Napi Tóra
 |
x |
|
||||
K”K,
Hájé Szárá hetiszakasz 2. kommentár, 5778. Márhesván 17.
A tegnap elkezdett “krimi” folytatása: „miután látták (Betuél és Lábán) az ékszereket Rebeka karján, összefogtak, hogy megölik Eliezert, és megszerzik vagyonát. Látták azonban, hogy két tevét felemel és átviszi a folyón (Eliezer egyes feltételezések szerint nem volt más, mint Óg, a legendás erejű óriáskirály). Azt mondta egyik a másiknak: nem bírjuk megölni. Tányért tettek elé és mérget bele, de Ábrahám érdemében megcserélődtek a tányérok, Betuél evett belőle és meghalt”. A kérdés kínálja magát: honnan vették maguknak a bátorságot mestereink, hogy ennyire elrugaszkodjanak a tórai elbeszéléstől? Valószínűleg a következő mondat indította el gondolataikat: „és mondták fivére meg anyja: Maradjon a leány velünk néhány (hó)napig, vagy tízig és azután menj el.” (24:55). Jól látható, hogy Betuél, az apa nincs említve, és a Tóra nem számol be eltűnésnek okáról, találni kell magyarázatot, amivel kapcsolatban viszont további kérdést kell feltennünk: miért ennyire rosszhiszeműt? Alighanem Lábán miatt, akiről a Tórában a későbbiekben hosszasan olvashatunk, többek közt becsapja, majd üldözi Jákobot, és bár végül békét kötnek egymással, percnyi kétségünk sem marad (?) gonoszságát illetőleg. A mostani párásából megtudjuk, hogy családjuk nem a legtökéletesebben működik, ami (mestereink szerint) kiderül abból, hogy Rebeka Eliezer érkezéséről nem szüleinek, hanem bátyjának számol be először (24:29-31), valamint ami végképp gyanússá teszi: apját megelőzve (szavába vágva) válaszol a hozzájuk intézett kérdésre (24:50). Eliezert és az isteni akaratot azonban nem tudták legyőzni.
Szép napot mindenkinek!
