A BreuerPress és a HetiTV hírei
Belpolitika:
Addig nem lehetünk nyugodtak, amíg az ország összes temploma és temetője nem lesz felújítva, ezért a kormányzatnak minden templom és temető rendbehozatalával kell foglalkoznia – mondta Lázár János a Heti TV kérdésére. A zsidóság esetében fizikailag nem létezik az a közösség, akik képesek lennének a temetőik jelentős részét fenntartani. Éppen ezen megfontolások miatt támogatja a kabinet, hogy az elhagyott zsidó temetőket felújítsák, és forrásokat rendelnek ehhez – mondta a Miniszterelnökség vezetője.
Lázár János a HETI TV-nek arról is beszélt, ha valaki szervezi az illegális migrációt, azzal szemben idegenrendészeti eljárás kezdeményezhető. Szólt arról is, hogy az idehaza oltalomban lévők esetében családegyesítés csak a hatályos törvények alapján történhet meg. A hazai oltalomban részesültek egy része hazament egy másik része pedig Nyugatra távozott. Sok uniós tagállamnak nem tetszik, hogy a keresztény üldözötteknek kiemelten segít, és azt pozitív diszkriminációnak vélik – tette hozzá.
A kormány megkönnyíti a családi otthonteremtési kedvezménnyel (csok) kapcsolatos ügyintézést – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János jelezte: a bürokratikus akadályok csökkentéséről két hét múlva dönt a kormány. Megerősítette azt is: a kormány célja, hogy tíz éven belül ne legyen szüksége az országnak importáramra, s ehhez a földtulajdonosoknak engedélyt és kedvezményes hitelt biztosítanak kis teljesítményű napelemparkok létrehozásához. A miniszter arról is beszámolt, hogy a kormány jóváhagyta a 450 kilométeres Budapest-Kolozsvár gyorsvasút létrehozásának tervtanulmányait.
Mindenkinek szembe kell néznie a múlttal, és az eseményeket tárgyszerűen érdemes feltárni, így enyhül a társadalom kollektív lelkiismeretére nehezedő nyomás is – mondta a főpolgármester a budapesti gettó felszabadulásának 73. évfordulóján. Tarlós István a Dohány utcai zsinagógában tartott megemlékezésen hangsúlyozta: az egykori bűnök nyílt elismerése nem a társadalmi, közösségi vagy egyéni gyengeség jele, hanem a feldolgozás és a megbocsátás lehetősége, lehetőség örök érvényű tanulságok levonására. „Magyarország és a főváros túlnyomó többsége ma összefog annak érdekében, hogy ebben a hazában semmilyen etnikai, faji vagy vallási közösséghez tartozó honfitársunk ne szenvedhessen el sérelmet, hogy hasonló szörnyűségek ne ismétlődhessenek meg” – fogalmazott a főpolgármester. Emlékeztetett arra, hogy a budapesti gettó területén több tízezer ártatlan ember szenvedett, és több ezer vesztette életét a második világháború kegyetlen végjátékában.
Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke azt mondta, most, amikor újra érezni a gyűlölet konjunktúráját Európában, szelíden jelezni kell: a gyűlölet mindent elpusztít maga körül, előbb-utóbb a gyűlölködőket is. A történelem bizonyította már, hogyan válik néhány évtized alatt az ártatlannak tűnő kocsmai zsidózás történelmi kataklizmává – közölte. Kiemelte, nem fogadkozásokra van szükség, hanem mindennapos, aprólékos munkára. Munkára a családban, az iskolában, a munkahelyeken, a villamoson. Munkára, hogy mi már szebb családi emlékeket adhassunk tovább – hangsúlyozta. Heisler András kijelentette: ami történt, az az emberiség szégyene, soha nem megbocsátható, jóvátehetetlen, de a rombolás és az újjáépítés nem múló emlékezete reményt és jövőt jelenthet, ha mind úgy akarjuk.
Ács Tamás, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) elnöke kiemelte, kötelességüknek tartják, hogy minden évben emlékeztessenek a nyilas rémuralom által a budapesti zsidóság ellen elkövetett borzalmakra, fejet hajtsanak az áldozatok előtt ás hálával gondoljanak a gettót felszabadítókra. Frölich Róbert országos főrabbi arról beszélt, hogy a korabeli felvételek sokkal nagyobb bűnt árulnak el, mint a tevőleges gyilkosságok: a „gyilkos közönyt”. „Auschwitz után lehet verset írni, (…) lehet antiszemitának lenni, egyet nem lehet: közönyösnek lenni, mert a közöny (…) egy újabb halálos utat indíthat el” – fogalmazott.
Orbán Viktor miniszterelnök az Országházban tárgyalt Jan Figellel, az Európai Unió vallásszabadságért felelős különmegbízottjával. Jan Figel tájékoztatta a magyar kormányfőt aktuális vizsgálatairól, melyek közül kiemelte a keresztények és más vallásúak egyre romló helyzetét Pakisztánban. Orbán Viktor biztosította a különmegbízottat arról, hogy Magyarország továbbra is határozottan kiáll a világban egyre inkább elterjedő keresztényüldözés ellen, azt az elvet szem előtt tartva, miszerint a segítséget kell az érintett régiókba elvinni, nem pedig a bajt Európába hozni.
A kormány mindent elkövet, hogy fizikai és jogi értelemben egyaránt eltűnjenek az illegális bevándorlók által kihasznált kiskapuk, ezt a célt is szolgálja a „Stop Soros” törvénycsomag – jelentette ki a kormányszóvivő a közrádióban. Kovács Zoltán azt mondta, Soros György hálózata azon dolgozik, hogy minél több ember érje el Európát, mert ebben látják a kontinens jövőjét. Ez egy politikai program, amelyben a migránsokat segítő, emberi joginak „álcázott” szervezetek vesznek részt – fogalmazott. Felidézte, hogy egy korábbi törvény értelmében a bevándorlást szervező szervezeteknek be kell jelenteniük a külföldről származó támogatásaikat.
A közlekedési projektek a legfontosabbak a Modern városok programban; szeretnék fejleszteni a települések belső közlekedését, valamint minden megyei jogú várost bekötnének az ország gyorsforgalmi úthálózatába – mondta a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter a köztévén. Kósa Lajos közlése szerint a 2022-ig tartó, összesen 3500 milliárd forintos programban megvalósítanak ipari-gazdasági, oktatási, kulturális és sport fejlesztéseket is. Azt szeretnék elérni, hogy a magyar vidéki városok és környezetük felzárkózzanak a nyugat-európai vidéki kisvárosok életszínvonalához – tette hozzá.
A Fidesz frakcióvezetője szerint, ha Soros György nem tudja igazolni magyar állampolgárságát, akkor kitiltható Magyarországról; Gulyás Gergely kérdésre válaszolva azt is kijelentette: Magyarország egyetlen bevándorlót sem fogadott be az elmúlt időszakban. Gulyás Gergelyt az origo.hu azon felvetéséről kérdezték, miszerint Soros György kitiltható lenne, mert úgy tudják, nincs magyar útlevele. A Fidesz frakcióvezetője azt mondta: ahhoz, hogy valakit ne lehessen Magyarország területéről kitiltani, a magyar állampolgárság igazolására van szükség. Kifejtette: a magyar állampolgársági törvény a vérségi elv alapján áll, tehát az is magyar állampolgár az absztrakció szintjén, aki ezelőtt egy évszázaddal kiment Amerikába, és az ő gyermekei, unokái és dédunokái is magyar állampolgárok, de erre igazolás nélkül nem lehet hivatkozni.
A Magyar Időkben arról lehet olvasni, hogy újra lesz Budapesten amerikai nagykövet. A lap úgy tudja, hogy a republikánus kötődésű David Cornstein lehet Magyarországon a következő amerikai misszióvezető. Diplomaták szerint az új nagykövet lendületet adhat a magyar–amerikai kapcsolatoknak.
A Napi.hu arról ír, hogy az ország vérellátása kiegyensúlyozott, a januári készletek – a sajtóhírekkel ellentétben – meghaladják az ilyenkor megszokott szintet. Erről Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára beszélt, miután arról lehetett olvasni, hogy egyes vércsoportok esetében kevés, vagy épphogy elég a rendelkezésre álló vérkészlet. Az Országos Vérellátó Szolgálat több projektet indít, hogy a fiatalok körében népszerűsítse a véradást, a tervek között szerepel továbbá a véradáshoz szükséges minimális életkor 18 évről 17 évre csökkentése.
A Világgazdaság cikke szerint tavasszal újjászületik a Duna Aréna. A létesítmény átalakítását is magában foglalja a bruttó 49 milliárd forintos fővállalkozói szerződés, amely 2015 májusi aláírása óta nem változott. Az ideglenes lelátok helyén a főépület északi és déli oldalfalai elkészültek, a külső homlokzaton pedig a látványburkolat tartóelemeit rögzítik. A Duna Aréna mellett megújuló Dagály strand várhatóan 2018 második negyedévétől várja a vendégeket.
Külpolitika
Izraeli katonák tűzharcban lelőtték a múlt heti ciszjordániai rabbigyilkosság egyik feltételezett elkövetőjét, és két gyanúsítottak őrizetbe vettek; a lövöldözésben két izraeli katonai is megsebesült – írta a Times of Israel. A lövöldözés a ciszjordániai Dzsenínben történt. A tűzharc azután bontakozott ki, hogy a rabbigyilkossággal gyanúsított palesztinok fegyveres ellenállással fogadták az őrizetbe vételükre érkező izraeli katonákat. Az összetűzésben egy izraeli katona súlyosan, egy másik pedig könnyebben megsebesült. A razzia után több száz palesztin dobálta kövekkel a katonai dzsipeken Dzsenínbe érkezett izraeli biztonságiakat, akik tömegoszlató fegyverek bevetésével válaszoltak. A harmincöt éves, hatgyermekes rabbit a Havat Gilád nevű telep mellett lőtték agyon múlt szerdán. A palesztin fegyveresek gépkocsijukból nyitottak rá tüzet. Avigdor Liberman izraeli védelmi miniszter gratulált a katonáknak a gyanúsítottak kézre kerítéséhez. „A biztonsági erők bonyolult és sikeres katonai műveletet hajtottak végre Raziel Sevach rabbi gyilkosainak kézre kerítése érdekében. Gratulálok a harci egységeknek a bátorságukért, és jobbulást kívánok a sebesülteknek. A terroristáknak nincs rejtekhelyük, mindenütt elfogjuk őket”- hangsúlyozta a miniszter.
Vizsgálat indult annak az uruguayi hostelnek az ügyében, melynek tulajdonosa lemondta vendégeinek online foglalását, miután megtudta róluk, hogy izraeliek – közölte a Ynetnews. A Booking.com-on hirdető Buena Vista Valizas nevű szálláshely ellen az uruguayi parlament egyik képviselője, Alejo Umpiérrez is eljárást kezdeményezett, aki lépésével azt igyekszik bizonyítani, hogy hazája diszkrimináció nélkül, minden turistát szívesen lát. „Nem vettem észre, hogy Izraelből származnak. Mélyen ellenzem az országuk által folytatott politikát, ezért nem látom magukat szívesen a házamban” – jelentette ki a hirdető levelében, melyben arról tájékoztatta a zsidó államból származó párt, hogy lemondja foglalásukat. Az eset óta Uruguay turisztikai minisztere is megszólalt, és a külügy Twitter oldalán leszögezték: „Mindez elfogadhatatlan és nem követi országunk tradíciót, mi bárhonnan készek vagyunk látogatókat fogadni”.
Az Egyesült Államokbeli Raleigh-ben egy imám az iszlám egy olyan próféciáját idézte a mecsetben összegyűlt hallgatóságának, mely szerint a jövőben a muszlimok elpusztítják a zsidókat – írta az israelnationalnews.com. Abdullah Kadra ezt két nappal az után jelentette ki, hogy Donald Trump elnök elismerte Jeruzsálemet, mint Izrael fővárosát. Az imám a zsidó állam létjogosultságát is megkérdőjelezte, amikor így prédikált: “Nem újdonság, hogy az Ál-Kudsz (Jeruzsálem) közelében fekvő területek Palesztina részét képezik. Jafo, Akkó, Haifa – e városoknak megváltozott a neve és a lakossága, de nem szabad elfelejtenünk, hogy ez mind muszlim föld. A muszlimoknak arra kell tanítaniuk gyermekeiket, hogy ez a mi földünk, az is marad és előbb vagy utóbb visszatérünk oda. A kérdés az, hogy ti azok között lesztek-e, akik segítenek visszaszerezni ezeket?” Abdullah Kadra 2011-ben, egyházi tisztviselőknek járó vízummal vándorolt be Szíriából az Egyesült Államokba, majd politikai menedékjogot kért. Észak-Karolinában számos helyen tart prédikációkat.
Ötvenkét ember bennégett egy buszban, miután a jármű egyelőre ismeretlen okokból lángra kapott az északnyugat-kahasztáni Aktyubinszki terület egyik főútvonalán. Csak öt embernek sikerült kimásznia a lángoló járműből. Ők orvosi ellátásra és pszichológusok segítségére szorulnak, de nem kórházi ápolásra nem. A busznak 55 utasa és két sofőrje volt. A halálos áldozatok mind üzbég állampolgárok. Csak a sofőrök voltak kazahok, és ők is a túlélők között vannak. A tragédia az oroszországi Szamarát Simkenttel összekötő főúton, Kalibajtól tíz kilométerre történt a reggeli órákban. A jármű menet közben lángra kapott. A SputnikNews portál jelentése szerint egy Ikarus típusú, kazahsztáni illetőségű buszról van szó, amely – a helyszínen készített felvételekből ítélve – teljesen kiégett. Az előzetes vizsgálatokból arra lehet következtetni, hogy a jármű meghibásodása, feltehetően rövidzárlat miatt keletkezett a tűz.
Erős robbanás történt egy malmői rendőrőrs közelében. A detonációban senkinek sem esett baja, a rendőrség szándékosságot gyanít, és két embert őrizetbe vett. A robbanás a svéd nagyváros – jelentős részben bevándorlók lakta – Rosengard negyedében történt szerda késő este. A detonáció következtében károk keletkeztek a rendőrőrs épületének homlokzatában és több parkoló gépkocsiban. A környéket a hatóságok lezárták. A rendőrség szerint a támadás ellene irányult. Egyelőre nem tudni, hogy pontosan mi robbant fel, de azt gyanítják, hogy kézigránát. Röviddel a robbanás után őrizetbe vettek két huszonéves férfit, akiket rovott múltjuk miatt már ismertek hatóságok.
Sajátos módon emlékeznek meg Erdély és Románia egyesülése kinyilvánításának centenáriumáról a székelyföldi Kovászna megyében: főként olyan embereket köszöntenek, akiknek tevékenysége a románok és magyarok közeledését szolgálta. Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke, és Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta, részt vesznek a prefektus által összehívott megyei emlékbizottságban, és elsősorban azoknak a megyében született személyiségeknek az ünneplésével kívánnak hozzájárulni a centenáriumi eseménysorozathoz, akik az országnak is, a helyi közösségnek is dicsőséget, elismerést hoztak, és tevékenységük által a románok és magyarok közeledését szolgálták. Az első ilyen háromszéki személyiség Szabó Kati világ- és olimpiai bajnok tornász lesz, akit január 22-én, ötvenedik születésnapján, a róla szóló könyv magyar és román változatának a bemutatásával köszöntenek Sepsiszentgyörgyön.
Andrej Babis, a legutóbbi csehországi választásokon a legtöbb mandátumot szerző ANO mozgalom vezetője azt szeretné, ha az új cseh kormányt államfőként Milos Zeman nevezné ki, még akkor is, ha elveszíti a jövő heti elnökválasztást, és a kormány február végéig megalakulna. Babis első kormányának a parlament nem szavazott bizalmat a héten, ezért szerdán lemondott. A 200 tagú alsóházban a kabinetet csak az ANO 78 képviselője támogatta. Egyelőre nem világos, hogy az államfő mikor fogadja el hivatalosan a kormány lemondását. Babis azt mondta, sietni fog a kormányalakítással. „Nehéz megmondani, mikor, talán február végére megalakulhatna az új kormány” – hangoztatta. Elismerte: ha Zeman veszít, és Jirí Drahos lesz az új cseh államfő, akkor nem valószínű, hogy ő kapna újra kormányalakítási megbízatást. „Destabilizálódhatna a helyzet, és válság alakulhatna ki” – figyelmeztetett.
Donald Trump amerikai elnök Hamis Hírek Díjat adott sok médiumnak, közte a CNN hírtelevíziónak, a The New York Times, vagy a The Washington Post című lapok munkatársainak. Az elnök Twitter-üzenetben közölte: „és a Hamis Hírek győztesei…” és e mondathoz egy, a Republikánus Országos Bizottság (a republikánus párt vezetése) internetes honlapjához vezető linket csatolt. A honlap – amelyre bárki beléphet, jelszó nélkül – ezzel a mondattal kezdődik: „2017 a könyörtelen elfogultság, a tisztességtelen tudósítások és az arcátlan hamis hírek éve volt”.
A Portfolio arról készített összeállítást, hogy ingyen kap az Egyesült Államoktól Ukrajna amerikai páncéltörő rakétákat, továbbá egyéb védelmi fegyvereket összesen 350 millió dollár értékben. Petro Porosenko ukrán elnök jelezte, hogy még nem dőlt el, hogy mikor kapják meg a fegyvereket, és azt sem tudni, hogy Washington engedi-e Ukrajnának, hogy a Donyec-megyében zajló fegyveres konfliktus övezetében bevesse őket.
Megszavazta a kijevi parlament második olvasatban, azaz végleges formában a Donyec-medence szakadár ellenőrzés alatti részeinek Ukrajnába történő visszaintegrálásáról szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztést – amely Oroszországot agresszor államnak minősíti, a szakadár „népköztársaságokat” pedig ideiglenesen megszállt területeknek – 280 képviselő támogatta a 450 fős törvényhozásban. A jogszabály egyebek mellett kimondja, hogy a Donyeck és Luhanszk megyei területek Ukrajnához tartoznak, amelyeket az Oroszországi Föderáció illegitim módon szállt meg, így fölöttük nincs területi joga.
Legkevesebb három halálos áldozatot követelt és komoly közlekedési fennakadásokat okozott a viharos erejű szél csütörtökön Belgiumban és Hollandiában. Belgiumban az eddigi információk szerint egy ember vesztette életét, miután a vihar kicsavart egy fát, amely rázuhant az áldozat autójára a fővárosban. Sérültekről több helyről is érkeztek hírek. Hollandiában két halottról tudni. A tűzoltóság és a mentőszolgálat telefonközpontja túlterhelt mindkét országban. Délután fokozatosan újraindult a forgalom az amszterdami Schiphol repülőtéren, amelynek sajtószolgálata reggel arról számolt be, hogy minden csütörtöki járatot felfüggesztettek az akár 140 kilométeres sebességű széllökések miatt. A hatóságok azt kérték az utasoktól, hogy még indulás előtt ellenőrizzék, járatuk várhatóan rendben felszállhat-e. A KLM holland nemzeti légitársaság már korábban bejelentette, hogy törli mintegy 220 csütörtöki járatát, miután a meteorológiai szolgálat kiadta a legmagasabb fokú riasztást az ország nagy részére.
Gazdaság:
A brit szakszervezeti szövetség előrejelzése szerint 2018-ban a magyar fizetések növekednek majd a leggyorsabban a világ fejlett gazdaságait tömörítő OECD tagországai közül. A 4,9 százalékos idei bérnövekedés nagyon alacsony infláció mellett valósul meg, ráadásul a gazdaság hatékonyságát is javíthatja – írta az Origo. A brit intézet szerint a magyar bérek növekedését csak más közép-európai országok, például Lettország, Lengyelország, Csehország és Szlovénia közelítik meg. Érdekesség, hogy Nyugat-Európában a fizetések ehhez képest alig nőnek, sőt, Spanyolországban, Olaszországban és Nagy-Britanniában még csökkennek is.
Jelentős áremelkedés várható az építőiparban – írja a Magyar Nemzet. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke azt mondta, az építőanyagok drágulása és az egyre költségesebbé váló munkaerő hajtja fel az árakat. Koji László kiemelte, tavalyi 25 százalékkal drágultak az építési anyagok, idén pedig további 5-10 százalékos áremelkedésre lehet számítani, amit végül a megrendelőknek kell majd megfizetniük.
A Világgazdaság arról közöl cikket, hogy a korábbi évek meredek emelkedése után stagnálnak a budapesti albérleti árak. A lap emlékeztet arra, hogy az elmúlt öt-hat évben megduplázódtak az átlagos bérleti díjak a fővárosban, ma már feleannyi lakást sem találni a 100 ezer forint alatti sávban, mint két éve. Már garzont sem nagyon lehet 100 ezer forint alatt találni, 50 ezer forintnál kevesebbért pedig csak bérlőtársat keresnek.
Sport:
A magyar férfi kézilabda-válogatott a mélypontot jelentő 14. helyen zárta a Horvátországban zajló Európa-bajnokságot. A gyenge szereplés egyben azt is jelenti, hogy – a magyar kézilabda szövetség tájékoztatása szerint – nem lesz kiemelt a jövő januári világbajnokság selejtezőinek sorsolásán. A kontinenstorna 1994 óta íródó története során a csapat először zárt pont nélkül. Olyanra is csak egyszer, a 2010-es ausztriai Európa-bajnokságon akadt példa, hogy a magyar válogatott nyeretlenül búcsúzzon a csoportkör után. A mostani a 13. Eb, a magyarok a 2000-es és 2002-es tornára nem jutottak ki. Ljubomir Vranjes szövetségi kapitány együttese szombaton az olimpiai bajnok Dániától 32-25-re, hétfőn az előző kontinenstornán ezüstérmes Spanyolországtól 27-25-re, szerdán pedig Csehországtól 33-27-re kapott ki a varasdi D csoportban, és a 16-os mezőnyben csupán Ausztriát és Montenegrót előzte meg. A svéd Vranjesnek ez volt az első Eb-je kapitányként.
Könnyű:
Ismét nemzetközi elismerést kapott a Sziget: a fesztivál szervezői a European Festival Awards átadóján a Line-up of the year, vagyis a tavalyi év legjobb zenei felhozatala díját vehették át a Eurosonic fesztiválon a hollandiai Groningenben. Meglepetés számunkra, hogy ismét díjjal mehetünk haza erről a rangos versengésről. Az külön öröm, hogy a Sziget egyedülálló zenei sokszínűségét díjazták – idézte Kádár Tamás cégvezetőnek a díjátvételekor mondott szavait a Sziget sajtóirodája. A kategória elbírálásakor nemcsak a fő zenekarok, a headlinerek számítottak, hanem a teljes program. A Sziget a Line-up of the year kategóriában olyan fesztiválokat előzött meg, mint például a Glastonbury, a Roskilde vagy a Lollapalooza. A tíz legjobb fesztivál listáját szakemberek állították össze, ezután közönségszavazással dőlt el a végeredmény.
