A BreuerPress és a HetiTV hírei
Az egyik szemünk folyamatosan legyen a gyermeken, így megelőzhető a baj – mondta az Inforádió Aréna című műsorában Kassai Tamás és Molitorisz Dániel, a Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelő Intézet és Baleseti Központ osztályvezető főorvosa és ortopéd traumatológus szakorvosa. „A második leggyakoribb haláloki tényező az úgynevezett traumás vagy külső okok között a fulladás, az első az a közlekedési baleset” – mondta Kassai Tamás. Míg előbbi gyakorisága csökkent az utóbbi időben, a fulladásos halálozások számát azonban nem sikerült visszaszorítani, ennek fele víz alá merülésből következik be, a másik fele félrenyelésből.
Tartalmas és olcsó kikapcsolódást kínálnak egész nyáron az Erzsébet-táborok, amelyekben tavalyhoz képest idén több gyermek és hosszabb ideig nyaralhat – mondta a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár Zánkán. Novák Katalin a nyári Erzsébet-táborok elindulása alkalmából közölte, hogy 11 héten át indítanak egyhetes turnusokat a zánkai és a fonyódligeti Erzsébet-táborokban, ezekben mintegy 30 ezer táborozó üdülhet idén nyáron, az ország ötszáz pontján megszervezett napközis táborokban pedig mintegy 60 ezer gyermek táborozhat a lakóhelyéhez közel. Novák Katalin beszélt arról is, hogy a kormány által nyújtott, 26 milliárd forintos támogatásból 2020-ra felújítják a zánkai és a fonyódligeti tábort, amelyek kapacitása csaknem a kétszeresére nő.
A mentők évi egymillió esete között mintegy harmincezer esetben valódi életmentésre is szükség van, ami azt jelenti, hogy ilyenkor minden perc számít, minden másodpercnek jelentősége van. Kreatív videókkal hívják fel a figyelmet néhány fontos, akár életmentő dologra. Egy erősen vérző sérült percenként akár 5-8 dl vért is veszíthet, szívmegállás esetén pedig percenként 10 százalékkal csökkenhet a sikeres újraélesztés esélye. Létfontosságú tehát, hogy a mentők gyorsan odaérjenek, ezt azonban sokszor a figyelmetlen autósok, gyalogosok is megnehezítik. „Perceket veszíthetünk, ha az autósok nem húzódnak félre a mentő elől, akadályt jelent, ha a mentőautó mögé parkolva lehetetlenné teszik a hordágy használatát, de életveszélyes lehet a bömbölő zenétől a szirénát meghallani képtelen autós, vagy gyalogos is”. Az Országos Mentőszolgálat ezért úgy döntött, hogy kreatív videók segítségével hívja fel a figyelmet a mentők munkáját nehezítő helyzetekre, és a helyes közlekedési magatartásra, hiszen ami az embereknek csak néhány pillanatnyi figyelem, az másnak akár az életet jelentheti.
A Demokratikus Koalíció újra azt kéri, hogy az Európai Unió közvetlenül, a kormány kihagyásával ossza szét a Magyarországnak járó uniós forrásokat. A párt frakcióvezető-helyettese, Arató Gergely ezúttal arra a hírre hivatkozott, amelynek alapján az EU százmilliárd forintot meghaladó támogatást vonhat meg Magyarországtól amiatt, hogy az Európai Bizottság szerint a Miniszterelnökségen belül működő közbeszerzési felügyeleti főosztály korábban szabálytalan közbeszerzéseket hagyott jóvá.
A párt összes soproni tagja kilépett a Jobbikból, így a városi pártszervezet megszűnt. A hírt bejelentő két soproni jobbikos képviselő, Gőbl Gábor és Bendes Zoltán azzal indokolta a feloszlást, hogy a Jobbik helyi szervezetét tíz évvel ezelőtt alapították, az utolsó másfél évben azonban a párt politikája messzire került a tagok meggyőződésétől. A tagok száma előbb lecsökkent, 2016 után már senki sem akart a „népfrontossá váló” Jobbik tagja lenni Sopronba – írja a Kisalföld.hu. A két képviselő kifogásolta, hogy Vona Gábor lemondása után kijelölte utódait, valamint azt is, hogy a korábbi pártelnök nem határolódott el a Toroczkai László volt alelnök lejáratására létrehozott weblaptól sem.
Külpolitika:
Kelet-Európa jelenleg sokkal biztonságosabb a zsidóknak, mint Nyugat-Európa – mondta Tamir Wertzberger, a Likud külügyi koordinátora a Mandinernek. Az izraeli kormánypárt Budapesten élő, évek óta a magyar-izraeli kapcsolatokon dolgozó koordinátora szerint nagyon jól alakul a két ország kapcsolata, Soros György pedig nem a zsidók képviselője. A koordinátor beszélt arról is, hogy a Hamász egy terrorszervezet, amit a gázai palesztinok választottak meg. A Hamász most pedig arra kényszeríti az embereket, hogy rohamozzák meg a határt, törjenek be Izraelbe, és ott erőszakos tetteket kövessenek el. Ha bárki felelős a határon történt erőszakért, akkor az a Hamász – tette hozzá.
A múlt hétvégén több mint kétezer résztvevő jelent meg a Németország középső részén fekvő Themar városában egy nenonáci zenei fesztiválon. Az ezerfős rendőri jelenléttel megtartott Rechstrock (jobboldali rock) elnevezésű rendezvény során 55 bűncselekményt regisztráltak, melyek közül 33 esetben tiltott nemzetiszocialista szimbólumok közszemlére tétele volt a vád. Ez jelentheti horogkeresztes póló viselését, vagy náci karlendítést és köszöntést is. Felléptek továbbá kábítószer-használók ellen is. A sajtó élénk érdeklődést tanúsított a fesztivál iránt, de volt olyan fotós, akit fizikailag bántalmaztak a koncertlátogatók. A fesztivál megrendezése ellen már évek óta küzdenek különböző szervezetek, de még nem sikerült rávenniük a hatóságokat a rendezvény betiltására. Georg Maier, Türingia belügyminisztere elítélte a rendezvényt, és azt ígérte, hogy tanácskozásra hívja össze a szövetségi állam településeinek vezetőit, hogy stratégiát dolgozzanak ki az ilyen jellegű rendezvények betiltására. Az elmúlt években minden próbálkozást visszautasítottak a bíróságok, pedig még védett állatok élőhelyének megzavarására is hivatkoztak a tilalomért küzdők.
Ausztrália várhatóan nem költözteti nagykövetségét Jeruzsálembe. A hatalmon lévő Liberális Párt (mérsékelt jobboldali) korábban elfogadott egy nem kötelező erejű határozatot a költözésről, sőt a palesztinok támogatásának felfüggesztésére szólított fel mindaddig, ameddig apanázst adnak a terroristák családjainak. A külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy bár megérti az állásfoglalás mögött húzódó nézeteket, nem fogja áthelyeztetni az ausztrál követséget Jeruzsálembe – írta a Jewish Telegraphic Agency. Julie Bishop levelet írt a palesztin külügyminiszternek, hogy a 43 millió dolláros támogatást tényleg az egészségügyre, oktatásra és a kormányzati struktúra fenntartására fordítsák.
A német Spiegel riportja abba igyekszik betekintést nyújtani, hogyan gondolkodik manapság Angela Merkel német kancellár. A Spiegel szerint Merkel nem optimista, sőt, meglehetősen pesszimista a világ jövőbeli kilátásai kapcsán. A lap szerint Merkel mostanában sokat emlegeti a protestánsok és katolikusok közötti 16. századbeli augsburgi békét, ami hatvan évnyi békességet teremtett az ellenfelek között – mielőtt kitört volna a minden addiginál brutálisabb harmincéves háború. Merkel szerint a világháború utáni világrend is ilyen törékeny lett mostanra. „Ha Merkel szemein keresztül nézed a világot, már az apokalipszis lovasai látszódnak a láthatáron” – írja a Spiegel.
Július elejéig tárgyalásokat kell folytatni Németország európai partnereivel a menedékkérők visszafordításának kérdéséről – mondta Angela Merkel német kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke a párt vezető testületeinek ülése után. Elmondta, hogy a menedékkérők egyes csoportjainak visszafordításáról a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unióval (CSU) folytatott vitában az előző héten tett javaslatának megfelelően most kétoldalú, kormányközi tárgyalások kezdődnek azzal a céllal, hogy Németország ne egyoldalúan és mások kárára vezessen be határigazgatási szigorításokat. Hangsúlyozta, hogy nemzeti szinten csak az európai egyeztetések lefolytatása után kell visszatérni az ügyre, és akkor sem érvényesülhet „automatizmus”, vagyis nem törvényszerű, hogy megvalósítják a CSU-elnöke, Horst Seehofer által tervezett szigorításokat.
Bizonytalannak tartja a 2021-től esedékes hétéves uniós költségvetés elfogadását a jövő év elejéig az oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős uniós biztos. Navracsics Tibor szerint fontos lenne még 2020 előtt elfogadni az új uniós keretköltségvetést, a legjobb pedig az lenne, ha ez még idén vagy 2019 elején megtörténne. A bizottságnak mindenképpen az az ambíciója, hogy legyen költségvetés, a 2019-es év ugyanis politikai szempontból nagyon feszített – mondta az uniós biztos. „Márciusban Brexit: Nagy-Britannia hivatalosan is elhagyja az Európai Uniót. Tavasszal tematikus Európai Tanács-ülés foglalkozna az unió jövőjével. Jövő májusban európai parlamenti választások lesznek, nyáron kijelölik a bizottság elnökét, novemberben pedig lejár a testület mandátuma, és új bizottságot kell felállítani. Ha nem sikerül 2019-ig elfogadni a következő hétéves pénzügyi kerettervet, akkor Navracsics Tibor szerint valószínűleg ez már csak 2020-ban történhetne meg, és tekintettel arra, hogy 2021 január 1-jén kell hatályba lépnie a pénzügyi kerettervnek, ez azt is jelentené, hogy ’21-ben nagy valószínűséggel már nem lennének lehívhatók a pénzek” – hangsúlyozta az uniós biztos.
A macedón kormány elfogadta azt a javaslatot, amely szerint az egykori jugoszláv tagköztársaság nevét Észak-Macedóniára változtassák, a javaslat hamarosan a parlament elé kerül – közölte a Vesti.mk szkopjei hírportál. A névváltoztatást azonban – ami egyébként komoly feszültségeket okozott, sem a macedónok, sem a görögök többsége nem ért vele egyet – a köztársasági elnök egy jogtalan, de nem példátlan tettel elkaszálhatja. Gjorge Ivanov köztársasági elnök kijelentette, kártékonynak tartja a görög-macedón névvita rendezésére vonatkozó egyezményt, és „semmilyen törvénnyel, fenyegetéssel vagy zsarolással” nem lehet rávenni döntése megváltoztatására. Amennyiben Gjorge Ivanov nem írja alá, hanem visszautalja a képviselőháznak, a honatyáknak ismételten szavazniuk kell róla. Ha a képviselők másodszor is megszavazzák az egyezmény becikkelyezését, akkor az alkotmányban foglaltak értelmében az államfőnek kötelessége aláírni a dokumentumot. Gjorge Ivanov azonban korábban az albán nyelvet is hivatalossá tevő nyelvtörvényt sem írta alá annak ellenére, hogy a parlament másodszor is elfogadta, és az alkotmány szerint másodszori vétóra nincs lehetősége az államfőnek. Ezzel viszont olyan helyzet állt elő, amilyenre korábban nem volt példa, arra ugyanis nincs lehetőség, hogy egy törvény az államfő aláírása nélkül lépjen életbe. Így a nyelvtörvény státusa és jövője egyelőre bizonytalan, és úgy tűnik, ez vár névváltoztatásra vonatkozó megállapodásra is.
Az atomtöltetek száma a tavalyi év elejétől 2018 elejéig 470-nel, 14 ezer 465-re csökkent a világban, de az atomhatalmak töretlenül folytatták nukleáris arzenáljuk modernizációját – állapította meg a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI). Az atomtöltetek számának csökkentése nagyjából megfelelt a nukleáris fegyverek csökkentéséről az Egyesült Államok és Oroszország között 2010-ben létrejött megállapodásnak, vagyis az úgynevezett Új START-nak. Kilenc ország birtokol beismerten atomtölteteket: a már említett kettőn kívül Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, India, Pakisztán, Izrael és Észak-Korea. Annak ellenére, hogy az atomtöltetek száma a világban összességében valamelyest csökkent, nagyon aggasztó tendenciák mutatkoznak – mondta a dpa német hírügynökségnek nyilatkozva Shannon Kile, a SIPRI egyik kutatója. „Minden atomfegyver-birtokló ország belekezdett valamilyen hosszú távú modernizációs programba, vagy bejelentette erre vonatkozó szándékát, és belátható időn belül egyikük sem akar foglalkozni a nukleáris leszereléssel” – jelentette ki Kile. Erre egy példát említett: az amerikai törvényhozás tavaly jóváhagyott egy modernizációs programot, amely felöleli a rakéták, a rakétatöltetek és a repülőgépek gyártását is. A kongresszusi költségvetési iroda becslése szerint az Egyesült Államok 2017 és 2026 között 400 milliárd dollárt költ erre a programra.
A szíriai állami média azt jelentette, nem sokkal éjfél után, hogy az Egyesült Államok vezette katonai koalíció egy harci gépe a hadsereg egy katonai állását bombázta Szíria keleti részén, és a légitámadás halálos áldozatokat is követelt. Az amerikai hadsereg azonban cáfolta, hogy légicsapásokat hajtott végre a térségben. A csapást a jelentés szerint az iraki határnál fekvő el-Harra településen hajtották végre, Abu-Kemáltól délnyugatra.
Gazdaság:
Magyarország és a kelet-európai régió gyorsan fejlődő államai számára a következő időszak egyik kulcskérdése a versenyképesség javítása – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter azt követően, hogy szándéknyilatkozatot írt alá Nyikolaj Koszovval, a Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) elnökével a pénzintézet új európai regionális irodájának Magyarországra hozataláról. Varga Mihály kiemelte: a vállalati hitelezés további bővülésére van szükség ahhoz, hogy az ország versenyképessége javuljon. Az IIB az új irodán keresztül jelentős szereplőjévé válhat a közép-kelet európai beruházásoknak, a vállalati hitelezésnek – jegyezte meg.
A Magyar Idők arról ír, hogy jelentős, ismét két számjegyű minimálbér- és garantált bérminimum-emelkedés jöhet 2019-ben is – vélik az érdekképviseleti vezetők. A szakszervezetek más-más szemszögből alkották meg javaslataikat, ugyanakkor céljuk továbbra is a minimálbér felzárkóztatása. A világgazdasági folyamatok azonban számos, a magyar gazdaságra is kiható bizonytalansági tényezőt rejthetnek, ami befolyásolhatja az őszi bértárgyalásokat is – teszi hozzá a lap.
Az első negyedévben 10,3 százalékkal többet költöttek a magyar cégek fizetésekre a tavalyi év azonos időszakához képest – írja az Eurostat jelentése alapján a Világgazdaság. Az unión belül ez a harmadik legmagasabb növekedés volt, a magyarországinál nagyobb emelkedést csak Romániában és Lettországban regisztráltak. Az uniós átlag 2,7 százalék volt, ami azt jelzi, hogy hazánkban kiugróan magas munkaerőköltség-növekedést könyvelhettek el.
A Portfolion arról írt, hogy Magyarországon egyre égetőbb a munkaerőhiány, de az egyes régiókat eltérő mértékben sújtja a probléma. Közép-Magyarországon és a Dunántúl fejlettebb területein gyakorlatilag már nem lehet dolgozókat találni, miközben az északi régiókban még elméletileg könnyebben bevonhatnának munkaerőt a vállalatok. Igaz, a képzettségi problémák valószínűleg itt a leginkább meghatározóak, miközben a gazdasági teljesítményben is érdemi területi különbségek láthatóak.
Könnyű:
Egy sydney-i bíróság megmásította azt a korábbi ítéletet, amelyben megbírságoltak egy biohackert, aki az elektronikus utazási bérlete chipjét a bőre alá ültette, és utazási kártyáját nem tudta bemutatni a kalauznak. A 33 éves férfit, aki nevét hivatalosan Meow-Ludo Disco Gamma Meow-Meow-ra változtatta, 220 ausztrál dollárra (45 ezer forint) bírságolta és ezen kívül 1000 dollár költség megfizetésére kötelezte egy ausztrál bíróság idén márciusban, amiért a férfi nem tudta bemutatni az érvényes bérletét a kalauznak, noha annak hordozható kártyaleolvasója megerősítette, hogy felszálláskor a chipet leolvastatták. Meow-Meow fellebbezett a márciusi ítélet ellen, arra hivatkozva, hogy nem próbált meg bérlet nélkül utazni és így pénzbüntetéssel sem lehet sújtani. A sydney-i kerületi bíróság végül a biohackernek kedvező ítéletet hozott az ügyben. Dina Yehia bíró szerint a férfi nem azért babrálta meg az Opal kártyáját, hogy ne kelljen fizetnie az utazásért. A bíró figyelembe vette Meow-Meow kitűnő jellemét, valamint, hogy a férfinak nincsen priusza, ugyanakkor „rendkívül szokatlannak, és egyedi körülményekben gazdagnak” nevezte az esetet.
