A BreuerPress és a HetiTV hírei
Belpolitika:
Trócsányi László nem zárja ki, hogy az Alkotmánybíróság mondja ki a végső szót, hogy lesz-e a népszavazás a civiltörvényről. A Momentum szerint napokon belül indul az aláírásgyűjtés.A Kúria hitelesítette a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény visszavonásáról szóló népszavazási kérdést. A népszavazási kérdést Kádár Barnabás, a Momentum elnökségi tagja magánszemélyként nyújtotta be, és úgy szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvényt?” Egy héten belül elindulhat a Momentum aláírásgyűjtése annak érdekében, hogy népszavazást rendezhessenek a nyáron elfogadott törvény visszavonásáról – mondta Orosz Anna elnökségi tag. Trócsányi László igazságügyi miniszter szerint a népszavazás kezdeményezője pont a szabad vélemény kialakításától akarja megfosztani a polgárokat. A tárcavezető az atv.hu-nak azt mondta: még nem olvasta a Kúria döntésének indokolását. „De nem zárható ki, hogy e bírósági döntésről a végső szót az Alkotmánybíróság mondja ki, ha valaki alkotmányjogi panaszt nyújt be a kúriai döntéssel szemben.
Kirúgta az Operettszínház Kerényi Miklós Gábort, a színház korábbi művészeti vezetőjét és főigazgatóját – adja hírül az Index. Kerényi vasárnap mondott le művészeti vezetői tisztségéről, hogy „biztosítsa a nyugodt munkát” a színházban, ám tagadta az ellene felhozott szexuális zaklatási vádakat. Aznap az Index közölt egy cikket, melyben név nélkül többen beszámoltak arról, Kerényi hogyan zaklatta őket, hétfőn pedig az ATV Egyenes beszéd című műsorában Maros Ákos színész-táncos árulta el, hogy Kerényi fizikiailag bántalmazta őt.
A jelenlegi tervek szerint 2025-ig három centrumkórházat alakítanának ki Budapesten, az észak-pesti centrumot a már most is színvonalas Honvédkórházban, a dél-pestit az Egyesített Szent István és Szent László Kórház és a Kardiológiai Intézet összevonásával, a dél-budai centrumot pedig Kelenföldön hoznák létre – erősítette meg Svébis Mihály, a Magyar Kórházszövetség elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. „Emellett a három centrumkórház mellett Budapest 27 egészségügyi intézményében is jelentős fejlesztések lesznek, tehát lesznek kórházi fejlesztések, lesznek járóbeteg szakellátáson fejlesztések. Ebben az esztendőben 40 milliárd forint áll rendelkezésre egyrészt a fejlesztések elindítására, másrészt pedig gép- és műszer-beszerzésre.”
A büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását kezdeményezi a fideszes Selmeczi Gabriella, hogy szigorúbban lehessen büntetni a 12 évnél fiatalabb gyermekek sérelmére elkövetett szexuális erőszakot. A parlamentnek kedden benyújtott – és a honlapon elérhető – indítvány lényege, hogy a 12 év alattiak sérelmére elkövetett szexuális cselekményeket – ha az elkövető a sértett hozzátartozója vagy a sértett a nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése vagy egyéb módon a hatalma, befolyása alatt áll – 5-től 15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntesse a Btk., függetlenül attól, hogy a cselekményt kényszerítéssel vagy a sértett beleegyezésével követték el. Selmeczi Gabriella javaslata indoklásában azt írta: a Fidesz-KDNP elfogadhatatlannak tartja a gyermekek sérelmére elkövetett bántalmazásokat.
A következő fél év alkalmat teremthet az úgynevezett elsétálási jog hazai bevezetésére – mondta a Magyar Időknek a végrehajtói kar vezetője. Schadl György azt mondta: a kilakoltatási moratóriumot nemrégiben meghosszabbította a törvényhozás, a kilakoltatásmentes időszak alatt pedig akár életbe is léphetne az új szabályozás. Jövő tavasszal sokaknak lehetne könnyebb a helyzete, ugyanis a Magyar Idők információi szerint az elsétálási jog bevezetésével már foglalkozik a kormány. Schadl György szerint a hazai elsétálási jog például csupán a korábbi devizahiteleknél jöhetne szóba; mert az ilyen kölcsönök adósait korábban rendkívüli helyzetbe hozta az árfolyamok elszabadulása. Emellett az elsétálás joga csak azokat illethetné meg, akik a banki hitelüket legalább részben megpróbálták törleszteni, miközben minden más fizetési kötelezettségüket teljesítették – írja a Magyar Idők.
Az új tulajdonos PSA és az Opel vezetése csütörtökön mutatja be az Opel nyereségessé tételének és a konszern szerkezetébe integrálásának hároméves tervét. Az egyelőre nem tudni, melyek lesznek a pontos lépések, de korábban kiderült, hogy az Opel szentgotthárdi üzemében elbocsátások volt, és az év végéig az összes kölcsönzött munkaerőtől megválnak a kevés megrendelés miatt. Konkrétum még nincs, de a Nyugat.hu szerint közben a szentgotthárdi önkormányzat is vészforgatókönyvet készít. Az Opel-gyár ugyanis közel 1,5 milliárd forint iparűzési adót fizet évente, ez pedig több mint fele a város – 2,6 milliárdos – éves költségvetésének. A hírek szerint a legutóbbi testületi ülésen azon vitatkoztak, milyen helyi adót kellene megemelni vagy bevezetni, hogy a kieső iparűzési adót pótolják.
Külpolitika: 
Az izraeli hadsereg elleni támadással fenyegetett a Palesztin Felszabadítási Szervezet Népi Frontja nevezetű terrorszervezet egy frissen napvilágra került videójában. A bemutatott videón egy izraeli harci jármű látható, valamint az, hogy palesztin fegyveresek célkeresztbe vesznek egy izraeli mérnöki alakulatot. A Te Jerusalem Post összeállítása szerint a videóban az is elhangzik, hogy minden palesztin fegyveres ellenállás jogszerű a zsidó állam ellen, amíg Palesztina földjét megszállva tartják. A terrorista szervezet egyébként szeretné elérni, hogy minél nagyobb konfliktust robbantson ki Izraellel.
Az Izraelben élő arabok 67 százaléka elutasítja azt, hogy Izraelt zsidó államként definiálják – írta a Times of Israel. Az Izraelben élő zsidók 58 százaléka szerint azok az arabok, akik nem ismerik el, hogy Izrael egy zsidó állam azoktól el kéne venni az izraeli állampolgárságot. Az Izraelben megkérdezettek 66 százaléka szerint az arab pártoknak nem szabadna részt venniük a kormányzásban.
Magyar parlamenti delegáció tárgyal Izraelben a két ország törvényhozási, valamint kulturális és sportkapcsolatának erősítéséről. A delegáció Hiller István (MSZP), a magyar parlament alelnökének vezetésével három napos hivatalos látogatáson tartózkodik Izraelben, a küldöttség tagja Fónagy János (Fidesz), az országgyűlés magyar-izraeli baráti tagozatának elnöke is. A kneszetben találkoztak Meir Kohennel, az izraeli parlament Jes Atid (Van Jövő) párthoz tartózó alelnökével, valamint Jákov Margival, a kneszet kulturális, oktatási, és sportbizottságának vezetőjével. Utána megbeszélést folytattak az izraeli parlament magyar baráti csoportjának tagjaival, a Munkapárthoz tartozó Meráv Michaelivel és Israel Eichlerrel, az Egyesült Tórapárt képviselőjével. Hiller István elmondta, hogy egyeztettek a két év múlva Budapesten megrendezésre kerülő Makkabi Játékokról is, amelyre sok ezer sportoló fog ellátogatni Magyarországra. Fónagy János a magyar-izraeli baráti társaság elnökeként találkozott azokkal az izraeli képviselőkkel, akik pár héttel ezelőtt elkísérték Benjámin Netanjahu miniszterelnököt budapesti útjára.
Őrizetbe vettek tíz embert Franciaország déli részén, a párizsi régióban és Svájcban egy terrorelhárítási akció keretében – közölték a francia hatóságok. A 18 és 65 év közötti gyanúsítottak a dzsihadisták által gyakran használt Telegram titkosított üzenetküldőn „nyugtalanságra okot adó” üzeneteket váltottak egymással. A terrorelhárítási akció célja megállapítani, hogy mire készültek pontosan, de nyomozati források szerint még nem voltak kidolgozott merényletterveik. Kilenc embert Franciaországban vettek őrizetbe, többségüket megfigyelték a titkosszolgálatok, egy 23 éves kolumbiai nőt pedig Svájcban állítottak elő.
Mindenképp tárgyal majd egymással Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök a vietnami Da Nangban, az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) szervezetének csúcstalálkozóján – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Az APEC-csúcsot november 10-én és 11-én rendezik meg Vietnamban. Peszkov elmondta, hogy a találkozó részletei még mindig kidolgozás alatt vannak, de a két vezetőnek Da Nangban mindenképp módja lesz szót váltani egymással. Nyilvánvalónak nevezte, hogy a két vezető „a legélesebb kérdésekről” fog eszmecserét folytatni, melyek közé sorolta a Koreai-félsziget ügyét.
Az észak-koreai nukleáris és ballisztikus rakétaprogram fenyegetést jelent a NATO-ra és a partnerországokra, az atlanti szövetség azonban képes és kész válaszolni bármilyen agresszióra – jelentette ki Jens Stoltenberg, a katonai szervezet főtitkára. Phenjan meggondolatlan és felelőtlen magatartása fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra, ezért jelentősen fokozni kell a diplomáciai, gazdasági és politikai nyomást, mert ez az egyetlen lehetőség a konfliktus békés megoldására – mondta Stoltenberg. „Senki nem akar háborút, de meg kell akadályozni az észak-koreai nukleáris és ballisztikus rakétaprogram folytatását” – szögezte le.
Iránba utazik még az idén Boris Johnson brit külügyminiszter, miután egy minapi kijelentése miatt az iráni hatóságok újabb vádat emeltek egy már bebörtönzött, brit-iráni állampolgárságú nő ellen. Nazanin Zaghari-Ratcliffe tavaly tavasszal utazott Iránba kislányával családlátogatásra, ám amikor vissza akart térni Londonba, a teheráni repülőtéren őrizetbe vették, majd az iráni rendszer megdöntésére tett kísérlet vádjával bebörtönözték. Az iráni vádhatóság soha nem közölte hivatalosan, hogy mennyire időre szól a börtönbüntetés, de Nazanin Zaghari-Ratcliffe brit férje, Richard Ratcliffe úgy tudja, hogy feleségét öt évre ítélték, és azóta is a teheráni Evin börtönben tartják fogva. A hétvégén azonban ismét bíróság elé állították, és újabb vádat emeltek ellene, ezúttal az iráni rendszer elleni propaganda terjesztése címén.
Carles Puigdemont szerint a spanyol állam illegális puccsal távolította el posztjáról. A leváltott katalán elnök erről a Catalunya Radionak adott, Brüsszelben rögzített interjúban nyilatkozott. „Mindannyian tudjuk, hogy börtönben végezhetjük, ha engedélyezik a kiadatást. Készen állunk erre, ha kiadnak bennünket” – fogalmazott a katalán politikus a beszélgetésben, amelyben részt vett egykori kormánya szintén Brüsszelben tartózkodó négy tagja is. Mint mondta, ők maguk nem akarták elkerülni a felelősséget, szerinte ezt igazolja, hogy önként mentek el a belga hatóságokhoz, miután Spanyolország kiadta az európai elfogatóparancsot velük szemben. Hangsúlyozta, hogy ügyükben készek elmenni a végsőkig, és a nemzetközi bíróságokhoz fognak fordulni.
A brit kormány szerint a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgároknak „bőségesen lesz idejük” a Brexit, vagyis a brit EU-tagság megszűnése után arra, hogy állandó lakhatási engedélyt nyújtó letelepedett státusért folyamodjanak, és a kérelmeket elbíráló tisztviselők nem köthetnek majd bele „technikai jellegű apróságokba”. A Brexit-folyamatot brit részről irányító minisztérium közzétett néhány részletet az eddig ismert terveken felül arról, hogy a brit kormány elképzelései szerint miként zajlik majd a külföldi EU-állampolgárok letelepedési folyamodványainak elbírálása.
Tizennyolcan szeretnének indulni a januári csehországi államfőválasztáson – közölte a közszolgálati cseh hírtelevízió (CT24), miután kedden délután négykor lezárult jelölések hivatalos határideje. Bár a bejegyzett jelöltek nevét a belügyminisztérium nem hozta nyilvánosságra, az érintettek azt maguk közölték a sajtóval. A tárca most november 24-ig elbírálja, ki teljesíti közülük a törvény által meghatározott feltételeket, s valóban indulhat-e az elnöki bársonyszékért folyó megmérettetésben. A prágai sajtó úgy tudja: a bejelentkezett jelöltek egy része – állítólag 4-5 személy – nem teljesíti az induláshoz szükséges feltételeket, mert nem szerzett elegendő állampolgári vagy politikusi támogatást. A jelöltek között a legismertebbek Milos Zeman jelenlegi államfő, Jirí Drahos, a cseh tudományos akadémia volt elnöke, Miroslav Topolánek volt kormányfő, valamint Michal Horácek vállalkozó, dalszövegíró.
Másodjára már elutasítóan véleményezte a román szenátus közigazgatási szakbizottsága azt a tervezetet, amely hivatalos ünneppé nyilvánítaná március 15. a romániai magyarok számára. Ugyanaz a szakbizottság júniusban még elfogadásra javasolta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) törvénykezdeményezését, olyan körülmények között, amikor a kormánypártoknak nagy szükségük volt az RMDSZ voksaira a posztjáról önként lemondani nem hajlandó Sorin Grindeanu akkori miniszterelnök leváltásához. A tervezetet az RMDSZ kérésére október 16-án utalta vissza a szenátus plénuma a szakbizottsághoz, miután a szövetség úgy értékelte: most már nincs meg a törvény elfogadásához szükséges többségi támogatás.
Gazdaság:
Jelentősen javította a feltörekvő európai gazdaságok, köztük a magyar gazdaság növekedési ütemére adott előrejelzéseit átfogó őszi helyzetértékelésében az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), elsősorban a vártnál erőteljesebb globális növekedési lendülettel és a feltörekvő gazdaságok kedvező finanszírozási kondícióival indokolva a felülvizsgálatot. Az EBRD a magyar gazdaságban az idén 3,8 százalékos, jövőre 3,4 százalékos növekedést jósol új prognózisában, 0,8, illetve 0,4 százalékkal gyorsabbat az előző előrejelzésnél.
Elhalasztja az atomerőművek bezárását Franciaország, mert nem tudja a lakossági energiaellátásban 2025-ig 50 százaléka csökkenteni a nukleáris energia arányát. Nicolas Hulot francia környezetvédelmi miniszter bejelentette, hogy Franciaország nem tudja a lakossági energiaellátásban 2025-ig 50 százaléka csökkenteni a nukleáris energia arányát, ahogy azt az energetikai átmenetről szóló törvény előírja. Nehéz lesz a 2025-ös határidőt tartani, kivéve, ha visszatérünk a fosszilis energia alapú elektromos áramtermelésre – mondta a tárcavezető. A nukleáris energia jelenleg a legjelentősebb forrás a francia energiaellátásban, mintegy 75 százalékban. Francois Hollande előző, baloldali államfő kezdeményezésére 2015-ben fogadta el a nemzetgyűlés az energetikai átmenetről szóló törvénytervezetet, amely kimondja, hogy az arányt 2025-ig 50 százalékra kell csökkenteni.
Sport:
Szektorbezárással és pénzbüntetéssel sújtotta a Ferencvárost a szombati jelentős szurkolói rendbontás miatt a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) fegyelmi bizottsága kedden. Az MLSZ honlapján olvasható határozat szerint a klubnak hárommillió forintot kell fizetnie, és a következő három bajnoki mérkőzésen a B1, a B2, a B3 és a C1 szektort zárva kell tartani. Ezek a kapu mögötti szektorok azok, ahova a Kubatov Gábor klubelnökkel folytatott hosszú tárgyalássorozat eredményeként visszatértek a korábban a vénaszkenneres regisztráció miatt sztrájkoló keménymag tagjai. A szombati FTC-Debrecen (2-1) meccs szünetében verekedés tört ki a hazai drukkerek között és késelés is történt. Egy ember könnyebben, kettő pedig súlyosan megsérült.
Könnyű:
Natalie Portman Oscar- és Golden Globe-díjas izraeli származású amerikai színésznő kapja 2018-ban a „zsidó Nobelként” emlegetett Genesis-díjat a jelenkor társadalmi problémái, valamint a zsidóság és Izrael iránti elkötelezettségének elismeréseként. „Büszke vagyok az izraeli gyökereimre és a zsidó örökségemre” – fogalmazott Portman, akit „mélyen megérintett” az elismerés. A színésznő azt is bejelentette, hogy a díjjal járó egymillió dollárt (269 millió forintot) a nők oktatásának, gazdasági előretörésének, egészségügyi ellátásának és politikai életben való érvényesülésének támogatására fordítja, a
