A magyarság közös nevező
Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke, parlamenti képviselője beszélt a magyar nemzet egységéről, de szóba került még a migráció, a plakátkampány kérdése is, Breuer Péter és Fazekas Ágnes kérdései kapcsán.
Volt szerencsénk beszélgetni egy Romániában, a Partiumban született elemzővel, aki elmondta, az ott élő zsidók a román uralom alatt is inkább magyarnak gondolták magukat. Ennek fényében is mi a véleménye Lázár János azon mondatáról, amelyet a Kormányinfón mondott a megyék átnevezésével kapcsolatban, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szatmári részének nagyobb hányada még nem Magyarország területén található.
Ez nem csak az 1944-es időszakot, hanem a Trianon utáni éveket is jellemezte, azaz az impériumváltás jután is megőrizték az emberek az identitásukat, a magyarság közös nevező volt, függetlenül a társadalmi, vallási helyzettől. Én most is különösen fontosnak tartom, hogy igenis legyenek közös értékeink. Úgy gondolom, hogy Lázár miniszter úr is erre utalt a mondataival.
A romániai magyarok immár elég régóta autonómiát követel magának. Ön szerint mindezekre miként reagál majd az Európai Unió?
Az EU lényege a szubszidiaritás, már ezért is gondolom, ezt csak támogatni lehet. Vannak jó és rossz példák, Románia jelenleg ez utóbbiak közé tartozik ebben a kérdésben. A Partiumban már nincs mindenhol a tömbmagyarság, de másutt is megvolt ez, nem véletlenül készítették el egykor Telekiék az etnikai térképet, amit a trianoni tárgyalásokra szerettek volna elvinni. Világosan látszott ebből, hogy Erdélyben, a Partiumban, a Máramarosban tömbben éltek a magyarok.
A mindenkori román hatalom pedig sok mindent igyekezett megtenni ellenük, legyen szó akár lakosságcseréről és másról is.
Nem csak lakosságcseréről van szó, hanem valláscseréről is, Erdély szerte lehet látni, mennyi új ortodox templom épül.
Mit tud tenni egy ilyen helyzetben a kormány, a kormánypártok?
A nemzetegyesítés politikája arról szól, amit az Alaptörvény is kimond, felelősséggel tartozunk a határontúl élő magyarokért is. Mindent igyekszünk megtenni, hogy ők a születési helyükön boldoguljanak, ezért támogatjuk a közösségeiket, a politikai törekvéseiket, a kulturális hagyományőrzésüket, a magyar nyelv ápolását. Nagyon sok ilyen program indult, ezek egyike a határtalanul egy hihetetlenül sikeres program, aminek óriási szerepe van abban, hogy a magyarság újból egy nemzetként élhessen a Kárpát-medencében.
Ez nagyon szép és jó, a határontúl élő magyarok, zsidók egy nemzetbe való olvasztása fontos, de mit gondol ennek fényében arról a levélről, amit a Mazsihisz elnöke írt a miniszterelnöknek a sorosozós kampányról. A levélben nem vádol senkit sem Heisler András, csupán érzéseket közvetít, az antiszemitizmus veszélyét érzi ezekből a magyar zsidó közösség.
Én ezt nem így gondolom, de megértem az érzéseiket, tisztelem a véleményüket, de el kell mondanom, a plakát üzenetét tekintve sokan másként gondolkodnak, mint ahogy a Mazsihisz. A plakát üzenete nem személyes, az nem identitást, származást bemutató üzenet, hanem az említett üzletember tervei elleni fellépés. Biztonságpolitikai szakértők elmondták, Európa jelenlegi legnagyobb kihívása a migráció és a migráción belül megjelenő terrorizmus. Úgy vélem, aki továbbra is felelőtlenül akar Európára migránsokat ráereszteni, ez komoly kockázatot vállal.
De ezzel a plakátkampánnyal a kormány az antiszemitizmus éleszti fel.
Ez egyáltalán nincs így, meggyőződésem, az antiszemitizmust pont a betelepített migránsok fogják gerjeszteni. A szélsőjobb nem válogat, ha migránsokról van szó vagy a régi kártyák elővételéről van szó. Lau főrabbi, amikor találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel, akkor is elhangzott, ahogy korábban a két ország külügyminisztere közt lezajlott párbeszédben, Magyarország zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben. Magyarország minden zsidó polgárát, minden polgárát meg fogjuk védeni állami, hatóságilag biztosított eszközökkel. Emlékszem rá, amikor a csepeli zsinagóga alapkőletételére került sor, akkor az eseményen ott volt a katolikus egyház feje is, a magyar kormány magas szinten képviseltette magát, a kerület önkormányzatának vezetése, képviselői, a jobbikos kivételével ott volt. Amíg mi bent voltunk, akkor sajnos ott is kint megjelentek olyan hangok, amelyek nem voltak odavalók, sem akkor, sem máskor. Én ezzel pont azt akarom jelezni, mi nem a hangoskodókkal voltunk, hanem azokkal, akiknek fontos volt az esemény.
Szerintem meg ezen plakátok helyett sokkal fontosabbak lennének azok, amelyeket a harmadik világ országaiban helyeznek el, hogy felhívják az emberek figyelmét, nem érdemes elindulni, ebben az esetben nem kellene sorosozni sem. Nem lenne hasznosabb, ha az Unió a többi országgal együttműködve a gócpontokon akarná a problémát megoldani?
2015 óta ez a magyar kormány programja, ami azóta hever Brüsszel asztalán, Orbán Viktor többször is elmondta, ezt a kérdést az Unió határain kívül kell megoldani, fel kell számolni a terrorállamokat, majd oda kell vinni a segítséget, ahol erre szükség van.
Ön szerint is lehetnek itthon ősszel forradalmi események?
Egy biztos, a kormány, a parlament többsége a törvényes rend fenntartásán dolgozik, mi Magyarország minden egyes állampolgárát meg fogjuk védeni. Forradalom nem lesz, lehet agresszíven viselkedni, de a törvényes rendet mindenkinek be kell tartania, ha így lesz, akkor nem gondolom, hogy forradalom lesz Magyarországon.
Köszönjük a beszélgetést.
