A BreuerPress és a HetiTV hírei 

A BreuerPress és a HetiTV hírei 

Egy sikeres régió két sikeres országának találkozójaként jellemezte Orbán Viktor miniszterelnök a Peter Pellegrini szlovák kormányfővel folytatott budapesti megbeszélését. A két miniszterelnök közös tájékoztatóján Orbán Viktor azt mondta: a szlovák-magyar együttműködés és a visegrádi négyek (V4) partnersége a közös európai sikerhez járul hozzá. Ha ugyanis vannak sikeres országok, amelyek sikeres régiókat alkotnak, akkor van sikeres Európa – fogalmazott, úgy értékelve, hogy a V4 többé nem a szegény országok szövetsége, hanem olyanoké, amelyeket nagy gazdasági dinamika, fegyelmezett pénzügyek és nagy tervek jellemeznek. A kormányfő egyúttal köszönetet mondott szlovák kollégájának a határvédelemben nyújtott segítségért, azért, hogy Pozsony „a nemzetközi vihar kellős közepén” is kiállt Magyarország mellett. A kétoldalú kapcsolatokról szólva Orbán Viktor elmondta, a két ország közötti gázvezeték-összeköttetés után a villamosenergia-hálózat összekapcsolásán is dolgoznak.

A Fidesz azt kéri a kormánytól, hogy a most zajló alkotmánymódosítási folyamatban teremtsék meg annak jogi feltételeit, hogy ne legyen a jelenlegi formában megengedett az életvitelszerű közterületen tartózkodás. A kormánypárt arra hivatkozik, hogy minden hajlék nélküli ember számára biztosított a szálláshely és a munkalehetőség. Bajkai István, a kormánypárt országgyűlési képviselője jelentette be, hogy ezzel a módosítássál biztosítani lehetne, hogy a várost mindenki egyformán, igazi otthonaként tudja használni. A Fidesz politikusa évtizedes problémaként jellemezte, hogy sokan életvitelszerűen használják a közterületeket, ami a közbiztonsági és közegészségügyi veszélyek mellett megterhelő a városban élőknek. Bajkai István arra is felhívta a figyelmet, hogy a rendkívül sikeres közmunkaprogram mindenki előtt megnyitotta a munkavállalás lehetőségét, ennek köszönhetően pedig bárki gondoskodni tud megfelelő szállásról.

Családbarát önkormányzat díjat hirdetett a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE), a civil szervezet a családok életét könnyebbé tevő kreatív ötleteket kívánja elismerni. A NOE a díjakat olyan településeknek adományozza, amelyek koncepcióikkal, intézkedésekkel a családos közösségeket erősítik. Az elismerésre a település nagyságától, a gazdasági forrásoktól függetlenül lehet jelentkezni, a pályázat beadásának határideje szeptember 15. – olvasható a csalad.hu oldalon megjelent írásban.

A közszolgálatban dolgozókat képviselő szakszervezetek szerint katasztrofális helyzetben van a közszolgálat, ezért azonnali általános béremelésre van szükség. A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) közös keddi tájékoztatóján Boros Péterné, a SZEF alelnöke, az MKKSZ elnöke azt mondta: a minden ágazatban eluralkodó létszámhiány óriási nehézségeket okoz az állampolgároknak és a közszolgálatban dolgozóknak. Azonnali általános közszolgálati keresetnövelés kell – jelentette ki. Földiák András, a SZEF elnöke közölte: a közszolgálat katasztrofális helyzetben van, ma már nem tudja minden szempontból megfelelően ellátni a feladatát.

Török Gábor szerint az ellenzék reménytelen helyzetbe került a választás után, Orbán Viktor hatalma pedig még sosem volt ilyen erős, mint most. A politikai elemző az InfoRádió Aréna című műsorában kiemelte: az ellenzék már régóta nem képes saját témákkal felkerülni a politikai napirendre, és csak technikai kérdésekkel foglalkozik. Török Gábor szerint az ellenzék az április 8-i országgyűlési képviselőválasztáson nem pusztán vereséget szenvedett, hanem a fegyverletétel közelébe került. „Orbán Viktor 2018 áprilisában nem egy csatát nyert meg, egy újabb csatát, hanem megnyert egy háborút. Ezek után lehet arról beszélni, hogy az ellenzéknek milyen további lehetőségei vannak, de szerintem az ellenzék is érzi azt, hogy egy fegyverletétel-közeli állapot alakult ki, és valójában az ellenzék jövője most meglehetősen reménytelennek tűnik” – emelte ki a politikai elemző. Az ellenzéken látszik, hogy esélytelennek érzi magát Orbán Viktor politikai kormányzásával szemben – tette hozzá.

Rekordforgalmat ért el tavaly az Országház látogatóközpontja, az épületet 647 ezer látogató kereste fel, 11 százalékkal több, mint az előző évben – írta a Világgazdaság a Parlament sajtóirodájától kapott tájékoztatás alapján. A turisztikai célú látogatásokból 1 milliárd 188 millió forintos bevétel származott 2017-ben. Tavaly a belépőjegyet váltók 20,5 százaléka volt hazai érdeklődő, a fennmaradó 79,5 százaléknyi külföldi vendég közül 30,6 százalék az Európai Unión kívüli országból kereste fel a Steindl Imre tervei alapján emelt épületet. Az idén az első négy hónapban több mint 201 ezer látogatót fogadtak, 18 százalékkal többet, mint 2017 azonos időszakában. A Parlament hivatalos honlapja szerint míg egy EU-n kívüli turista 6000 forintért nyerhet bebocsátást, addig egy uniós állampolgár 3100 forintért, a magyar vendégek 2400, illetve 1300 forintért válthatnak felnőtt-, illetve diákjegyet.

A magyar ügyészség a jogállam szilárd bázisa és az is marad – hangoztatta Polt Péter legfőbb ügyész az ügyészség napja alkalmából tartott ünnepségen. Ladislav Hamran, az Eurojust elnöke a rendezvényen példamutatónak minősítette a magyar ügyészség hozzáállását és személyen Polt Péternek is köszönetet mondott az európai igazságügyi együttműködés érdekében végzett tevékenységéért. Polt Péter felszólalásában rámutatott: az Európai Unióban (EU)14 különféle nemzetközi hálózat segíti a bűnügyi együttműködést. A közös, eredményes fellépés alapja a kölcsönös bizalom. Az ilyen hálózat típusú rendszerek új alapokra helyezik a hatékony bűnüldözést és igazságszolgáltatást, ugyanakkor megőrzik az országok szuverenitását és igazságszolgáltatásuk nemzeti sajátosságait. Az ilyen együttműködés erősíti az EU állampolgárainak uniós intézményekbe vetett bizalmát.

A Magyar Idők szerint egyre többen csatlakoznak a Jobbikból kizárt Toroczkai László mozgalmához. Az ásotthalmi polgármester által létrehozott Mi magunk elnevezésű platformnak a cikk szerint már 1500 követője van, valamint több százan már jelezték, hogy elmennek az ásotthalmi zászlóbontó rendezvényre is. A lap azt írja: Dúró Dóra és Novák Előd mellett folyamatosan lépnek ki politikusok az ellenzéki pártból, köztük több regionális igazgató és önkormányzati képviselő is.

A Népszava ír arról, hogy két héttel tovább tartana a tanév az általános iskolákban. A lap szerint a kormány ebben az időszakban táborszerű foglalkozásokat szervezne a gyerekeknek. A cikk idézi Maruzsa Zoltán helyettes oktatási államtitkárt, aki a döntést korábban azzal indokolta, hogy ezzel segítenék azokat a szülőket, akik a hosszú szünidő alatt nem tudnak mit kezdeni a gyermekükkel.

A Világgazdaságban arról lehet olvasni, hogy a 2017-18-as tanévben 10 ezer leány szülője nyilatkozott úgy, hogy nem kéri a humán papillomavírus elleni védőoltást hetedikes lányának. Pedig az önkéntes, térítésmentes oltás 2014 szeptembere óta a nemzeti védőoltási program része. A méhnyakrák vezető haláloknak számít Magyarországon, és az esetek 99 százalékánál kimutatható a HPV.

Külpolitika:


Az ultra-ortodox pártok által megszabott – gyorsan közeledő – jogalkotási határidő miatt a Védelmi Minisztérium közzétette javaslatait, hogy egy “tartós, realisztikus és releváns megállapodásra” jussanak az ultra-ortodoxok besorozására vonatkozóan. A kérdés évtizedes vita tárgya, hogy vajon a fiatal ultra-ortodox férfiaknak, akik Yesivákban tanulnak, kötelezővé tegyék vagy sem a katonai szolgálatot, mint ahogy az kötelező az izraeli zsidó lakosság többi részének. Az új javaslat minimális éves célt állít fel a jesiváknak a tanulóik besorozási számadataira vonatkozóan, amelyek ha nem teljesülnek, pénzügyi szankciókkal bünteti az intézetet, ahol tanulnak. “Az ultra-ortodox közösség újoncainak száma az utóbbi évtizedben 10-szeresére nőtt. Folytatni kell az erőfeszítéseket, hogy fokozatosan növeljék az izraeli hadsereghez és a nemzeti szolgálathoz csatlakozó újoncok számát,”- nyilatkozta a honvédelmi minisztérium. “Az izraeli hadseregnek szüksége van az ultra-ortodoxok besorozására és arra, hogy a lehető legjobb módon beilleszkedjenek a hadseregbe, hogy folytatásként a munkaerőpiacon is elhelyezkedhessenek.”

Izraelt öt éve szárazság sújtja, ezért a kormány egy 105 millió sékeles (8 milliárd forintos) intézkedési csomagot fogadott el a károk mérséklése érdekében. A program legfontosabb pontja a vészesen alacsony vízszintű Kineret (Genázáreti-tó) feltöltése sótalanított tengervízzel, illetve hét észak-izraeli folyó rehabilitációja – írta a Times of israel. Az elmúlt években a csapadékos téli hónapok rendre az átlag alatti esőzéssel jártak, így 100 éve nem tapasztalt vízhiány alakult ki. Összesen 2,5 milliárd köbméter víz hiányzik az ország víztartalékából. “Ez egy rendkívül sürgős program, mellyel a szárazság okozta problémákkal vesszük fel a harcot. Az évek során Izrael rendkívüli hozzáértéssel kezelte a vízproblémát, mely számtalan konfliktus kirobbantó oka volt az elmúlt évezredekben és napjainkban is ebben a térségben. Mi azonban képesek vagyunk úrrá lenni ezeken a nehézségeken, hála a technológiának, a kezdeményezőképességnek és a kreativitásnak” – jelentette ki Benjamin Netanjahu miniszterelnök.

Spanyolország harmadik legnagyobb városa, Valencia bojkottálja Izraelt. A Podemos elnevezésű formáció a szavazatok 20 százalékát szerezte meg a legutóbbi választáson, mindössze egy évvel 2014-es megalakulása után. A párt vezetője „bűnös országnak” nevezte Izraelt. Pablo Iglesias Turrion azután nyilatkozta ezt, hogy Valencia önkormányzata bojkottot hirdetett Izraellel szemben és a spanyol nagyvárost „izraeli apartheid-mentes” területnek nyilvánította. Az előterjesztést a párt helyi frakciója nyújtotta be. Pablo Iglesias Turrion azzal is nyomatékosította mondandóját, hogy Izraelt „illegálisnak” minősítette és még határozottabb fellépést követelt ellene – olvasható a Jewish Telegraphic Agency cikkében. Ez utóbbi kijelentés az eddigi retorikát is felülmúlja. Az ACOM nevű spanyol szervezet, amelyik az antiszemitizmus ellen küzd, valamint a Spanyolország és Izrael közötti kapcsolatok erősítésén, azt közölte: a pártvezető kijelentése egyértelmű antiszemitizmus, soha, semmilyen más országot nem nevezett illegálisnak.

Öt centiméter magas, uralkodói fejet ábrázoló szobrot találtak Izraelben. A nagyszerű állapotban fennmaradt műalkotás a polgári időszámítás előtti IX. században készült, az ókori izraeli királyság idején. A jellegzetes frizurát és koronát viselő férfi minden bizonnyal király volt, de hogy pontosan ki, azt nem lehet tudni. A leletre izraeli északi határvidékén, a Libanonhoz közel fekvő Metula városa mellett találtak rá, a bibliai Ável Bét Mááká település területén. A lelőhelyet még a XIX. században kezdték feltárni, az eredeti névhez hasonló elnevezésű arab falu, Ábil-á-Kám környékén. 3000 évvel ezelőtt is határvidék volt ez a terület: itt találkozott egymással a Somron városából irányított Izrael királysága, mely ekkor már különvált a délebbre fekvő, Jeruzsálem központú Júdeától, valamint a főníciai birodalom, melynek székhelye Türosz volt és az arámi királyság, melynek Damaszkuszban volt a központja. A leletet a jeruzsálemi Izrael Múzeumban teszik közszemlére, a kutatási eredményeket a hónap végén publikálják. Erán Árje, a múzeum vaskori részlegének kurátora így értékelte a felfedezést: Egyedi leletről beszélünk. A vaskorból szinte nem ismerünk figuratív ábrázolást, ha pedig mégis találunk valamit, akkor az nagyon gyenge minőségű. Ez a lelet pedig gyönyörűen kimunkált – mondta a Times of Israelnek.

Az Egyesült Államok kész új alapokra helyezni kapcsolatát Észak-Koreával – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök kedden Szingapúrban Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel tartott csúcstalálkozóját követően. Azt mondta, hogy Kim Dzsong Un beleegyezett egy nagyobb rakétakísérleti telep lerombolásába. Észak-Korea atommentesítése nagyon hamar megkezdődik. Hangsúlyozta azonban, nem tudni, hogy fog ez lezajlani, de érzi, sikerülni fog. Az amerikai elnök szerint elképzelhető, hogy szükség lesz újabb csúcstalálkozóra Kimmel. Beszámolt arról is, hogy véget vetnek az amerikai-dél-koreai hadgyakorlatoknak, amelyek Észak-Korea szempontjából nagyon provokatívnak volt tekinthető. Kitért arra is, hogy idővel elképzelhetőnek tartja, hogy csökkentsék a Dél-Koreában állomásozó amerikai katonák számát, de „még nem most”. Az amerikai elnök a csúcstalálkozóról azt mondta, hogy tisztességes, közvetlen és eredményes volt. Kim Dzsong Un arra tett ígéretet, minden megtesz, ami helyes. Szólt arról is, hogy egyelőre nem függesztik fel az Észak-Korea elleni büntetőszankciókat. Azt is mondta, hogy a találkozón szóba került az emberi jogok kérdése. Biztos abban, hogy ezt a kérdést megoldják Észak-Koreában – vélekedett. Trump arra az álláspontra helyezkedett, hogy gazdaságilag elsősorban Dél-Korea és Japán fog tudni segíteni Phenjanon, és ebben nem fognak az Egyesült Államok segítségére szorulni.

Az Egyesült Államok elnöke és Észak-Korea vezetője között létrejött csúcstalálkozó megerősíti szilárd meggyőződésünket, amely szerint a diplomácia az egyetlen út a tartós béke megteremtéséhez a Koreai-félszigeten – közölte Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője. A főképviselő hangsúlyozta, a diplomáciai utak keresése gyakran kihívást jelent, de mindig kifizetődő. Mogherini a csúcstalálkozót létfontosságú és elengedhetetlen lépésnek nevezte, amely – mint írta – a koreai kapcsolatokban és a félszigeten eddig elért pozitív eredményekre épült, az északi- és dél-koreai vezetés bölcsességének és elhatározásának köszönhetően.

A brit kormány várakozása szerint októberre meglesz a teljes körű megállapodás a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről, annál előbb viszont ez nem valószínű – mondta kedden a kilépési tárgyalások irányításáért felelős brit minisztérium (DExEU) vezetője. David Davis a BBC-nek elmondta: „aligha meglepő”, hogy London október előtt nem számít a megállapodás véglegesítésére, hiszen „negyven évnyi történelemről, negyven évnyi joganyagról, negyven évnyi közös külpolitikai és biztonsági tevékenységről van szó”. Nagy-Britannia valójában 45 éve, 1973-ban lett tagja az akkori Európai Gazdasági Közösségnek, amelyből a mai Európai Unió kifejlődött.

A migrációs problémát az Európai Unión kívül kell megoldani, a Frontex határ- és partvédelmi ügynökséget pedig nagyobb jogkörökkel kell felruházni – fejtette ki Andrej Babis cseh miniszterelnök. „A Frontex mandátumát meg kell változtatni. Nem állhat (a Frontex) csak néhány hajóból, amelyek fuldokló embereket húznak ki a vízből. A migrációt így nem fogjuk megállítani. A Frontexnek és az Európai Uniónak Európán kívül kell közbelépnie” – olvasható a nyilatkozatban, amelyet a cseh kormányfő az Európai Bizottság keddi ülésével kapcsolatban adott ki Prágában. Az ülés a migráció kezelésének pénzügyi vonatkozásaival fog foglalkozni. Babisnak meggyőződése, hogy meg kell erősíteni az EU külső határainak védelmét és az embercsempészek elleni küzdelmet. „A jövőbeni migrációs politikában Csehország számára alapvető a külső határok védelmének a megerősítése. A Frontexet külső támogató erőnek tartjuk, a határvédelemben a legfőbb felelőség a tagállamoké kell hogy legyen” – szögezte le a politikus.

Rendeződött az Aquarius civil mentőhajó utasainak sorsa: a 629 migránst olasz hajók segítségével szállítják át Spanyolországba, amely felajánlotta, hogy fogadja őket – jelentette be a hajót működtető SOS Méditerranée civil szervezet. „Egy olasz hajó hamarosan élelmet juttat el az Aquariusra” – írta a szervezet a Twitteren. A mentőhajót üzemeltető másik civil szervezet, az Orvosok Határok Nélkül közölte, hogy Róma két hajót küld a térségbe. Ezek átveszik a Földközi-tengerből kimentett migránsok egy részét, majd az Aquariussal együtt elindulnak a spanyolországi Valenciába. Az út több napig tarthat. Az Orvosok Határok Nélkül kifogásolta, hogy a kimerült embereknek így további négy napot kell kibírniuk a tengeren. A szervezet szerint jobb megoldás lett volna, ha a migránsok partra szállhattak volna a legközelebbi kikötőben, majd ezt követően elvitték volna őket Spanyolországba, vagy egy másik, biztonságos országba. Madrid hétfőn felajánlotta, hogy fogadja az Aquariust, miután Málta és Olaszország is megtagadta, hogy partra szálljanak területükön.

A török hadsereg addig marad Észak-Irakban, amíg az ottani kurd szakadárok Törökországot érő fenyegetése meg nem szűnik – nyilatkozta a török védelmi miniszter. Nurettin Canikli elmondta: a török katonák állandó bázisokat alakítanak majd ki a térségben. A tárcavezető leszögezte, hogy a beavatkozás átmeneti és nem fogja sérteni Irak területi épségét. A szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) 1984 óta folytat fegyveres felkelést Délkelet-Törökországban a kurd kisebbség függetlenségéért.

A tavaly októberben meggyilkolt Daphne Caruana Galizia máltai újságírónő ügyében a nyomozást irányító rendőrségi vezető nem folytathatja tovább a nyomozást potenciális összeférhetetlenség miatt, másnak kell átadnia az ügyet – erről döntött a máltai alkotmánybíróság. A bíróság azzal indokolta döntését, hogy Silvio Vallettának, a rendőrség főkapitány-helyettesének azért kell leadnia az ügyet, mert házastársa kormányzati tisztségviselő, s tagja a pénzmosás elleni máltai hivatal vezetőségének. Silvio Valletta felesége a Máltához tartozó Gozo szigetének ügyeivel megbízott miniszter, Justyne Caruana.

A német hatóságok letartóztatásba helyeztek egy 18 éves iraki férfit azzal a gyanúval, hogy tagja az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista szervezetnek. A szövetségi ügyészség tájékoztatása szerint az Akram A. nevű férfit – akinek a teljes nevét nem közölték magánéleti okokból – a múlt szerdán fogták el a délnyugat-németországi Rhine-Neckar körzetben. Az ügyészség másnap közölte, hogy a férfi gyaníthatón 2014-ben csatlakozott az IÁ-hoz Moszulban, ahol körülbelül négyhetes kiképzésen esett át. Utána őrként alkalmazták a szervezetnél, és a dzsihadisták harci állásait készítette elő. A következő év nyarán részt vett a Bejdzsi iraki városnál zajló harcokban. A férfi 2015 végén hagyta el Irakot, és 2016 februárjában érkezett Németországba.

Tálib lázadók százai rohamozták meg az afgán biztonsági erők ellenőrzőpontjait, rendőrőrseit és a körzeti központját a Fárjáb tartománybeli Kohisztán körzetben, és nyolc embert megöltek az összecsapásokban – közölték a helyi hatóságok. A halálos áldozatok között volt a helyi körzeti vezető is. A kabuli kormány a múlt héten feltétel nélküli fegyverszünetet rendelt el az íd al-fitr alkalmából, június 12. és 20. között, a tálibok pedig szintén háromnapos tűzszünetet jelentettek be szombaton a ramadánt lezáró ünnepekre a helyi biztonsági erőkkel szemben. A tűzszüneti kezdeményezések ellenére a tálibok hétfőn is támadást intéztek a biztonsági erők ellen Kunduz tartományban, akkor 15 embert öltek meg.

Moszkva kétségtelenül válaszlépéseket fog tenni a legújabb amerikai szankciók nyomán – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes. Az amerikai pénzügyminisztérium által hétfőn elrendelt újabb szankciók három orosz állampolgárt és öt számítástechnikai vállalatot, köztük egy kutatóintézetet érintenek, az indoklás szerint azért, mert együttműködtek az orosz hírszerzéssel az Egyesült Államok és szövetségesei elleni kibertámadásokban. Rjabkov szerint az ellenintézkedések célpontjai olyan személyek lesznek, „akik kitűnnek oroszellenes irányvonalukkal és meggyőződésből akadályozzák a kétoldalú kapcsolatok normalizálását”.

Pontosan körülhatárolt, közös állásponton van Németország, Franciaország és Ukrajna között a donyec-medencei válság rendezésének minden kérdésében, ily módon képesek együtt nyomást gyakorolni Oroszországra, hogy változtasson álláspontján – jelentette ki Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter a normandiai négyek berlini miniszteri szintű találkozója után. A négy ország – Ukrajna, Németország, Franciaország és Oroszország – külügyminiszterei hosszú szünet után hétfő este ültek össze megbeszélésre Berlinben. A tanácskozás fő témája egy ENSZ-békefenntartó misszió térségbe vezénylésének lehetősége volt, valamint most először érintették az Oroszországban politikai okokból bebörtönzött ukrán állampolgárok szabadon engedésének kérdését – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál. Az éjszakába nyúló találkozóról beszámolva az ukrán diplomácia vezetője kifejtette: Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kénytelen volt elismerni, hogy az említett két kérdésben képviselt orosz álláspontok „további tárgyalásokat igényelnek”. Klimkin szavai szerint ez már eredmény, ha „kicsi” is.

 

Gazdaság:

A húsvéthatás okozta a külföldi vendégéjszakák számának stagnálását áprilisban, a turizmus minden más mutatója továbbra is emelkedik – mondta Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója a legfrissebb statisztikával kapcsolatban. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint áprilisban 0,8 százalékkal több külföldi vendég 2,2 százalékkal kevesebb vendégéjszakát töltött a magyarországi szálláshelyeken, míg a belföldi vendégek száma 0,3 százalékkal, az általuk eltöltött éjszakák száma 0,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi magas bázishoz viszonyítva.  Guller Zoltán kifejtette: tavaly áprilisra esett a teljes húsvét, idén viszont márciusban kezdődtek az ünnepek, csak a húsvét hétfő esett áprilisra. Az előző évi magas bázis miatt is csökkent a vendégéjszakák száma. A vendégek száma azonban nem csökkent, Olaszországból és Franciaországból lett kevesebb a vendégéjszakák száma – húzta alá, hozzátéve: a belföldi vendégforgalom továbbra is növekedést mutat.

A Portfólió ír arról, hogy egy ideje nem emelkednek drasztikusan a lakásárak. A cikk szerint ennek az egyik oka, hogy a vásárlói kör átrendeződött: kevesebbek a befektetési célú vásárlások és a forgalom egyre nagyobb része irányul az olcsóbb térségek felé.

A Pénzcentrum.hu szerint eddig 50 ezren fordultak a Magyar Nemzeti Bankhoz hitelszerződés előtti tájékoztatásért. Az MNB fogyasztóvédelmi fókuszában a lakáshitelek kamatának alakulása, a fix kamatozású kölcsönök ösztönzése, s a fogyasztók hitelszerződés előtti tájékoztatása áll – olvasható a nemzeti bank friss fogyasztóvédelmi jelentésében.

A Világgazdaság arról ír, hogy áfacsökkentést szeretne a Magyar Sörgyártók Szövetsége. A cikk idézi a szövetség elnökét, aki szerint a mérséklésre azért volna szükség, mert minőségben és mennyiségben is növekszik a magyar sörpiac és a csökkentett áfával előtérbe kerülnének a magyar termékek az EU-ban.

Könnyű:

Medve harapott meg egy pásztort a Hargita megyei Kissolymos határában – közölte az Agerpres hírügynökség. A 34 éves férfi a juhait legeltette a falu közelében, amikor hétfő este medve támadt rá. A férfi minden bizonnyal megpróbált elszaladni, de a medve elkapta, és megharapta a jobb bokáját. A történtek után a rendőrség riasztotta a mentőszolgálatot, és a férfit a székelyudvarhelyi kórház sürgősségi osztályára szállították.  A kissolymosi volt az idei negyedik eset, amikor emberre támadt medve a székelyföldi Hargita megyében. Tavaly 18 személy sérült meg medvetámadás következtében a megyében. Romániában azóta sokasodtak meg a medvetámadások, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium 2016-ban a populációt szabályozó medvevadászatot is betiltotta. Korábban a tárca évente 400-450 medve kilövésére adott engedélyt a vadásztársaságoknak.

Több mint tizenhat évvel a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után elkészült a harmadik új felhőkarcoló a New York-i Világkereskedelmi Központ lerombolt épületei helyén. A 3 World Trade Center 329 méter magas épületénél hétfőn vágták át ünnepélyesen a szalagot.  A Világkereskedelmi Központ épületkomplexum helyének beépítése körül hosszú vita zajlott a kormányhivatalok, a kereskedelmi központot fejlesztő Larry Silverstein, a biztosítók és a terrortámadás áldozatainak hozzátartozói között, akik azt szerették volna, ha az egész helyszín megmarad emlékhelyként. Az új, 2,7 milliárd dollárba (736 milliárd forintba) kerülő, nyolcvanemeletes irodaházat a Pritzker-díjas Richard Rogers tervezte, ez lett New York ötödik legmagasabb épülete.