Nem mennek haza a románok
Brexit ide vagy oda, ők palotákat építettek otthon a keresményükből
Azok a román áttelepültek, akik az Angliában megkeresett és összespórolt pénzből ingatlanokat építettek odahaza, fogadkoznak: mindenképp maradnak, hiszen nélkülük „senki azt a munkát el nem végezné, amire a britek nem kaphatók.”

Románia, mint valamennyi uniós tagállam, hasznot húzott a munkaerő szabad áramlásából, mivel a vállalkozó szelleműek, mihelyst tehették, megjelentek az Egyesült Királyságban is, és a megkeresett pénzt hazaküldték.
Isac „Magnet” Dumitru, aki képes volt egy udvarházat felépíteni szűkebb pátriájában, a romániai Tandereiben az Angliában megkeresett pénzből, azt mondja: „A UK-ben maradok, történjék bármi ez után a Brexit-szavazás után, és marad a családom is.”
A Bukaresttől száz mérföldre lévő Tandereiben jó néhány ház épült fel a Nagy-Britanniában felvett szociális segélyekből, amihez az is hozzájárult, hogy a megélhetési és egyéb költségek Romániában alacsonyabbak. Ez az a város, amit „cigány Beverly Hillsnek” is neveznek. Teli van roma palotákkal s egymást érik a brit rendszámú BMW-k.

Dumitru, aki egy ikerház felét lakja családjával együtt Edmontonban, azt mondta: „Ezek a brexitesek azt mondják, le akarják tartani a Nagy-Britanniába irányuló emigránsokat, de ha megtennék, ki működtetné a kebabozókat, a kávéházakat, a gyárakat.”
„Senki se végezné el azt a munkát, amit a britek nem akarnak.”
Dumitru kommentjeit azután közölte az Express, hogy egy magasrangú tanderi rendőrtiszt arra figyelmeztette a bűncselekményekbe keveredett román áttelepülőket, hogy nem szívesen látják, ha a várost továbbra is pénzügyi központjukként használják a Brexit után.
Egy angol rendőrségi forrás ezt közölte a Maillel: „Ezen emberek legtöbbje már amúgy is évek óta van a UK-ben. Úgyhogy újabb bűnözői hullám nem fog Nagy-Britannia felé indulni. Ők már úgyis itt vannak. És itt is fognak maradni.”

Dumitru, aki luxus BMW-ket árul, egy, az otthonához közeli ipari negyedben működteti vállalkozását.
Apja, Gheorghe, aki se írni, se olvasni nem tud, óránként 7,50-ért takarít Edmonton Greenben.
Gheorghe szerint: „Az egyik fiamnak van egy autókereskedő cége Londonban. A testvérei együtt dolgoznak vele. Ezt a házat tíz év alatt építettük úgy, hogy összeadtuk a jövedelmünket.”
Isac hozzáteszi: „Tizenkét éve vagyok itt [a UK-ben], és állandó lakos jogaim vannak. Van egy dokumentumom a belügyminisztériumtól, ami bizonyítja, hogy itt maradhatok. Kocsikat adok meg veszek. Jól megy nekünk. De túl sokáig nem tartogatjuk a kocsikat, mert gyorsan elkelnek.”
Semmi nem utal arra, hogy a Dumitru-család illegális tevékenységben venne részt, a rendőrség megerősíti, hogy minden pénzt törvényesen kerestek meg.

A családnak tíz évébe telt az udvarház felépítése, miközben a bűnözők már négy-öt év alatt összeszedik az ehhez szükséges összeget.
Tanderei lakossága az utolsó, 2011-es népszámlálás alkalmával 10 ezer 289 fő volt. Roman Cristian polgármester szerint nehéz megmondani, mennyien hagyták el a települést, mert a távozók nem jelentik be szándékukat. Más források szerint azonban legalább ötezren élnek életvitelszerűen az Egyesült Királyságban.
Ez a romániai város masszívan hasznot húzott az uniós tagságból, csak infrastrukturális projektekre húszmillió eurót kapott. A polgármestert sikkasztással vádolták, végül hivatali visszaélésben találták bűnösnek, és négy év börtönre ítélték, amit ő megfellebbezett. Most a másodfokú tárgyalásra vár.














