Március 15. – A szabadságharc zsidó hőseire emlékeztek Budapesten
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc magyar zsidó hőseire emlékeztek csütörtökön Budapesten, a Kozma utcai zsidó temetőben, a forradalomban hősi halált halt honvédek sírkövénél.
Frölich Róbert országos főrabbi emlékbeszédében kiemelte: a zsidó közösség és a magyar nemzet szabadságáért küzdő ’48-as zsidó hősöknek köszönhető, hogy a közösség tagjai ma ünnepelhetnek, hogy egy szabad hazában, megkülönböztetés nélkül élhetnek és nevelhetik fel gyermekeiket.
Úgy fogalmazott: „ők küzdöttek helyettünk is”, és az ő álmaik a mi életünkben és gyermekeink életében válnak valóra.
Frölich Róbert kitért arra: a Kossuth Lajos csapataihoz csatlakozó zsidók nemcsak a magyar nemzet szabadságát, hanem a magyarországi zsidók teljes egyenjogúságát és vallásszabadságát is remélték a forradalom győzelmétől.
De volt ennél mélyebb oka is annak, hogy csatlakoztak a forradalomhoz: a bibliai parancs, amely azt mondja, „keressétek annak a városnak a békéjét, ahova száműzettetek, és imádkozzatok érette az Istenhez, mert ha annak békéje van, csak akkor van nektek békétek”.
A zsidók „békét akartak a nemzetnek és önmaguknak, és ha ezt a békét nem lehetett máshogy elérni, csak fegyverrel, akkor fegyvert ragadtak” – fogalmazott a főrabbi.
Ács Tamás, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) elnöke felidézte: a 19. században a zsidóknak nem voltak a magyarokéval egyenlő állampolgári jogaik, mégis – megelőlegezve a hazafiságot – részt kértek és vállaltak a magyar szabadságért vívott harcban.
A szabadságharc leverése után pedig a magyarokkal együtt fizették meg a rövid ideig tartó szabadság árát. Sőt, a megkülönböztetés jeleként Haynau a zsidó közösségre külön hadisarcot vetett ki – jegyezte meg.
Ács Tamás szólt arról, a zsidóság forradalomban betöltött szerepe hozzájárult ahhoz, hogy az 1867-es kiegyezés után egyenjogúságot kapott a közösség, az 1895. évi 42. törvény pedig az izraelita vallás egyenjogúságát is megadta. E törvények alapozták meg a magyar zsidóság aranykorát, amely az első világháború végéig tartott – mondta a BZSH elnöke.
Totha Péter Joel tábori főrabbi elmondta: a forradalom a magyar honvédség születésének dátuma is, létrehozása abból a felismerésből fakadt, hogy „a közös szabadságot közösen kell megvédenünk, és ez minden polgár feladata és kötelessége”. A zsidó hősök sírja is erre a kötelességre emlékeztet – tette hozzá.
Az emlékező zsoltárimákat Fekete László főkántor, Király Miklós, és Rudas Dániel kántor énekelte.
(Fotó: Szentgyörgyi Ákos)
