A BreuerPress és a HetiTV hírei
Belpolitika:
Részvéttáviratot küldött Áder János köztársasági elnök Donald Trump amerikai elnöknek a keddi New York-i gázolásos terrorcselekmény miatt, amelyben nyolc ember meghalt. A táviratban Áder János azt írta: megrendüléssel fogadta a hírt, hogy New Yorkban kegyetlen merényletet követtek el, mely sok ártatlan ember életét követelte. A magyar nép nevében a köztársasági elnök részvétét fejezte ki az áldozatok családjainak és barátainak. „E nehéz órákban mindnyájan együtt érzünk azokkal, akik a terrortámadásban elveszítették szeretteiket” – írta Áder János. Hozzátette: osztoznak fájdalmukban, a merénylet sebesültjeinek pedig mielőbbi teljes felgyógyulást kívánnak.
A New York-i támadás világosan mutatja, hogy a terrorfenyegetettség globális jelenség – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter megerősítette, hogy továbbra sem tudni magyar érintettről. Mint mondta, harmincegyen regisztráltak konzuli védelemre, azonban feltehetőleg ennél jóval több magyar tartózkodik a városban. A regisztráltakat megkeresték, és mindannyian jól vannak. A miniszter azt mondta, a New York-i támadás is világosan mutatja, hogy a terrorfenyegetettség egy globális jelenség. Kiemelte, hogy az első számú célkitűzése minden politikai vezetőnek azt kell legyen, hogy ez emberek és az egyes országok biztonságát garantálja. Hozzátette: Magyarország az Amerikai Egyesült Államok szövetségese a terrorellenes küzdelemben is, és utalt ara, hogy Magyarország két éve kapcsolódott be az Iszlám Állam elleni harcba.
A kilakoltatási moratórium meghosszabbításával átmeneti segítséget kaptak a családok – mondta Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője. A politikus úgy fogalmazott, a legnagyobb veszélyt az otthon elvesztése jelenti a családoknak, most fél évig átmeneti segítséget adtak. „Ilyen helyzetben, amikor több ezer ember érintett, az államnak be kell avatkoznia” – tette hozzá. A parlament kedden meghosszabbította április 30-ig a kilakoltatási moratóriumot. A KDNP javaslatát egyhangúlag, 176 igen szavazattal fogadta el az Országgyűlés. A moratórium november 15-től április 30-ig tart magánszemélyek esetében. Eddig ez az időszak december 1-től március 1-ig tartott.
Bár a sajtóban korábban az jelent meg, hogy újra Gaskó István lett a Vasúti Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke, valójában annyi történt, hogy a néhány száz főt számláló VDSZSZ Szövetség választotta újra Gaskót, amelynek eddig is a vezetője volt. „Se engem, se a gazdasági alelnököt nem hallgatta ki a rendőrség”- mondta Gaskó István az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Az ellene folyó bűnvádi eljárásról azt mondta, az a tudat, hogy minden vád hamis és hazugság, segítette abban, hogy az elmúlt 2 és fél évet nyugalomban töltse. Ugyanakkor elmondta, hogy Bárány Balázs, a VDSZSZ alelnöke ellen bűntetőeljárás van folyamatban, mert zaklató sms-eket küldött neki.
Csak november második hetében érkeznek meg a családtámogatási és szociális ellátások: az anyasági támogatást, a családi pótlék, a gyermekgondozást segítő ellátás (GYES), a gyermeknevelési támogatás (GYET) – írta a Nyugdíjfolyósító Főigazgatóság. Ezeket az ellátásokat általában a hónap első munkanapján fizetik ki az érintetteknek, ám most a mindenszentek ünnepe fölborította a szokásos menetrendet. Az utalásokat így november elseje helyett másodikán (csütörtökön) utalja a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság. Ennek megfelelően a bankszámlákon ezeket az összegeket november 3-án (pénteken) írják jóvá, a postán érkező ellátásokat pedig három-öt nap múlva, azaz a november hatodikai héten kapják meg az érintett családok.
Külpolitika:
A brit kormány száz éve, 1917. november 2-án adta ki azt a nyilatkozatot, amely kinyilvánította, hogy támogatja a zsidó törekvéseket egy zsidó „nemzeti otthon” létrehozására Palesztinában, azzal a feltétellel, hogy az nem sértheti a területen élő nem zsidó elemek jogait. A dokumentumot szignáló Arthur Balfour külügyminiszterről elnevezett Balfour-deklarációnak hosszú távú következményei lettek, nagyban hozzájárult a palesztinai brit mandátum létrejöttéhez, majd 1948-ban Izrael állam kikiáltásához. A Balfour-deklaráció szövegét november 9-én (két nappal az oroszországi bolsevik hatalomátvétel után) tették közzé. A bolsevikok szinte azonnal nyilvánosságra hozták az 1916-os angol-francia egyezmény szövegét, amely hatalmas felháborodást váltott ki az arabok körében. A deklaráció ugyanakkor a világban szétszórtan élő zsidók körében lelkes visszhangra talált, ugrásszerűen megnőtt a cionista mozgalom támogatóinak és tagjainak száma.
A merénylő gépkocsijában talált angol nyelvű feljegyzés szerint az Iszlám Állam nevében követte el a nyolc halálos áldozatot és 11 súlyos sérültet követelő kedd délutáni New York-i gázolásos merényletet. A hatóságok a merénylőt Sayfullo Habibullaevic Saipov néven azonosították, az üzbég származású 29 éves férfi 2011-ben érkezett az Egyesült Államokba, az utóbbi időben New Jersey államban élt, de az elmúlt években az ország több részén is megfordult, köztük Florida és Ohio államokban. Az elmúlt hat hónapban az Uber sofőrjeként dolgozott. A merényletet egy bérelt kisteherautóval követte el Világkereskedelmi Központ közelében, ahol a bicikliúton gyalogosokat és kerékpárosokat gázolt el. Ezután egy iskolabusszal ütközött. A férfi kiszállt összeroncsolódott kisteherautójából és egy festéklövő fegyverrel, valamint egy légpuskával kezdett hadonászni. A rendőrök hasba lőtték, jelenleg kórházban ápolják. A kisteherautót egy órával a merénylet elkövetése előtt bérelte.
A CNN-nek nyilatkozó belügyi forrás szerint az Iszlám Állam propagandájának hatása alatt állhatott, de nincs jele annak, hogy közvetlen kapcsolatban állt volna a dzsihadista szervezettel. „Saipov spontán módon lett vallásos. Az Egyesült Államokban kezdte tanulmányozni az iszlámot, mivel azt nehezen tehette meg hazájában Üzbegisztánban, ahol szigorú ellenőrzés alatt áll az iszlám tanulmányozása” – mondta el a Reuters brit hírügynökség tudósítójának az Ohio államban lévő Stow város üzbég közösségének egy tagja, Mirrakhmat Muminov, aki jól ismerte a férfit, és többször beszélt vele az elmúlt hónapokban.
Több külföldi vezető elítélte a New York-i gázolásos merényletet, amelyben nyolc ember meghalt és további 11 súlyosan megsebesült. Theresa May brit miniszterelnök azt mondta: „megrémítette ez a gyáva tett”. Kifejezte abbéli meggyőződését, hogy a terrorizmus „együttes erővel” legyőzhető. Edouard Philippe francia miniszterelnök azt mondta: a New York-i eset arra figyelmezteti a nemzetközi közösséget, hogy a terrorveszély mindenütt jelen van, és hogy a hatóságoknak ugyanolyan alázatosaknak kell lenniük ebben a küzdelemben, mint amennyire eltökéltek, mert „aki ártani akar, az bámulatosan könnyen és egyszerűen tud ártani”. A német kormány közölte, hogy egy német állampolgárságú nő is a sebesültek között van. Angela Merkel német kancellár szóvivője részvétet nyilvánított, és elítélte a terrortámadást. Benjámin Netanjahu Izrael miniszterelnöke közleményt adott ki Donald Trump amerikai elnöknek, Andrew Cuomo New York állami kormányzónak és Bill de Blasio New York városi polgármesternek címezve, és ebben biztosította őket arról, hogy a két ország együttes erővel „le tudja győzni az iszlám terrorizmus jelentette veszedelmet”. A Kreml szóvivője tragikusnak és embertelennek nevezte a New York-i terrortámadást, és együttérzéséről biztosította az amerikai népet.
Fájdalmának adott hangot az utóbbi napokban Szomáliában, Afganisztánban és kedden New Yorkban elkövetett terrorista merénylet miatt Ferenc pápa a Szent Péter téren. A világ különböző részein elkövetett merényleteket Isten nevével visszaélő gyilkossági őrületnek nevezte a Mindenszentek ünnepén mondott beszéde után. „Azt kérjük az Úrtól, hogy térítse meg a terroristák szívét, és szabadítsa meg a világot a gyűlölettől és a gyilkossági őrülettől, amely Isten nevével visszaélve oszt halált” – mondta a katolikus egyházfő.
Az izraeli hadsereget naponta több ezer kibertámadás éri, s többségükért Irán felelős, amely egyre jobb képességekkel rendelkezik ezen a téren – jelentette ki a zsidó állam védelmi erői számítástechnikai és telekommunikációs biztonságáért felelős izraeli tábornok. Nadav Padan vezérőrnagy állítása szerint az iszlám köztársaság olyan közvetítők segítségével mér hackertámadásokat Izraelre, mint a Hezbollah libanoni síita milícia. „Nem a legkorszerűbb, nem is a legerősebb szuperhatalom a kibertérben, de egyre jobb lesz” – hangsúlyozta a tábornok, aki szerint Irán napi szinten hackertámadások ezreit indítja Izrael ellen. Hozzátette: tudomásuk szerint eddig nem törték fel rendszereiket.
Izrael nem érdekelt abban, hogy bármilyen konfliktus kitörjön a Gázai-övezetben, de a zsidó állam nem fogja hagyni, hogy bármilyen módon megsértsék a szuverenitását, és provokálják – mondta Avigdor Lieberman védelmi miniszter. A politikus annak kapcsán nyilatkozott az Israel Hayomnak, hogy az izraeli hadsereg a közelmúltban megsemmisített egy terroralagutat az övezetben. Lieberman elismerően beszélt arról, ahogyan a hadsereg az alagút ügyét kezelte. Elmondta, hogy nagy figyelemmel követik az Izrael déli részén zajló eseményeket, és minden eshetőségre fel van készülve a hadsereg.
A Hamász nevezetű terrorszervezet áll annak a londoni tüntetésnek a megszervezése mögött, amit november 4-én Londonban tartanak majd Benjamin Netanjahu látogatása idején – értesült az Israel Hayom. A zsidó állam kormányfője a Balfour-deklaráció 100 1éves évfordulója alkalmából látogat el a brit fővárosba, ahol szerdától vasárnapig tartózkodik majd. Az eddigi információk szerint a tüntetésen több mint 10 ezren vesznek részt majd. A Balfour-deklaráció 100 éves évfordulója nagy viharokat ver Nagy-Britanniában, mivel Jeremy Corbyn, az ellenzéki Munkáspárt vezetője jelezte, hogy egyetlen eseményen sem vesz részt, míg Boris Johnson külügyminiszter azt mondta, hogy a nyilatkozat céljai maradéktalanul nem teljesültek az elmúlt 100 évben.
A Gázai övezetet uraló radikális iszlamista Hamász átadta az Izraelbe és Egyiptomba vezető gázai átkelőhelyek ellenőrzését a Palesztin Hatóságnak (PH). A Ciszjordániát irányító, mérsékeltnek tekintett Fatah párttal október 11-én született megállapodás alapján a déli, Egyiptom felőli Rafah, az izraeli áruforgalmat közvetítő Kerem Salom, és az izraeli személyforgalmat bonyolító, Ereznél lévő határállomásoknál csütörtök reggel megjelentek PH tisztviselői és fegyveresei, majd távoztak a Hamász emberei.
Az Egyesült Államok a háttérben tárgyal Észak-Koreával, annak ellenére, hogy Donald Trump amerikai elnök a nyilvánosság előtt azt mondja: Phenjannal tárgyalni időpocsékolás, és hogy a két ország között veszélyes szintre jutott a háborús szópárbaj – közölte a Reuters hírügynökséggel egy meg nem nevezet, magas rangú amerikai külügyminisztériumi tisztségviselő. Joseph Yun nagykövet, az Egyesült Államok Észak-Korea-politikájáért felelős különmegbízott New Yorkban, Phenjan ENSZ-nagykövetségén találkozik rendszeresen az ázsiai ország diplomatáival – tette hozzá a nyilatkozó.
Elsüllyedt egy török teherhajó a Fekete-tenger török felségvizein, az Isztambul tartományban található Sile településtől 7 tengeri mérföldre. Az első értesülések szerint a 10 tagú legénységből 4-en meghaltak. A parti őrség repülővel, helikopterrel, mentőhajókkal és mentőcsónakokkal megkezdte a kutatást azon a helyen, ahol a Bilal Bal nevű teherhajó az utolsó vészjelzést leadta. A hatóságok négy ember holttestét megtalálták, és előkerült a Bilal Bal hajó több mentőmellénye, mentőtutaja és mentőcsónakja. A személyzet további 6 tagja után még folyik a keresés. A kutatási területet időközben kiterjesztették.
Újra megválasztották miniszterelnöknek Abe Sindzót Japánban, miután pártja, a Liberális Demokrata Párt megnyerte az október 22-i képviselőházi választásokat. Abe 2012 decemberében lépett hivatalba azzal az ígérettel, hogy felpörgeti a lanyha gazdaságot, és megerősíti az ország védelmi haderejét. A pártja vezette és a Komeitóval alkotott koalíció a múlt havi választásokon megőrizte kétharmados többségét az alsóházban, így a kormány lehetőséget kapott arra, hogy folytassa a háború után született pacifista alkotmány megreformálását.
Az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) szerint Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK)elnöke „újra össze akarja ugrasztani a magyart a magyarral és testvérháborút kezdeményez”, amikor azt javasolja, hogy ne szavazhassanak azok a határon túli magyar állampolgárok, akik soha nem éltek Magyarországon. Az MPP szerint Gyurcsány Ferenc megfogalmazott kezdeményezése nem méltó egy magyar politikushoz. A párt arra hívta fel a volt miniszterelnök figyelmét, hogy a Kárpát-medencei magyarság a kulturálisan egységes magyar nemzet elválaszthatatlan része.
Gazdaság:
A politikai kockázatok miatt gyors ütemben romlik az üzleti klíma Katalóniában, és a belpolitikai stabilitás megingása várhatóan negatív reálgazdasági következményekkel jár majd a térségben – áll a Moody’s Investors Service helyzetértékelésében. A nemzetközi hitelminősítő közölte, hogy megerősítette ugyan a Katalóniára külön érvényben tartott „Ba3/NP” hosszú és rövidtávú adóskockázati besorolást, az eszkalálódó politikai válság miatt azonban az eddigi „caa1”-ről egy fokozattal „caa2”-re rontotta Katalónia alapszintű adósminőség-értékelését (baseline credit assessment, BCA).
A piaci várakozások szerint kamatemelést jelenthet be a brit jegybank, amely legutóbb több mint egy évtizede emelte azóta történelmi mélypontra visszasüllyesztett alapkamatát. Egyes londoni elemzői vélemények szerint mindazonáltal hiba lenne, ha a Bank of England valóban kamatemelésre szánná el magát. Mark Carney, a Bank of England kanadai kormányzója nemrégiben kijelentette, hogy „viszonylag rövid időn belül” várható az alapkamat emelése. Carney szerint a jegybankot az inflációs nyomás mellett aggasztják az arra utaló jelek is, hogy ismét „felelőtlen” hitelkiáramlási dömping kezdődhetett a brit gazdaságban. A piac szereplők és a londoni elemzői közösség zöme a nyilatkozatot úgy értelmezte, hogy a Bank of England kormányzója a novemberi kamatemeléshez készítette elő a terepet.
Sport:
A magyar szövetség beadta a jelentkezést a 2022-es karate-világbajnokságra. Mészáros János, a Magyar Karate Szövetség (MKSZ) elnöke elmondta, a sportág múlt heti spanyolországi korosztályos vb-jén, Tenerifén tudatta hivatalosan Magyarország rendezési szándékát a nemzetközi szövetség (WKF) illetékeseivel, s igyekezett támogatókat gyűjteni a törekvés sikeréhez. „Ez persze még csak az első lépés” – jelentette ki az MKSZ vezetője. „Az biztos, hogy mi vagyunk az első jelentkezők, de még jöhetnek vetélytársak, hiszen döntés a házigazdáról csak egy év múlva, a madridi vb-n fog születni” – mondta, hozzátéve, hogy részletes anyagot kell beadniuk minden fontos adattal, leírva, hogy miképpen akarnak és tudnak megfelelni az amúgy igen szigorú rendezési feltételeknek.
A CBS televízióban vendégeskedett az amerikai színészlegenda, Michael J. Fox. Jane Pauley műsorában kendőzetlenül mesélt betegsége kialakulásának körülményeiről. „Amikor először diagnosztizálták rajtam a Parkinson-kórt, feltettem magamnak azt a kérdést, amit addig szinte soha nem kérdeztem meg magamtól: Tudod, ki vagy te egyáltalán?” – elevenítette fel a Vissza a jövőbe sztárja a korai időszakot a műsorvezetőnek. „Bárcsak ne lennék ebben a helyzetben, de mégis azt mondom, azért tekintek ajándékként a betegségemre, mert ezzel lehetőséget kaptam arra, hogy hasonló helyzetben lévőket segíthessek bátorítással, jó szóval, anyagi támogatással.” A nevéről elnevezett alapítvány ez idáig 750 millió dollárt halmozott fel, és ha lehet ezt mondani, Michael J. Fox a Parkinson-kór „arca” lett. Jane Pauley erre is kitért: „Jobb ember nem is hirdethetné a harcot a kórral szemben.” A reakció nem maradt el: Igen, kezdek hozzászokni ehhez a szerephez – nyugtázta Michael J. Fox.
