Sok munka vár még ránk” ott – fogalmazott, példaként említve a stabilitás mihamarabbi helyreállítását Líbiában és az embercsempész bűnszövetkezetek felszámolását Nigerben. Hozzátette továbbá, hogy együtt kell küzdeni Afrikában az éghajlat-változás, a terrorizmus és az éhínség ellen. Ehhez szükség lesz forrásokra az európai költségvetésből – mutatott rá az Európai Parlament elnöke.

A demokrácia és a jogállamiság erősítésére biztatta Romániát Wess Mitchell, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkára, aki Klaus Iohannis román elnökkel folytatott megbeszélést. Wess Mitchell jelezte: Washingtonban figyelemmel kísérik a romániai fejleményeket. Kiemelte: az Egyesült Államok nagyra értékeli Iohannist, akit teljes mértékben támogat a demokrácia és a jogállamiság megerősítéséért folytatott tevékenységében. Az amerikai államtitkár fontosnak nevezte, hogy Románia kiszámítható, stabil és felelős szövetségese maradjon az Egyesült Államoknak, amely tiszteletben tartja a demokratikus értékeket és a jogállamiságot.

Immár ötödik egymást követő éve tavaly is rekordot döntött a véres konfliktusok miatt külföldre menekültek vagy a hazájukon belül elvándorolni kényszerült, úgynevezett belső menekültek száma a világban, és elérte a 68,5 milliót; a menekültek mintegy fele gyermek – közölte az ENSZ. A Kongói Demokratikus Köztársaságban dúló válság, a dél-szudáni háború és a rohingja kisebbségiek Mianmarból Bangladesbe való tömeges menekülése 2017-ben rekordszintre emelte a kényszerű lakhelyváltoztatások számát az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) éves jelentése szerint. A statisztikák szerint a tavalyi 3,1 milliós ugrás, amely jóval több, mint a tavalyelőtti 600 ezer fős növekedés, a külföldre menekültek számának rohamos emelkedésével magyarázható, míg a belső menekültek száma némileg csökkent. Összességében minden 110. ember számít menekültnek vagy belső menekültnek a világban a főbiztosság megállapítása szerint.

 

Gazdaság:
Minden idők legtöbb egyszerűsítését tartalmazza a jövő évi adóváltozásokról szóló törvényjavaslat – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter. Ha az Országgyűlés elfogadja, az adminisztráció-csökkentés mellett jövőre több százmilliárd forintot hagynak az adócsökkentések a családoknál, a lakosságnál és a vállalkozásoknál – emelte ki a pénzügyminiszter. Mint mondta, a kormány adócsökkentési politikája jövőre is folytatódik. Jövőre is biztosítja a kormány az Európában egyik legalacsonyabb 15 százalékos személyi jövedelemadót és a vállalkozások számára Európa legalacsonyabb, 9 százalékos társasági adóját – ismertette. A családi adókedvezmény tovább bővül. A következő évben a kétgyermekes családok adókedvezménye havi ötezer forinttal – összesen már havi 40 ezer forintra – emelkedik, amely 20 milliárd forintot hagy mintegy 380 ezer családnál. A kormány céljával összhangban, hogy a legfontosabb élelmiszereket a lehető legalacsonyabb adó terhelje, jövőre – a baromfihús, sertéshús, a friss tej, és tojás után – egy újabb alapvető élelmiszer forgalmi adója csökken: az UHT és az ESL tej áfája jövőre a legalacsonyabb mértékű, vagyis ötszázalékos lesz. Ezzel a módosítással 20 milliárdot spórolhatnak a családok.

A Magyar Nemzeti Bank egyetlen horgonya az infláció, amely ugyan az olajár-változás miatt átmenetileg 3 százalék fölé emelkedik, de 2019 közepétől fenntartható szerkezetben éri el a célt – fogalmazott a monetáris tanács kamatdöntése után, egyben az eddigi indoklásokban szereplő „tartós” kifejezés elhagyásával jelezték: az inflációs cél fenntartható eléréséhez az alapkamat, valamint a laza monetáris kondíciók fenntartása továbbra is szükséges. A monetáris tanács 0,9 százalékon hagyta az alapkamatot. A jegybank megerősítette, a testület szerint végig, a monetáris politika 5-8 negyedéves horizontján a jelenlegi laza monetáris kondíciók már nem tudnak fennmaradni.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) emelte az idei GDP- és infláció-előrejelzését. A korábban várt 4,2 százalékkal szemben 4,4 százalékos GDP-bővülést vár a jegybank, míg a várható infláció mértékét 2,5 százalékról 2,8 százalékra emelte. A friss inflációs jelentés szerint jövőre a GDP 3,5 százalékkal, 2020-ban 2,8 százalékkal bővül majd, miközben az infláció 2019-ben 3,1 százalékra nő, 2020-ban pedig 3,0 százalék lesz. A korábbi, márciusi inflációs jelentés alapján jövőre 2,9, 2020-ra 3,0 százalékos fogyasztói áremelkedést vártak, a jövő évtől azonban fokozatosan lassuló GDP-növekedési ütemet prognosztizáltak: 2019-ben 3,3 százalékos, azt követően 2,7 százalékos gazdasági növekedést várt az MNB.

Könnyű:

Huszonkét élő madárpókot találtak egy gazdátlan bőröndbe zárva a düsseldorfi repülőtéren. A csomagot senki nem vette le a szalagról, így keltette fel a hatóság figyelmét. A röntgenvizsgálat során vették észre az ízeltlábúak körvonalait.  Ekkor került elő a bőrönd tulajdonosa, aki azt mondta, hogy csak „személyes tárgyak” vannak a csomagban – közölte a vámhatóság. Amikor előkerültek a pókokat tartalmazó műanyag dobozok, a 48 éves esseni férfi közölte, ő tenyésztő és az állatok egy része vemhes.  A madárpókok a hatóságok szerint nem állnak fajvédelem alatt, de a Paraguayból Németországba utazott férfit felelősségre fogják vonni adócsalás miatt. Ebben az esetben ugyanis be nem jelentett kereskedelmi behozatalról van szó.