Fényes Adolf születésének 150. évfordulója
Fényes Adolf születésének 150. évfordulóján tartott megemlékezésen
Fényes Adolf festőművészre emlékeztek születésének 150. évfordulója alkalmából Budapesten, a Salgótarjáni utcai zsidó temetőben álló sírjánál.
A Salgótarjáni utcai zsidó temető vagyonkezelését egy éve vette át a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI); a szervezet azóta azon dolgozik, hogy a még elhanyagolt állapotban lévő temető a szomszédos Fiumei úti sírkerttel együtt bekerüljön a turizmus vérkeringésébe, majd világörökségi helyszínné válhasson – mondta el a megemlékezésen Radnainé Fogarasi Katalin, a NÖRI főigazgatója.
Beszámolója szerint az elmúlt időszakban járhatóvá tették a Salgótarjáni utcai zsidó temető főbb útjait, jelenleg pedig a műemlékileg védett, valamint a legveszélyesebb állapotban lévő síremlékek felmérése folyik.
Fényes Adolf (1867-1945) sírja 2005 óta védett egyedileg, de a temető egésze is műemléki védettséget élvez – emlékeztetett Radnainé Fogarasi Katalin.
Mint felidézte, Fényes Adolf sorsa szorosan összefonódott a 20. századi Magyarországéval; egyszerre élte meg zsidó származását és magyarságát. Hiába kapott azonban mentességet a zsidótörvények hatálya alól, 1944 októberében ő is a pesti gettóba kényszerült, melynek felszabadulása után, 1945 márciusában érte a halál a legyengült, csaknem 80 éves művészt – emlékeztetett.
Fényes Adolf művészi pályája és életútja jól példázza a magyar zsidóság 19-20. századi sorsát. „Kötelességünk emlékezni a magyar zsidóság kiemelkedő történelmi és művészeti személyiségeire, megőrizve az általuk létrehozott értékeket” – fogalmazott a helyettes államtitkár.
Zsigmond Attila, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagja elmondta, hogy a temető a pesti zsidóság hajdani fénykorának nemzeti emlékhelye. A sírkertben a korszak számos jeles családjának tagjai nyugszanak, akik olyan építészektől, mint Alpár Ignác, Hajós Alfréd, Gerster Kálmán, Fellner Sándor és Lajta Béla, valamint olyan szobrászoktól, mint Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Telcs Ede, Vedres Márk és Petri Lajos rendeltek síremlékeket.
Sajnos azonban a látogató megtapasztalhatja azt is, hová vezetett a féktelen vandalizmus és a nemtörődömség – figyelmeztetett Zsigmond Attila, hozzátéve: a temetőnek mára értő és elkötelezett gazdája lett.
A festő
Salgótarján Utcai zsidó Temetőben található sírjánál tartott
eseményen beszédet mondott a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi
ügyekért felelős helyettes államtitkára is.
Latorcai Csaba hangsúlyozta, hogy Fényes Adolf egyszerre élte meg
zsidó származását és magyarságát: bár Horthy Miklós kormányzó
mentesítette a zsidótörvények hatálya alól, az 1944. október 15-ei
nyilaspuccs után a pesti gettóba kényszerült, melynek felszabadulása
után, 1945 márciusában érte a csaknem 80 éves művészt a halál.
Művészi pályája és életútja jól példázza a magyar zsidóság XIX-XX.
századi sorsát is. Latorcai Csaba a politikus rámutatott: fontos emlékezni a magyar zsidóság
kiemelkedő történelmi és művészeti személyiségeire. A Magyar Kormány
ezért döntött úgy, hogy a Nemzeti Örökség Intézete 2017-re 2184,2
millió forint egyszeri, valamint 1258,2 millió forint tartós
jelleggel bíró forrást kapjon, melyből többek között méltó módon fog
megújulni a Salgótarján Utcai Zsidó Temető is, ahol számos
meghatározó üzletember, művész és közéleti személyiség sírhelye,
mauzóleuma található.
Latorcai Csaba beszéde végén hangsúlyozta, hogy a magyar zsidóság
is fontos és értékes része a magyar társadalomnak immár több száz
éve. Ezért Fényes Adolf születésének 150. évfordulója alkalmából a
zsidó-magyar közös múltra is emlékezünk.
