A BreuerPress és a HetiTV hírei
Belpolitika:
Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz-KDNP választási győzelme után nem sokkal a Matolcsy-féle iskola követőjének nevezte magát, míg a múlt heti rádióinterjújában megerősítette Varga Mihály helyét az új kormányban. Mráz Ágoston Sámuel szerint érthető, hogy miért elégedett ezzel a felállással a kormányfő. „A miniszterelnök többször kifejtette, hogy Matolcsy Györgyhöz egy nagyon szoros szellemi barátság fűzi, mert Matolcsy György gazdasági iskolája rendkívül sikeres” – fogalmazott a Nézőpont Csoport vezetője, aki szerint az iskola lényege, hogy a költségvetési fegyelem és a nemzeti gazdaság fejlesztése egyszerre megvalósítható. Mráz Ágoston Sámuel arról is beszélt, hogy az ellenzéktől függhet az itthoni politikai hangulat. „Orbán Viktor már a 2018-as választás során sem a belföldi ellenfeleivel kereste a csatározási lehetőséget. Bizonyos ellenzéki politikusok még nehezményezték is, hogy velük nem vitatkozik a miniszterelnök, őket nem emeli fel a saját szintjére. Így én erre számítok, hogy a következő négy évben az ellenzék stratégiáján fog múlni, hogy mennyire lesz harcias a belpolitika. Az ellenzéki oldalon márpedig nagyon komoly feszültség van a parlamenti ellenzék és a parlamenten kívüli ellenzék között” – hangsúlyozta a Nézőpont Intézet vezetője, aki szerint európai szintéren lesz igazán konfliktusokkal teli a politika.
Sikerágazat a nemzetpolitika, amelynek támogatása az elmúlt nyolc év alatt több mint tízszeresére nőtt – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes. A kereszténydemokrata politikus Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkárral közösen mutatta be a Nemzetpolitikai eredmények 2010-2018 című kiadványt. Semjén Zsolt rámutatott: nagyon mélyről kezdték, 2010-ben még „mélyen éreztette fájdalmát” a gyurcsányi nemzetárulás, amely a külhoni magyarságot kirekesztette a közjogi értelemben vett állampolgárságból. Ez nagyon nehezen begyógyítható sebet okozott – fűzte hozzá. Úgy fogalmazott: megadták a ma egyetlen lehetséges választ a trianoni katasztrófára. A több mint egymillió új állampolgár és az a nemzetpolitika, amit felépítettek, „maga a történelem”, ez itt fog maradni – hangoztatta.
Gyurcsány Ferenc pártelnök vezeti majd a Demokratikus Koalíció (DK) parlamenti képviselőcsoportját, a helyettese Vadai Ágnes lesz. A frakció csütörtöki alakuló ülése után Gréczy Zsolt, a DK szóvivője azt mondta: álláspontjuk nem változott, a választást továbbra sem tekintik sem szabadnak, sem tisztességesnek, de megalakították kilenctagú képviselőcsoportjukat. Az ellenzéki politikus ezt azzal indokolta, hogy „az önkénnyel szembeni harcban” minden eszközre szükségük van.
A taxisok kezdeményezték a tarifaemelést, nem a főváros, és ha az utasok drágának találják a szolgáltatást, akkor sokkal kevesebben ülnek majd taxikba – mondta a főpolgármester. Tarlós István a Fővárosi Közgyűlés által szerdán, a taxisok kezdeményezésére módosított taxirendeletről szólva közölte: 2013-ban emelkedett legutóbb a tarifa, így ez az emelés öt év után „túlzónak nem mondható”. A díjemelés nem a főváros érdeke volt – hangsúlyozta a főpolgármester, megjegyezve: arra gondoltak, hogy ha az utazóközönség túl drágának találja a szolgáltatást, akkor majd sokkal kevesebben veszik igénybe, ez pedig a taxisok kockázata. Tarlós István ismertette, hogy júliustól a 450 forintos alapdíj 700 forintra emelkedik, a kilométerdíj 280-ról 300 forintra nő, a percenkénti várakozási díj pedig 70-ről 75 forintra.
Kevesebben születtek és kevesebben haltak meg 2018 első két hónapjában, mint 2017 azonos időszakában, a népesség természetes fogyása csökkent. Az év első két hónapjában 14 602 gyermek jött világra, ami 41-gyel, 0,3 százalékkal elmaradt a 2017. január-februári születésszámtól. Januárban 0,4 százalékkal több, februárban viszont 1,1 százalékkal kevesebb volt az élveszületések száma 2017 azonos hónapjaihoz képest. Februárban 6821 gyermek született. Az elhunytak száma január-februárban 23 263 volt, 15 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A jelentős csökkenés a 2017. januári halálozások kiemelkedően magas számából adódott. 2018. januárban 22 százalékkal, februárban 6,5 százalékkal kevesebben hunytak el, mint egy évvel korábban. Februárban 11 687-en haltak meg.
Nem biztosította az elszámoltathatóságot a Magyar Államkincstár (MÁK) vezetői irányítási rendszere 2013 és 2015 között, és nem volt megfelelő a vagyongazdálkodási tevékenysége sem – közölte az Állami Számvevőszék főtitkára. Holman Magdolna hozzátette: a MÁK az informatikai rendszerekkel összefüggő feladatainak egy részét nem látta el szabályszerűen, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium irányító szervi feladatellátása sem volt szabályszerű. A főtitkár megjegyezte ugyanakkor: a MÁK pénzügyi gazdálkodása a jogszabályi előírásoknak megfelelt.
A Népszava a fővárosi hajléktalanhelyzetről azt írja: egyre több hontalan kénytelen menedéket keresni a budapesti kiserdőkben. Vannak, akik sátrat állítanak, mások kunyhót építenek, de olyan is van, aki már a veteményesét tervezgeti. Az összeállításból kiderül: a jó idő beköszöntével egyre kevesebben veszik igénybe a hajléktalanszállókat, ugyanakkor a Kürt utcai ellátóban például még mindig napi 150 adag ételt osztanak ki.
Külpolitika:
Mégis az izraeli titkosszolgálat, a Moszad állhat a palesztin Hamász szervezet egyik fegyverszakértője, Fádi el-Bats minapi malajziai meggyilkolásának hátterében – jelentette a Jediót Ahronót. Nyugati és közel-keleti hírszerző források alapján a The New York Times írta meg, hogy el-Batsot, aki a palesztin Gázai övezetet uraló, radikális iszlamista szervezet elektromérnöke és drónszakértője volt, a Moszad széles körű műveletének keretében ölték meg, amelynek célja a Hamász drónszakértőinek felszámolása. Az amerikai lap értesülését ismertető ynet szerint Bats egy észak-koreai fegyverüzletet is megpróbált nyélbe ütni, amelynek révén fejlett, precíziós fegyvereket juttatott volna el a Hamászhoz a Gázai övezetbe, Malajzia közvetítésével. A készülő üzletet Egyiptom leplezte le azzal, hogy a közelmúltban elfogott egy észak-koreai fegyverszállítmányt, amely lövedékek irányítására alkalmas kommunikációs eszközöket tartalmazott. A maláj főváros egyetemén oktató Fádi al-Batsra múlt szombaton tíz lövést adtak le motorkerékpáros támadói, a helyszínen meghalt. A gyilkosság gyanúsítottjai elmenekültek a helyszínről, egyiküket sem sikerült kézre keríteni.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök megköszönte Viorica Dăncilă román miniszterelnök erőfeszítéseit, hogy hazája nagykövetségét Tel Avivból Jeruzsálembe költöztesse. Dăncilă kétnapos látogatását a Netanjahuval való találkozóval indította Jeruzsálemben. A 2018. januárjában hivatalba lépett román miniszterelnök a kétoldalú kapcsolatok megerősítette, és még az idén Romániában megrendezésre kerülő izraeli-román kormánytalálkozó előkészítése miatt érkezett az országba. A látogatását megelőzően Dăncilă bejelentette, hogy országa követné az Egyesült Államokat a nagykövetség áthelyezésében, és javaslatot nyújtott be a folyamat elindításához a kabinetnek, melyet elfogadtak.
A cseh köztársasági elnök bejelentette az ország diplomáciai képviseletének Tel Avivból Jeruzsálembe költöztetetése folyamatának megkezdését, bár egyelőre nem világos, hogy Prága nyit-e és ha igen, mikor nagykövetséget a szent városban. Miloš Zeman elnök egy három lépcsős tervet vázolt fel, amely a jövő hónapban egy tiszteletbeli konzul kinevezésével kezdődik Jeruzsálemben, és a nagykövetség átköltöztetésével végződik egy határozatlan időpontban. Az izraeli politikusok üdvözölték Zeman beszédét, annak ellenére, hogy elnökként korlátozott végrehajtó hatalommal rendelkezik. Andrej Babis cseh miniszterelnök pedig ellenzi a nagykövetség teljes körű áthelyezését, mondván, hogy nem akar szembemenni az EU politikájával. “Reményeim szerint a cseh nagykövetség Tel Avivból Jeruzsálembe való átkölteztetése három fázisból fog állni,” – mondta Zeman a prágai kastélyban Izrael 70. Függetlenségi napjának tiszteletére rendezett eseményen.
Andrzej Duda lengyel elnök felvázolta az általa javasolt, egy esetleges új alkotmányra vonatkozó véleménynyilvánító népszavazás egyes kérdésköreit; a szavazóktól megkérdezné egyebek között azt, hogy megerősítsék-e a lengyel alaptörvény elsőbbségét az uniós joggal szemben. Andrzej Duda tavaly május elején jelentette be, hogy népszavazást kezdeményez. Most egy varsói konferencián összefoglalta azt a konzultációs kampányt, amelyet munkatársai az elmúlt hónapokban országszerte folytattak. A szenátushoz ugyanakkor még nem folyamodott annak érdekébe, hogy hagyja jóvá a népszavazást, amelyet tervei szerint idén november 10-én vagy 11-én, a lengyel függetlenség 100. évfordulóján tartanának meg. Beszédében az államfő nem fogalmazott meg pontos kérdéseket. Elmondta: az eddig folytatott konzultációk alapján fontosnak tartaná, hogy a lengyelek véleményt nyilvánítsanak egyebek között arról, jó lenne-e a fontos törvényeket, például a pénznem, a nyugdíjrendszer, az oktatás, az egészségügy megváltoztatására vonatkozóakat népszavazásokon jóváhagyni. Egy másik kérdés arra vonatkozhatna, hogy rögzítsék-e az új alkotmányban, hogy család a „nemzeti lét alapját képezi”, és „rendkívüli szerepet” tölt be – mondta el Duda. Szerinte a jelenlegi alkotmány értelmében is védett értékek mellett, mint a házasság, a család, az anyaság, az új alaptörvényben kiemelhetnék az apaság szerepét is.
Várhatóan a jövőben is fenn fog maradni a vita a magyar kormány és az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága (LIBE) között – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután részt vett a testület brüsszeli ülésén. A tárcavezető a készülő magyar különjelentés tervezetéről szóló vitát követően kiemelte, hogy a LIBE „hosszú ideje koncepciós eljárást folytat Magyarországgal szemben”. Mint mondta, a bemutatott dokumentum „minősített hazugságokat és aljas vádakat” tartalmaz, ezért összeállították annak a tételes cáfolatát, és eljuttatták minden képviselőnek. Hozzátette, a magyar kormány nem fogja hagyni a Soros-terv végrehajtását, és ez nyilvánvalóan kényelmetlen a szakbizottságban ülő képviselők egy részének.
Szerbián múlik, hogy mikor sikerül felkészülnie az európai uniós csatlakozásra – jelentette ki Kolozsváron David McAllister német néppárti EP-képviselő, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke, a szerbiai csatlakozási folyamat jelentéstevője. Az Európai Néppárt (EPP) egyik alelnöki tisztségét is betöltő politikus Sógor Csaba erdélyi EP-képviselő meghívására érkezett Kolozsvárra, ahol Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével tárgyalt. McAllister szerint bátorító jellege volt annak, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Szerbia 2025-ös lehetséges csatlakozásáról beszélt. Úgy vélte: ez akkor történhet meg, ha minden kedvezően alakul. „Szerbia akkor lesz EU-tagállam, amikor készen áll erre, amikor foganatosítja a megfelelő reformokat” – jelentette ki a skót származású német EP-képviselő.
Több ezer egészségügyi dolgozó tüntetett Bukarestben a kormány épülete előtt pótlékaik korlátozása ellen, miután márciustól az új bértörvény miatt elsősorban a kiegészítő személyzet jövedelme csökkent. A dolgozók érdekeit védő Sanitas szakszervezet tízezer tüntetőt várt, a román média becslése szerint ennél kevesebben, de több ezren gyűltek össze a kormány épülete előtt, ahol dobokkal, sípokkal adtak hangot elégedetlenségüknek. A tiltakozók molinóin egyebek között az „Egyenlőséget mindenkinek! Igazságot a kisegítő személyzetnek!” követelés volt olvasható. Romániában márciustól újabb béremelést írt elő a tavaly elfogadott közalkalmazotti bértörvény, de a jogszabály főleg az orvosok fizetését növelte, hogy csökkentsék az orvosok elvándorlását, amely Romániát évek óta sújtja. A törvény ugyanakkor a fizetések 30 százalékára korlátozta a pótlékokat, ezért a kiegészítő személyzet egy részének csökkent a nettó bére.
Főként Koszovó európai integrációjáról, de a vízumliberalizációról és a Szerbiával fenntartott kapcsolat rendezéséről is tárgyalt Pristinában Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Hashim Thaci koszovói elnök, s utóbbi leszögezte: Pristina számára továbbra is a teljes jogú európai uniós tagság elnyerése a legfontosabb cél. A Zeri.info pristinai hírportál beszámolója szerint Hashim Thaci kifejtette: egyetértettek abban, hogy a nyugat-balkáni térség és az EU soha nem volt még olyan közel egymáshoz mint most, és mindkét félnek az az érdeke, hogy a nyugat-balkáni ország csatlakozhassanak az európai családhoz.
Nem lehet megtiltani a törvényhozásnak, hogy közbelépjen, ha a helyhatóságok nem teszik meg a szükséges intézkedéseket a kisebbségek védelmében, ellenkező esetben a kisebbségi kérdés kizárólag helyi üggyé válna – állítja az a négy romániai alkotmánybíró, aki különvéleményt fogalmazott meg a marosvásárhelyi iskolaügyben. A testület csütörtökön tette közzé annak a határozatnak az indoklását, amelyben alaptörvénybe ütközőnek minősítette a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium újraalapításáról rendelkező törvényt. A kilenc alkotmánybíró közül öten értékelték úgy: a helyi autonómia elve sérülne, ha a parlament iskolaalapítóként lépne fel, és csak négy alkotmánybíró volt azon a véleményen, hogy a helyi autonómia elve nem írhatja felül a törvényhozás egyéb alkotmányos kötelezettségeinek teljesítését.
Beata Szydlo lengyel kormányfőhelyettes szerint az Európai Bizottságnak foglalkoznia kellene Alfie Evans ügyével, s a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő, ezért bírósági döntés nyomán az életben tartó gépekről lekapcsolt brit kisfiú szüleit Andrzej Duda elnök is támogatásáról biztosította. A liverpooli gyermekkórházban kezelt, 23 hónapos Alfie-t hétfőn este kapcsolták le az életfunkcióit fenntartó gépekről, de azóta is életben van. A kisfiú egy súlyos, eddig nem diagnosztizált idegrendszeri betegségben szenved, amely az őt kezelő orvosok szerint visszafordíthatatlan, a hosszú távú életkilátásokat kizáró változásokat okozott az agyában. Beata Szydlo társadalompolitikai ügyekért felelős lengyel kormányfőhelyettes, volt miniszterelnök a lengyel közszolgálati televíziónak azt mondta: Alfie-t kezelni kellene. „Ma olyan pillanatban vagyunk, amikor Európa elhagyja az alapjául szolgáló keresztény értékeket” – jelentette ki, úgy értékelve az esetet, hogy „a halál civilizációja győzelemre áll”. Egy nappal korábban Andrzej Duda is azt írta Twitter-fiókjában: „Alfie Evanst meg kell menteni!” A lengyel elnök szerint a gépekről való lekapcsolást túlélő kisfiú „apró teste megmutatta, hogy az élet csodája erősebb lehet a halálnál”. Talán csak „a döntéshozók egy kis jóakaratára van szükség” – írta Duda, jelezve, hogy a lengyelek imádkoznak a kisfiúért. A kisfiú hétfőn már megkapta az olasz állampolgárságot, miután szülei elnyerték Ferenc pápa és az olasz hatóságok támogatását, hogy a vatikáni Bambino Gesu gyermekkórházba szállítsák Alfie-t. A brit fellebbviteli bíróság azonban szerdán megerősítette, hogy a kisfiú szállítását nem engedélyezik, mert „túl veszélyes lenne a fiú egészségi állapotára nézve”.
Eljárást indított Alberto Fujimori volt perui elnök ellen a főügyészség azzal a váddal, hogy hivatali ideje (1990-2000) alatt öt nőt sterilizálásra kényszerítettek – közölte egy emberi jogi szervezet. „Luis Landa főügyész elrendelte a bűnügyi eljárás megindítását Alberto Fujimori és három volt egészségügy-minisztere ellen, akiket azzal vádolnak, hogy ők álltak Mamérita Mestanza, Celia Ramos és három másik nő kényszersterilizálása mögött, akik halálos kimenetelű sérüléseket szenvedtek a beavatkozás következtében” – közölte Milton Campos, az áldozatok hozzátartozóinak ügyvédje. A nők jogait védelmező DEMUS civil szervezetet képviselő Campos azt mondta, hogy Fujimori elnöksége idején legalább 2164 kényszersterilizálás történt.
Gazdaság:
A Világgazdaság arról ír, hogy az élelmiszeripar az áfacsökkentés folytatására számít. Az ágazati szereplők szerint növelni kell a feldolgozott termékek arányát az exportban, amihez további fejlesztésekre lesz szükség. Az agrártermelők hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy különösen fontos a termékek minél magasabb szintű magyarországi feldolgozása.
Az öt alkalmazott feletti, többségi magyar tulajdonban lévő vállalatok dolgozóinak 7 százaléka minimálbéres, 7 százaléka pedig garantált bérminimumon foglalkoztatott, a minimálbéresek aránya a kereskedelemben a legnagyobb, 10 százalékos – derült ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb felméréséből. A GKI kutatásából kiderült, hogy a kisebb vállalatok arányaiban több embert foglalkoztatnak minimálbéren, illetve garantált bérminimumon, mint a nagyobb cégek. A 20 alkalmazott feletti cégeknél, a foglalkoztatottak számának emelkedésével, csökken az alacsony bérűek aránya. Különösen nagy, 30 százalékos a 11-20 embert foglalkoztatók körében a garantált bérminimumon lévők aránya, ami annak a következménye, hogy ebben a csoportban sok az építőipari cég – közölték.
Csaknem 105 tonna hamis vagy ismeretlen eredetű élelmiszert és 7 ezer liter alkoholtartalmú folyadékot vontak ki a magyar hatóságok az élelmiszerhamisítás elleni OPSON VII. nemzetközi művelet során – mondta Leopold Róbert, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vám- és jövedéki szóvivője. A nemzetközi akciót Magyarországon az Europol és az Interpol irányításával a vámhivatal a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (Nébih) és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testülettel (HENT) együttműködve, valamint a magánszektor támogatásával végezte 2017 decembere és 2018 márciusa között. Helik Ferenc, a Nébih kiemelt ügyek igazgatóságának vezetője elmondta, hogy az akcióban a Nébih 16 esetet tárt fel, és ennek nyomán a hivatal több mint 71 tonna terméket vont ki a forgalomból, a bírságok összege pedig meghaladta a 28 millió forintot.
Könnyű:
Húsznál is több összművészeti programmal, koncertekkel, kiállításokkal, táncesttel és színházi előadásokkal várja a közönséget május 28. és június 10. között a Zsidó Művészeti Napok sorozat Budapesten. A több mint 300 művész között fellép idén Ónodi Eszter, Szulák Andrea, a Hot Jazz Band, a Budapest Jazz Orchestra, Dés László, Mácsai Pál, Kern András, Horgas Eszter, a Budapest Ragtime Band, Sárik Péter, valamint az Örkény Színház művésznői is. Vadas Vera, a fesztivál művészeti igazgatója kiemelte: a fesztivál célja, hogy új tehetségeket kutasson fel és minél többet merítsen a zsidó kultúrából. Elmondta, hogy május 28-i nyitónapon különleges koncertdrámát láthatnak a nézők a Vígszínházban, Defiant Requiem – Verdi Terezínben címmel, amely a theresienstadti koncentrációs tábor rabjainak állít emléket, akik Giuseppe Verdi Rekviemjét egy csempészett kotta segítségével és egy zongora kíséretében tizenhatszor adták elő 1943 és 1944 között. A 150 fős kórus egyre fogyott, ahogy időről időre Auschwitzba deportálták tagjait, 1944 októberére a kórus már csak 60 főből állt. Az utolsó előadás után mindnyájukat elhurcolták és kevés kivétellel meggyilkolták őket Auschwitzban. Murry Sidlin koncertdrámáját maga az alkotó vezényli, miközben a zenéjével párhuzamosan hallhatják a nézők a néhány túlélő kórustag beszámolóját, és mutatnak be részleteket abból az 1944-es náci propagandafilmből, amellyel az egész világot meg akarták téveszteni a koncentrációs táborban uralkodó körülményeket illetően.
Amedeo Modigliani (1884-1920) egy aktja több mint 150 millió dollárért (mintegy 38,5 milliárd forintért) kelhet el a Sotheby’s május 14-i New York-i árverésén az aukciósház saját becslése szerint. Egy műalkotás leütési árát még soha nem becsülték ilyen magasra az árverést megelőzően – hangsúlyozza a Sotheby’s. Az 1917-ben festett, Nu couché (sur la cote gauche) – Bal oldalán fekvő akt – című képen egy meztelen nő látható, aki fehér takarón fekszik, háttal a szemlélőnek és a válla fölött néz hátra hanyagul. A 147 centiméter széles alkotás a legnagyobb és „legambiciózusabb” kép, amelyet Modigliani valaha is festett. Jelenlegi, meg nem nevezett tulajdonosa 2003-ban vásárolta aukción 26,9 millió dollárért. Modigliani összesen 22 fekvő aktot festett, amelyek annak idején botrányt okoztak a művészvilágban.
