A BreuerPress és a HetiTV hírei
Belpolitika:
„A bíróság teljes egészében elutasítja a Szlovákia és Magyarország által előterjesztett kereseteket” – írták a tizenöt fős nagytanács által meghozott ítéletet részletező közleményben, hozzátéve, hogy a kvóták „hatékonyan és arányosan” hozzájárulnak Görögország és Olaszország terheinek csökkentéséhez, ezért alkalmasak a kitűzött célok elérésére. A magyar kormány 2015 decemberében fordult az Európai Unió Bíróságához, hogy kérje a 120 ezer menedékkérő áttelepítését célzó, kötelező jellegű mechanizmus megsemmisítését, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, többek között Magyarország ellenkezésének dacára fogadtak el néhány hónappal korábban.
A magyar kormány szerint az Európai Bíróságon, a kvótaperben született döntés felháborító és felelőtlen – közölte a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter hangsúlyozta, „az igazi csata csak most kezdődik el”, Magyarország minden jogorvoslati lehetőséget igénybe vesz, hogy a magyar emberek akarata ellenére ne lehessen az országba telepíteni senkit. A miniszter értékelése szerint a bíróság döntése veszélyezteti egész Európa jövőjét, biztonságát, és ellentétes az európai nemzetek, így a magyar nemzet érdekeivel. Véleménye szerint az Európai Bíróságon politikai döntés született, „a politika megerőszakolta az európai jogot”.
Magyarország újabb jogi csatározások előtt áll – jelentette ki az igazságügyi miniszter. Trócsányi László azt mondta, sajnálják, hogy a testület figyelmen kívül hagyta Magyarország jogilag megalapozott érvelését, és úgy határozott, hogy félre lehet tenni az uniós jog alapvető rendelkezéseit. Szavai szerint a döntés megbontotta az Európai Unió (EU) intézményeinek egyensúlyát: annak nyertese az Európai Bizottság, miközben csökkent az Európai Tanács és az Európai Parlament ereje. Holott az unió politikai irányát az Európai Tanácsnak, az állam- és kormányfők testületének kellene meghatároznia – mondta.
A lakosság 72 százaléka szerint Magyarországnak tovább kell harcolnia saját igazáért akkor is, ha a kvótaperben benyújtott keresetet elutasítják – olvasható a Századvég Alapítvány legfrissebb felmérésében. A kutatásból kiderült, a válaszadók 88 százaléka hallott arról, hogy Magyarország és Szlovákia korábban az Európai Bíróságon támadta meg a bevándorlók elosztását célzó kvótahatározatot. A felmérés arra világított rá, hogy a megkérdezettek jelentős többsége (72 százaléka) szerint Magyarországnak nem szabad feladnia, és tovább kell harcolnia az igazáért a kvótaügyben, míg 22 százalék azok aránya, akik szerint a döntést követően Magyarországnak végre kell hajtania a kvótahatározatot. A Fidesz-KDNP szavazóinak 97, a Jobbik szavazóinak pedig 80 százaléka érvelt amellett, hogy Magyarországnak egy ilyen döntés esetén is tovább kell harcolnia.
Szlovákia tiszteletben tartja az Európai Bíróság kvótaügyben hozott döntését, de a kormány nem változtat eddigi álláspontján, és tovább munkálkodik majd azon, hogy a tőle elvárt szolidaritás ne a migránsok kényszerű befogadásában öltsön testet – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök, aki arról is beszélt, mit jelent a döntés Szlovákiának.
A magyar kormány a leghatározottabb tiltakozását fejezte ki az Ukrán Legfelsőbb Tanács által elfogadott új oktatási törvény ellen – közölte Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár. Az új ukrán szabályozás megfosztja az országban élő nemzeti kisebbségeket az anyanyelven tanulás lehetőségétől, alapjaiban veszélyeztetve ezáltal a szülőföldön való megmaradásukat. A törvény értelmében a középiskolai és a felsőoktatás nyelve ezentúl az ukrán, a kisebbségek nyelvén való oktatás pedig kizárólag az óvodákban és elemi osztályokban engedélyezett. Ez példátlan módon sérti az országban élő nemzetiségek, köztük a mintegy 150 ezres magyarság jogait és teljes mértékben ellentétes Ukrajna alkotmányával – tette hozzá az államtitkár.
A marosvásárhelyi iskolaügy miatt berendelték a Külgazdasági és Külügyminisztériumba (KKM) Románia magyarországi nagykövetét. Magyar Levente, a tárca parlamenti államtitkára elmondta: a nagykövettel azt közölték, megdöbbenéssel állnak azelőtt, hogy Szijjártó Péter miniszter bukaresti látogatása után egy nappal a román hatóságok egyértelművé tették, hogy a marosvásárhelyi katolikus gimnázium működését felfüggesztik. Magyarország ezt a katolikus egyház, a magyar kisebbségek, a gyermekek, a családok és a romániai restitúciós folyamat elleni támadásnak értékeli – közölte. Az államtitkár elmondta: a kormány úgy döntött, határozatlan ideig felfüggeszti Románia különböző nemzetközi szervezetekbe, például az OECD-be való jelentkezésének támogatását.
Külpolitika:
Történelmi csúcsponton vannak az izraeli-arab kapcsolatok, annak ellenére is, hogy Izraelnek továbbra sem sikerült békemegállapodást kötnie a palesztinokkal – jelentette ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök az izraeli külügyi tárca alkalmazottai előtt tartott beszédében. Az izraeli kormányfő a szeptember 20-án beköszöntő zsidó újév alkalmából a külügyminisztérium dolgozói előtt elmondott beszédében fogalmazott így. Mint mondta: habár az izraeli-arab kapcsolatok nem minden részlete nyilvános, az elmondható, hogy ez a viszony még soha nem volt ilyen jó Izrael történetében, mint mostanában. Izraelnek az arab országok közül eddig délnyugati és keleti szomszédjával, Egyiptommal és Jordániával sikerült békemegállapodást kötnie. A legtöbb arab ország elismerni sem hajlandó Izrael Államot. A zsidó állam az elmúlt években egyre közelebb került a szunnita iszlám vallású arab országokhoz, a szunnita országokat és Izraelt ugyanis egyaránt aggasztja a síita regionális hatalom, Irán növekvő befolyása.
Az izraeli védelmi minisztérium a napokban tette közzé, hogy egy, az Egyesült Államokba küldött delegáció aláírta a szerződést, így hivatalosan is megrendelték az újabb 17 darab F-35 Adir típusú, ötödik generációs vadászrepülőgépet. A jelenlegi megrendelés már a harmadik, ugyanis Izrael több lépcsőben szerzi be F-35-ös repülőgépeit. Az új gépek a jelenleg hadrendben álló F-16-osokat váltják le fokozatosan. A védelmi minisztérium az üzlet értékéről nem nyilatkozott, de – köszönhetően annak, hogy korábban az USA kormánya tárgyalt a Lockheed Martin vállalattal arról, hogy csökkentsék az F-35 darabárát – azok darabja nem kerül többe, mint 100 millió dollár. Információk szerint, Izrael az első Adir-okat 125 millióért vásárolta, a második megrendelés során pedig 110 millióba került a gépek darabja. Az eddig megrendelt 50 gépet 2024 végére szállíthatják le.
Legkevesebb húsz ember kísérelt meg öngyilkosságot azok közül, akik túlélték vagy látták a londoni toronyház katasztrófáját. Egy, az áldozatok hozzátartozóinak segítő szervezet munkatársa szerint a „túlélő bűntudat” is szerepet játszik abban, hogy ennyien öngyilkosságot kíséreltek meg a Grenfell Tower júniusi tragédiája után. Yvette Greenway, az egyik támogatócsoport alapítója azt mondta a BBC-nek, hogy sokan, akik átélték vagy látták a pusztító tüzet, nem tudják annak képeit kitörölni az agyukból. A Grenfell Tower június 14-i katasztrófájában legkevesebb nyolcvanan vesztették életüket.
Belgium nem akar a franciaországi Calais-ban kialakult „dzsungelnek” is nevezett migránstábort Brüsszelben, ezért meg kell erősíteni az ellenőrzést a fővárosban – jelentette ki Jan Jambon belga belügyminiszter. A miniszter a VRT belga televízióban tett nyilatkozatában kijelentette, meg kell akadályozni a migránsok számának folyamatos és vég nélküli növekedését. Ennek megelőzése érdekében a rendőrség rendszeresen, naponta többször végez ellenőrzéseket a főváros különböző pontjain. Mint elmondta, a hatóságok figyelmét nem kerüli el a főváros északi pályaudvara közelében fekvő Maximilien park sem, ahol nagyszámban sátortáboroznak, főként Dél-Szudánból és Eritreából származó olyan migránsok, akik nem nyújtanak be menedékkérelmet Belgiumban azt várva, hogy Nagy-Britanniába távozhassanak.
A román országos diszkriminációellenes tanács megállapította, nem történt hátrányos megkülönböztetés a székelyudvarhelyi áruházi ügyben, amikor egy román férfi azt állította, azért nem akarták kiszolgálni, mert nem beszélt magyarul. Az intézmény vezetőségi testülete hivatalból indított eljárást, miután egy vlogger videofelvételt tett közzé, amelyben azt próbálta bizonygatni: egy elárusítónő azért nem szolgálta ki, mivel nem beszélt magyarul, és románul szólt hozzá. Az esetnek rendkívül nagy visszhangja lett a román médiában és a közösségi oldalakon. A tanács vezető testülete egyhangúan megállapította, hogy a videó készítője nem járt el etikusan, részigazságokat közölt, és nem szolgáltatott korrekt bizonyítékokat állítása alátámasztása érdekében.
Megdobálták paradicsommal Angela Merkel német kancellárt Heidelbergben egy választási gyűlésen. Az incidens miatt a rendőrség eljárást indít ismeretlen tettes ellen testi sértés és rongálás kísérletének gyanújával. Helyszíni beszámolók szerint a heidelbergi belvárosban, szabad téren nagyjából háromezer ember előtt tartott gyűlésen megjelent egy kisebb csoport ellentüntető, akik igyekeztek sípolással és kiabálással megzavarni a rendezvényt. A többi között azt harsogták, hogy a kancellár hazaáruló, és el kell tűnnie. Az esemény vége felé ismeretlenek két paradicsomot hajítottak a színpadra. Az egyik eltalálta deréktájon a kancellárt, aki vörös blézert viselt, a paradicsom maradványai így nemigen látszottak.
Legalább négy embert lefejeztek az al-Shabaab szomáliai iszlamista terrorszervezet szélsőségesei a kenyai partvidéken található, lázongó Lamu térségében – közölte a helyi rendőrség. A támadás a lamui Hindi faluban történt – pontosított Larry Kieng, a kenyai partvidékért felelős rendőrkapitány. A legújabb áldozatokkal együtt 16-ra emelkedett azok száma, akiket az al-Shabaab iszlamistái az elmúlt három hónapban megöltek Lamuban. A szomszédos Szomália főként vidéki részén aktív terrorszervezet gyakran fejezi le áldozatait, hogy megfélemlítse a lakosságot, de Kenyában eddig ritkán fordultak elő hasonló támadások.
Gazdaság:
Magyarországnak új konvergencia kritériumokat kell meghatároznia és teljesítenie az euró sikeres bevezetéséhez a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke szerint. Nagy Márton a lengyelországi krynicai fórumon azt mondta, a maastrichti kritériumok teljesítése nem elegendő. Magyarországnak új, a maastrichtinél relevánsabb kritériumokat kell teljesítenie ahhoz, hogy sikeresen csatlakozzon az euróövezethez, és erős, stabil euróövezeti tag lehessen. Az alelnök a gazdaság 5 fő területét említette az új kritériumok között: a reálgazdaság, a bérszint és a pénzügyi szektor megfelelő felzárkózását az euróövezethez, az üzleti és pénzügyi ciklusok 70 százalékot meghaladó korrelációját, a versenyképes vállalatokat, munkaerőt és termékszerkezetet, fejlett, stabil és versenyképes pénzügyi rendszert, valamint a megfelelő fiskális és makroprudenciális eszköztárat.
Az Államadósság Kezelő Központ a következő hetekben is értékesíthet negatív hozammal kincstárjegyet – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter arra reagálva, hogy a 3 hónapos diszkont kincstárjegyek negatív hozammal keltek el a héten. Hozzátette, hogy alacsony inflációs környezetben a hozamok is alacsonyak. A miniszter kiemelte: a jó gazdaságpolitikai struktúrának köszönhető, hogy a magyar állam ilyen jó feltételekkel tud hitelt felvenni. Kifejtette: a befektetők a biztonságra törekszenek még akkor is, ha az egy kevés veszteséggel jár. A befektetők egyre jobban bíznak a magyar gazdaság fundamentumaiban, és lassan a hitelminősítők is elkezdik a piaci szereplőket követni.
Sport:
Minden idők legjobb magyar téli olimpiai szereplésére készülnek a korcsolyázók a jövő februári, phjongcshangi játékokon Kósa Lajos, a magyar szövetség elnöke szerint. „Éremmel akarunk hazajönni és akár arannyal” – jelentette ki a sportvezető, aki a rövidpályás gyorskorcsolyázóktól nyolc-tíz kvóta megszerzését várja. A fideszes politikus arról is beszámolt, hogy kormányhatározat született a Nemzeti Korcsolya Központ felépítéséről, amely 2021-re készülhet el, s az egyik legmodernebb létesítmény lesz. Orendi Mihály ügyvezető igazgató elmondta, hogy a rövidpályás gyorskorcsolyázók április 17-én kezdték meg a felkészülést, melynek során két edzőtáborban vettek részt. Kifejtette, hogy létesítménygondok miatt rendkívül nehéz Magyarországra hozni olyan világversenyt, mint például a szeptember 28. és október 1. között esedékes olimpiai kvalifikációs világkupa-forduló, ezért is lesz hatalmas könnyebbség, amikor elkészül a „jégpalota”.
Könnyű:
Negyven évvel útnak indítása után a Földtől mintegy 21 milliárd kilométeres távolságban jár a Voyager 1, a NASA űrszondája az emberiség legtávolabb jutó missziójának keretében. 1977. szeptember 5-én indították útnak a floridai Cape Canaveralból a Voyager 1-et, a világ első űrhajóját, amely átlépett a csillagközi térbe, túljutott a helioszféra határán, vagyis elhagyta azt a régiót, amelyben a Napból kiáramló részecskék, a napszél összetevői vannak túlsúlyban. A Voyager 1 testvérszondáját, a Voyager 2-t két héttel korábban indították útnak. Teljesítményében kissé elmarad a rekorder szondától, kiindulópontjától mintegy 17 milliárd kilométerre jár. „A Voyager sok szempontból valóban az emberiség legnagyobbra törő felfedezőútja” – fogalmazott Ed Stone, a Voyager kutatója.
