A BreuerPress és a HetiTV hírei

A BreuerPress és a HetiTV hírei

Belpolitika:

„Kárpátalja mindig számíthat ránk” – írja Facebook-oldalán Orbán Viktor, amihez egy videót is csatolt. A videón telefonbeszélgetést folytat Brenzovics Lászlóval, a KMKSZ elnökével. A miniszterelnök segítséget ígér az elnöknek, valamint arról érdeklődik, hogy hogy vannak. Mint mondja, meg is vitatják a kormányülésen, hogyan tudnak segíteni nekik.

A hódmezővásárhelyi közgyűlés többségét alkotó Fidesz-KDNP-s képviselők készek támogatni az új független polgármester, Márki-Zay Péter város érdekében végzett munkáját – jelentette ki Hegedűs Zoltán volt alpolgármester a városban. Az időközi választáson a Fidesz-KDNP jelöltjeként induló politikus elmondta, a többséget alkotó képviselőknek Hódmezővásárhely a legfontosabb, ezért készek a konstruktív együttműködésre az új polgármesterrel. A politikus szerint egy város vezetése akkor működik jól, ha az abban résztvevők azonos elveket vallanak, ezért meg akarják adni az új polgármesternek a lehetőséget arra, hogy maga választhassa ki munkatársait. Így a Fidesz kész a négy ellenzéki képviselő közül bármelyiket támogatni abban, hogy alpolgármesterként segítse Márki-Zay Péter munkáját. Hegedűs Zoltán hangsúlyozta, a Fidesz, ahogy korábban, ezután is ragaszkodik ahhoz, hogy a hódmezővásárhelyi önkormányzat transzparensen működjön.

A magyar börtönök telítettsége 129 százalékos, a zsúfoltság alapja az, hogy a három csapás törvény miatt kétezerrel több embert zártak be – mondta az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke. Az úgynevezett három csapás-törvény értelmében a harmadik erőszakos bűncselekménynél megkétszereződik a kiszabható büntetés, és ha ez meghaladja a húsz évet, akkor a bírónak életfogytiglant kell kiszabnia. Németh Szilárd azt mondta, hogy mindenképpen szeretnék felszámolni a túltelítettséget, de a családok támogatása megelőzi a börtönépítést.

Csak a kormány és a kormánypártok tudják megakadályozni a betelepítést, ezért az áprilisi országgyűlési választások tétje, hogy Magyarország „bevándorlórszággá” válik-e – mondta Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. A kormány képviselője kifejtette, amennyiben a parlamenti voksolás eredményeként egy nem nemzeti kormány alakul, akkor még az idén megkezdődhet Magyarországra a betelepítés. Dömötör Csaba szerint erre utal, a bolgár uniós elnökség javaslatára ugyanis minden tagországnak részt kellene vennie kötelező betelepítési program végrehajtásában és felgyorsításában, bizonyos bevándorlói létszám felett pedig külön döntés nélkül, automatikusan életbe lépne a bevándorlók szétosztása.

Egyszerűbb és gyorsabb lesz a családi otthonteremtési kedvezmény, a csok igénylése március 15-étől, és még több család számára lesz elérhető – jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és ifjúságügyért is felelős államtitkára. Novák Katalin két szerdától hatályos rendeletmódosítást ismertetett. Elmondta: egyebek mellett bevezetik a nyilatkozati elvet, amelynek az a lényege, hogy az igénylőknek nem kell minden dokumentumot beszerezniük, elég lesz büntetőjogi felelősségük tudatában nyilatkozatot tenniük. Az ügyintézési határidők rövidülnek, a már megkezdett otthonbővítésekre is lehet támogatást kérni, továbbá a külföldről hazatérő, itthoni tb-jogviszony nélküli magyar családok is kaphatnak csokot. A csok népszerűségét jelzi, hogy eddig 68 ezer család, 280 ezer ember tudta már igénybe venni, 189 milliárd forint összegben – mondta.

Az MSZP-Párbeszéd szerint egészségügyi vészhelyzet van Magyarországon, a szakdolgozókat meg kell becsülni, bérüket azonnal emelni kell 50 százalékkal. Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke azt mondta, Orbán Viktor és kormánya az elmúlt nyolc évet végighazudta az egészségügy állapotáról. Hazudtak az ápolók és a szakdolgozók béréről is – tette hozzá, jelezve: „a béremelésnek hazudott alamizsna” 100-200, jó esetben 900 forintos béremelést jelentett a szakdolgozóknál. Elmondta, az MSZP és a Párbeszéd költségvetési törvénymódosítást nyújtott be, amely alapján azonnal nettó 50 százalékkal emelkedne a dolgozók, ápolók bére. Ismertetése szerint ez 200 milliárd forintba kerül, ennyit költött az Emmi tavaly, év végén saját büdzséjéből határon túli focira, egyházakra.

ű

Tisztességes bérek és munkafeltételek biztosítását, valamint a szakszervezeti jogok visszaállítását, valamint új sztrájktörvényt ígért kormányra kerülése esetén Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje, miután találkozott a Magyar Szakszervezeti Szövetség vezetőivel. Az LMP társelnöke azt mondta: a megfelelő béreket szolgálja tervük a többkulcsos adóról, de a jövedelememelkedésben szerinte az érdekképviseleteknek is fontos szerepe van. Családbarát és munkavállaló-barát munka törvénykönyvét is kilátásba helyezett, és hangsúlyozta azt is: foglalkozni kell a nők és férfiak közötti bérkülönbséggel, amelynek hatását a nyugdíjakban is cipeljük.

A Demokratikus Koalíció alelnöke arra szólította fel Polt Péter legfőbb ügyészt, hogy a jövő héten jelenjen meg az Elios-ügyet vizsgáló alternatív parlamenti bizottság előtt, és ott válaszoljon a neki feltett kérdésekre. Varju László hangsúlyozta, már az EU is vizsgálatot vár az eset miatt. „Szeretnénk egy valódi rendőri nyomozást látni Orbán Viktor vejének ügyében” – idézte Ingeborg Gräßlenek, az Európai Parlament költségvetési bizottsága néppárti elnökének szavait. Ha már az európai jobboldal, a Fidesz európai pártcsaládja is hiányolja a magyar nyomozati munkát, az azt jelenti, hogy egész Európában tudják, hogy a Fidesz megszállta az ügyészséget – fogalmazott a független képviselő.

Az ellenzék elmúlt nyolc éve az egy helyben toporgásról szólt – mondta a Nézőpont Intézet ügyvezetője. Fodor Csaba elmondta: az ellenzék számára meghatározó diskurzusok végül nem vezettek sehova, belső erőforrásaik kimerültek, nem tudnak érdemben megújulni, és az összefogást erőltetik, miközben idegenkednek egymástól. „Azt gondolom, hogy a teljes káosz felé sodródnak most is” – mondta.  A múlt vasárnapi hódmezővásárhelyi polgármester választással kapcsolatban megjegyezte: az ellenzéki pártok magukat csapják be, ha modellértékűnek tekintik az eredményt, egyébként pedig az látszik, hogy továbbra is félnek az április 8-ai országgyűlési választásoktól.

Tavaly nyáron volt utoljára ennyire alacsony a kormánypártok támogatottsága, miközben az MSZP és a Jobbik az elmúlt tíz hónap legjobb eredményét hozza a biztos szavazók körében – ez derül ki a Republikon Intézet közvélemény-kutatásából. A teljes népesség körében a Fidesz 3 százalékpontos csökkenéssel 29 százalékra csúszott vissza, a Jobbik most 12, az MSZP-Párbeszéd-Magyar Liberális Párt szövetsége 11 százalékon áll, az LMP és a DK 3-3 százalékon, míg a bizonytalanok aránya továbbra is 39 százalék.

Fürst György volt VI. kerületi szocialista alpolgármester esetében helybenhagyta az Andrássy úti ingatlanok ügyében másodfokon eljáró bíróság a felfüggesztett szabadságvesztést, de a pénzbüntetést mellőzte, a többi vádlottat pedig hanyag kezelés vétsége miatt megrovásban részesítette. A Fővárosi Ítélőtábla szerdai ítélete jogerős. A másodfokon eljáró bíróság két Andrássy úti ingatlan 2004-es elidegenítése ügyében, több száz millió forintos hűtlen kezelés miatt helybenhagyta a Fürst Györgyre első fokon kiszabott két év, öt évre felfüggesztett szabadságvesztést. A hetvenmillió forintos pénzbüntetést ugyanakkor mellőzte, mert – mint az indokolásban elhangzott – nem volt megállapítható, hogy a cselekményt a vádlott haszonszerzési céllal követte volna el.

Pozitív Magyarország megítélése a szomszédos országokban, és a magyarok is pozitívan állnak a közép-európai államokhoz – derül ki a Nézőpont Intézet kutatásából. A nyolc vizsgált közép-európai országban – Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia és Bulgária – a megkérdezettek 63 százaléka alkotott pozitív véleményt Magyarországról.  A bolgárok 85, a szlovákok 74, a csehek 73, a szerbek 70, míg a lengyelek, szlovének és horvátok 60, a románok 57 százaléka vélekedett pozitívan. A legtöbb negatív vélemény, 39 százalék a románok körében született. A magyarok leginkább Ausztriáról (73 százalék), Horvátországról (68 százalék), Szlovákiáról (58 százalék) és Szlovéniáról (57 százalék) alkottak pozitív véleményt. A szerbek esetében 32 százalék alkotott pozitív és 29 százalék negatív véleményt, míg a románok esetében ez az arány 35 és 37 százalék. Ukrajna megítélése egyértelműen negatív a magyarok körében, csak 23 százalék alkotott pozitív és 43 százalék negatív véleményt – olvasható a kutatásban.

Külpolitika:

Műholdfelvételek alapján egy újabb iráni katonai bázist építenek Szíriában – írta az Israel Hayom. A telep Jabal ash Sharqi település közelében létesült Damaszkusztól északnyugatra nyolc kilométerre. A katonai bázis egy hegyes vidéken létesült, és az elkészítésében nagy szerepet játszhatott az iráni forradalomi gárda. Avigdor Lieberman a nyilvánosságra került felvételekről azt mondta, hogy nincsen új a nap alatt, de nincsen szükség arra, hogy minden médiajelentést készpénznek vegyenek, mindezek ellenére az izraeli hadsereg továbbra is figyelemmel fog követni minden hasonló jelenséget.

Felfüggesztettek egy szenátort Lengyelországban. A kormánypárti politikus egy klezmer zenével kevert náci propagandafilm részletet posztolt a Facebookon. Egyre szélsőségesebb megnyilvánulásokhoz vezet a vita Lengyelországban a lengyelek holokausztban betöltött szerepéről. A Jog és Igazságosság Párt felsőházi képviselője, Waldemar Bonkowski is ezzel a témával kapcsolatban engedte meg magának ezt a megnyilvánulást – írja a harretz.com. Ahogy arról a HETI TV is beszámolt heves diplomáciai vihar tört ki, miután a lengyel törvényhozás megszavazta, hogy a mostanra elnöki ellenjegyzéssel ellátott jogszabály alapján három évig terjedő szabadságvesztéssel lehessen sújtani azt, aki Lengyelország felelősségére is utal a nácik által elkövetett bűnökben. A „lengyel haláltábor” kifejezés használatát is büntethetővé tették. A történet egy pontján még az is elhangzott a lengyel miniszterelnök részéről, hogy a holokausztnak voltak zsidó elkövetői is.

Az aktuality.sk szlovák hírportál leközölte meggyilkolt tényfeltáró újságírója, Ján Kuciak utolsó, befejezetlen írását. Az állítólag az olasz maffiához közel álló személyek szlovákiai tevékenységével és helyi kötődéseikkel foglalkozó cikket több más, főként kormánykritikus médium is átvette. A jórészt adócsalási és ingatlanspekulációs ügyek feltárásával foglalkozó Ján Kuciak és barátnője holttestére vasárnap bukkant rá nagymácsédi családi házukban a rendőrség, amely a kettős gyilkosság elkövetésének körülményei alapján azt feltételezi, hogy a férfit munkájával összefüggésben ölhették meg. Az elkövetők kézre kerítésére a Robert Fico vezette szlovák kormány különleges nyomozó csoportot hozott létre a titkosszolgálatok bevonásával. A gyilkosság nyomán felháborodott, felelősségre vonást követelő és az állam felelősségét hangoztató írások sora jelent meg a jelentős részben külföldi tulajdonban lévő szlovákiai sajtó címoldalain. Az ügyre, amelynek visszhangja egyre erőteljesebb politikai színezetet kap Szlovákiában, az ellenzéki pártok nagy része is hevesen reagált, a kormányfő és a korábban már többször leváltani próbált belügyminiszter, valamint az országos rendőrfőkapitány távozását követelve.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette az ENSZ genfi leszerelési konferenciáján, hogy Szíria felszámolta és nemzetközi ellenőrzés alá helyezte vegyifegyverkészletét, abszurd a vád Bassár el-Aszad kormánya ellen, hogy még mindig használja ezeket. Az Egyesült Államok és szövetségesei rendszeresen felhozzák ezt a vádat, és eszközként használják Szíria-ellenes politikájukban – tette hozzá. Ezt megelőzően ugyanis Robert Wood, az Egyesült Államoknak a leszerelései ügyekkel foglalkozó nagykövete azt mondta: Oroszország mint a szíriai vegyi fegyverek felszámolására Damaszkusz által tett ígéret kezese, megszegte vállalását. „Oroszország rossz oldalra állt, mert lehetővé teszi a szíriai kormányerők számára, hogy használják az ország vegyi fegyvereit” – szögezte le. Wood egy kérdésre válaszolva megerősítette azt a sajtójelentést, miszerint Észak-Korea olyan alapanyagokat szállított a szíriai kormánynak, amelyeket akár vegyi fegyverek gyártásához is használhattak.

Angela Merkel egy interjúban belátta: igenis léteznek no-go zónák, és nevükön kell őket nevezni. Angela Merkelt az RTL-nek adott interjújában a kormányalakítás részleteiről kérdezték, s természetesen előkerült a belbiztonság kérdése is. Merkel ezzel kapcsolatban leszögezte: a belbiztonságot az állam garantálja. Az állam feladata az, hogy a polgároknak lehetővé tegye, hogy biztonságban vehessék igénybe a közterületeket. Merkel visszautasította a no-go zónák nemlétéről szóló állításokat. Igenis léteznek ilyen helyek, ezeket a nevükön kell neveznünk, és tennünk valamit ellenük.”

A megosztott magyar baloldalon rajta ragadt a 2010 előtti hozzá nem értő kormányzati teljesítménye – írta a Financial Times brit üzleti napilap. Tony Barber, a brit napilap publicistája az európai balközép pártokkal foglalkozó cikkében megállapította, hogy azok Európa-szerte elveszítették a szavazók bizalmát.  A cikk kitér Magyarországra is azt valószínűsítve, hogy az áprilisban esedékes választásokon teljes vereséget szenvednek a baloldali pártok. A cikk szerint a várható eredményt túlságosan egyszerű lenne csak a jogállamiság és a tisztességes politikai verseny Orbán Viktor kormányzása alatti „eróziójának” tulajdonítani. A szerző szerint Lengyelországban – ahol a baloldali pártok egyetlen helyet sem szeretek a 2015-ös választásokon – a kormányzó konzervatív és nacionalista Jog és Igazságosság pártja részben balra hajló szociálpolitikája, valamint bőkezű gyermekjóléti rendszere miatt népszerű.

Oroszországban tavaly 25 terrorcselekményt akadályoztak meg a biztonsági szakszolgálatok – jelentette ki Igor Kuljagin, az orosz Nemzeti Terrorelhárítási Bizottság (NAK) apparátusának alelnöke. Kuljagin szerint 2017-ben több mint félszáz terrorista „sejtet” számoltak fel, ugyanakkor több mint ezer ember megtagadta az együttműködést a szélsőségesekkel. A NAK-apparátus helyettes vezetője szerint az orosz fővárosban a labdarúgó Konföderációs Kupa alatt is akadályoztak meg merényletkísérletet. Az orosz titkosszolgálatok 17 500 olyan külföldi bejutását akadályozták meg Oroszországba, akik a gyanú szerint terrorszervezetekkel állhattak kapcsolatban. Ezt részben a külföldi partnerekkel, egyebek között a Sanghaji Együttműködési Szervezet tagállamaival folytatott együttműködés tette lehetővé.

Vasúti baleset történt Egyiptomban, legalább tízen meghaltak, tizenöten pedig megsérültek.  A baleset a Nílus deltavidékén történt. Egy személyvonatról lekapcsolódott az utolsó két kocsi, kisiklott és belecsapódott egy tehervonatba. Egyiptomban nem ritkák a súlyos vasúti balesetek. Tavaly augusztusban több mint negyvenen vesztették életüket, mert összeütközött két személyvonat Alexandriában.

Elfogadta az Egyesült Királyság uniós kilépésének feltételeiről szóló egyezmény első hivatalos jogi vázlatát az Európai Bizottság. Michel Barnier Brexit-ügyi bizottsági főtárgyaló arról számolt be, hogy a most közzétett 120 oldalas dokumentum nem tartalmaz meglepetéseket, a szakértők mindössze jogi szöveggé alakították az eddigi megállapodásokat, illetve az EU már ismert álláspontját. Kijelentette: a tervezet elfogadása kulcsfontosságú pillanat, remélhetőleg lehetővé teszi az egyeztetések felgyorsítását a szigetországgal. „Ha sikerre szeretnénk vinni ezeket a tárgyalásokat, akkor fel kell gyorsítanunk a tempót” – fogalmazott.

Klaus Iohannis szerint olyanok fogtak össze a korrupcióellenes ügyészség (DNA) lejáratására és politikai felügyelet alá helyezésére, akik ellen a vádhatóság bűnvádi eljárást indított, de a román államfő szerint ez megengedhetetlen, a maga részéről pedig továbbra is támogatja a DNA tevékenységét, a korrupció visszaszorítását. Az államfő a DNA évértékelő értekezletén vette ismét védelmébe a DNA-t, részrehajlónak, tendenciózusnak és politikailag elkötelezettnek minősítve az ügyészségről bemutatott miniszteri jelentést, amelyre hivatkozva a szaktárca vezetője Laura Codruta Kövesinek, a DNA főügyészének leváltását kezdeményezte. Kövesi tevékenységi beszámolójában elmondta: a román bíróságok tavaly több mint 700 vádlottat ítéltek el a DNA vádiratai alapján, köztük három képviselőt, egy szenátort és 28 polgármestert.

Egészségügyi okokra hivatkozva lemondott tisztségéről Györfi Júlia, a Szabad Emberek Pártja (POL) marosvásárhelyi önkormányzati képviselője, a román-magyar vegyes párt azonban bejelentette: magyar jelöltet küld helyette a testületbe. A Maros megyei Népújság napilap beszámolója szerint Györfi Júlia az önkormányzati testület keddi ülésén jelentette be lemondását. A testület több tagja is méltatta munkásságát, Makkai Gergely, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott alpolgármester pedig arra kérte a képviselőt, hogy folytassa az RMDSZ-ben a tevékenységét, ezt azonban Györfi Júlia elutasította. Dan Masca, a POL alapító elnöke elmondta: ugyan ő következne a jelöltlistán, de úgy határoztak, hogy a távozó magyar képviselő helyére magyar jelöltnek kell lépnie, így Pápai László Zsolt lesz a POL új önkormányzati képviselője.

Gazdaság:

Az alacsony bázis és az uniós források beáramlása, illetve költségvetési megelőlegezése miatt az elemzőket nem lepte meg a beruházások tavalyi rekord méretű növekedése, és ebben az évben csak a magasabb bázis miatt számítanak mérsékeltebb növekedési ütemre. Felhívták viszont a figyelmet arra is, hogy tavaly a magánberuházások növekedése fokozatosan lefékeződött, míg az állami szektor egyre nagyobb sebességre kapcsolt.  A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint minden idők legnagyobb növekedési ütemével, 16,7 százalékkal nőttek a beruházások 2017-ben az előző évi 16 százalékos visszaesést követően. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője megjegyezte, hogy a jelentős növekedés várható volt, egyrészt az alacsony bázis miatt, másrészt az uniós forrásokon alapuló projektek és az építőipari fejlesztések is nagyban hozzájárultak az emelkedéshez.  Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője emlékeztetett arra, hogy az építőipari szerződésállományból és a folyamatban levő beruházások soha nem látott mértékéből is következik, hogy az idén folytatódhat a beruházások kétszámjegyű növekedése.

Az év első hónapjában a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 5,8 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 4 százalék – közölte a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat. Tájékoztatásuk szerint januárban 42 300 álláskereső kérte nyilvántartásba vételét a kirendeltségeken, 8,6 százalékuk első alkalommal regisztrált. Az új belépők száma az előző évinél 13,7 százalékkal kevesebb volt. Az álláskeresők 9,5 százaléka, 25 500 volt pályakezdő. Az év első hónapjában 39 500 volt a 25 év alatti és 63 400 az 55 év feletti álláskeresők száma, arányuk 14,8, illetve 23,7 százalékot tett ki. Az álláskeresők 26,9 százaléka – 72 000 ember – tartósan, több mint egy éve keresett munkát, ez 8,6 százalékponttal jobb arány az egy évvel korábbinál.

Sport:
A labdarúgás történetében először az edzők konzultálhatnak a lelátón ülő játékelemzővel a nyári, oroszországi világbajnokság mérkőzései közben. Az újítást a résztvevő országok szakembereinek tartott szocsi munkaértekezleten jelentették be. Eszerint a kispadon ülő stáb tagjai kommunikálhatnak a lelátón helyet foglaló elemzővel, aki fentről készített fotókat is továbbíthat nekik. A címvédő németeknél Marcus Sorg segédedző ül majd a tribünön, és mikrofonos fejhallgatóval közölheti az onnan szerzett benyomásait, taktikai meglátásait Joachim Löw szövetségi kapitánnyal.

Könnyű:

A páciens zsírsejtjeiből növesztett csontszövetet ültettek be egy beteg lábába Izraelben, a világon elsőként – számolt be a Jediót Ahronót. Az úttörő sebészeti beavatkozást Afula város Haemek kórházában végezték el. A 44 éves páciensnek, aki egy közeli kibuc lakója, nyolc hónappal ezelőtt egy autóbaleset után eltávolították a sípcsontja egy részét. A páciens zsírsejtjeiből növesztett csontszövetet visszainjekciózták a sérült lábszárba, hogy segítségével regenerálódjon a hiányzó csontrész. Az eljárást a Bonus BioGroup izraeli biotechnológiai cég fejlesztette ki. A zsírsejtek közül kiválogatták azokat, amelyek szövet és vérerek generálására képesek, ezeket egy bioreaktor nevű eszköz segítségével növeszteni kezdték. Két hét után csontszövet jön létre, amit a páciensbe lehet ültetni, hogy ott tovább növekedve kipótolja a hiányzó csontot. „Több ezer apró, élő csontrészecskét növesztettünk, amit beinjektáltunk a lábszárnak abba a részébe, ahol hiányzott a csont. A csontdarabok itt összekapcsolódnak egymással és működő csontot hoznak létre” – mondta el Sai Merecki, a cég igazgatója. A műtétet a Haemek kórház ortopédiai és rehabilitációs osztályának vezetője, Nimrod Razen végezte. A Jediót Ahronótnak elmondta, hogy a páciens sípcsontja magától nem regenerálódott volna. Az orvos szerint a beavatkozás idős, csontritkulásos és rák miatt amputált betegeken is segíthet, sőt a jövőben a törpenövésűeket is több tucat centiméterrel magasabbá tudja majd tenni.