Sok minden eldől holnap
Kiadta utolsó dühét a Brexit-kampány
Michael Gove burkoltan lenácizta a maradáspárti közgazdászokat, tévévitában csaptak össze a Brexit mellett lévők és az ellenzők, Őfelsége II. Erzsébet pedig állítólag azt kérte, mondjanak neki három okot, miért kéne bennmaradni az EU-ban. Holnap népszavazás.
Britannia holnap este megtudja, hogyan döntött
Abban minden közgazdász és pénzügyi vezető egyetért, hogy a Brexit hatalmas befolyással lenne a brit gazdaságra, csak abban oszlanak meg a nézetek, hogy ez a hatás pozitív lenne vagy negatív.
Michael Gove igazságügyi miniszter, a Leave kampány egyik vezető személyisége, aki szerint a UK a kilépéssel megszabadulna az EU egyre lassuló növekedésének fékező hatásától, kijelentette: bár a történelmi párhuzamokkal óvatosan kell bánni, Albert Einstein nézeteit is elítélték a harmincas évek náci fizikusai, pusztán azért, mert zsidó volt. Gove szerint az Einsteint denunciáló német tudósokat ugyanúgy lekenyerezték, ahogyan a mai, bennmaradás-párti közgazdászok is le vannak fizetve, amikor azt állítják, a kilépés kártékonyan hatna a brit gazdaságra.
Michael Gove
Ellenkező nézetet vall Boris Johnson volt londoni polgármester, aki szerint a holnapi nap Nagy-Britannia Függetlenségi Napjaként vonulhat be a történelembe. A Brexit feltétlen híve, akiben sokan David Cameron miniszterelnök utódját látják, a BBC tévévitájában lépett fel utódával, Sadiq Khannal, akit májusban választottak meg London elejévé.
Johnson azzal érvelt, hogy a jelenlegi kiegyensúlyozatlan bevándorlási rendszer korlátozás nélküli hozzáférést enged az EU-társállamok 510 millió állampolgárának a brit munkapiachoz, miközben eltaszítja a máshonnan érkezőket, akik hatalmas mértékben hozzájárulhatnának például az NHS működéséhez. Ha Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból, az ausztráliai elbírálási rendszerhez hasonló, pontozásos módszerre alapuló bevándorlási szabályozást kellene meghonosítania az EU-tagállamokból érkező munkavállalókkal szemben.
Boris Johnson
Ezt a tervet Johnson és Gove terjesztette elő június elején. Az elképzelés alapján Nagy-Britannia 2020-ra, a következő brit parlamenti választások idejére honosítaná meg az új bevándorlási mechanizmust, amely különböző kritériumok alapján, pontozásos rendszerrel bírálná el a letelepülési és munkavállalási kérelmeket a külföldi EU-tagállamokból érkezők esetében is.
Ez véget vetne az uniós állampolgárok jelenlegi szabad nagy-britanniai munkavállalásának, jóllehet a már Nagy-Britanniában élő és dolgozó külföldi EU-munkavállalókra visszamenőlegesen az új szabályozás nem vonatkozna.
A tervezett kritériumok között szerepel az angol nyelv magas szintű ismeretének megkövetelése, és annak előírása, hogy minden jelentkezőnek az adott munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítése legyen.
Sadiq Khan
A vitában Sadiq Khan erre a javaslatra reagálva megjegyezte, hogy Ausztráliában a lakosság arányában számolva kétszer akkora a bevándorlás, mint Nagy-Britanniában. Hozzátette: a bevándorlásból Nagy-Britanniának hatalmas gazdasági, kulturális és társadalmi előnye származik. A londoni polgármester szerint köszönet illeti az NHS-ben és a szociális ellátórendszerben dolgozó 130 ezer külföldi EU-munkavállalót, ugyanúgy, mint a brit oktatásban vagy az építőiparban alkalmazott uniós polgárokat.
Khan a bevándorlók elleni gyűlöletkeltéssel vádolta Boris Johnsont.
Hangsúlyosan szóba került Törökország EU-csatlakozása is. Johnson azzal érvelt, hogy a Cameron-kormány hivatalos politikája Törökország minél előbbi EU-felvételének elősegítése, lehetővé téve a török állampolgárok szabad nagy-britanniai munkavállalását.
Khan ugyanakkor hazugságnak nevezte a Brexit-tábor kampányának azt a visszatérő elemét, hogy Törökország rövid időn belül csatlakozik az EU-hoz. A londoni polgármester szerint ha a felvételi tárgyalások a jelenlegi ütemben haladnak, akkor Törökország legkorábban 3000-ben léphet be az Európai Unióba.
Heves intenzitással folyt a kampány a UK társállamaiban is. Skóciában a Skót Nacionalista Párt a kilépésben reménykedik, mert így még az őszön ismét népszavazásra vihetné Skócia függetlenségét, arra a feltevésre alapozva, hogy a skótok többsége szeretne benn maradni az Európai Unióban. Ugyanakkor a többség azzal is tisztában van, hogy az elszakadással a történelem legsikeresebb unióját mondanák fel, és ha valaki hasznot húz ebből a társulásból, az egyértelműen Skócia, amely az olajárak drasztikus csökkenése után már arra sem bazírozhat, hogy majd a természeti kincsek jövedelméből fog megélni.
Kampánykamion a londoni Parliament Square-en
Így aztán csak azok hallgatnak a skót nacionalista pártra, akiket elvi vagy érzelmi okokból csak a minden áron való függetlenség érdekel (ami persze csalóka, hiszen a skótok abban a pillanatban sokkal nagyobb függésbe kerülnének egy Angliánál jóval rozogább partnerrel, az EU-val szemben). Az ő arányuk a szavazók között egyharmadra tehető.
Az ötmilliós Skóciánál kisebb és szegényebb, hárommilliós Wales szavazói nagyon is tisztában vannak azzal, milyen jelentőséggel bírnak náluk az EU-s fejlesztések, így bár a UKIP-nak valamelyest sikerült mozgósítania az elégedetleneket, az ősi kelta ország zömmel EU-párti.
A történelmi törésvonalak mentén megosztott viszont Észak-Írország, ahol a válogatottjuk kiváló EB-szereplése pillanatnyilag háttérbe szorítja a politikát. A republikánus Sinn Féin – amely az IRA katolikus terrorszervezet politikai szárnyából lett párttá – EU-párti, míg koalíciós partnere, a Demokratikus Unionista párt természetesen a Brexit mellett teszi le a garast, mint az angol nacionalizmus lojális fegyverhordozója.
A királynő akár egy elejtett kérdéssel is százezreket befolyásolhat
Bár II. Erzsébet királynő hagyományosan nem avatkozik aktuálpolitikai kérdésekbe, Robert Lacey udvari történetíró azt állítja, hogy az uralkodó a minap egy vacsora alkalmával arra kérte vendégeit, mondjanak neki három okot, miért kéne Nagy-Britanniának az EU-ban maradnia. Lacey ezt a Daily Beast portálon tette közzé. Ez akár arra is utalhat, hogy a 90. születésnapját nemrég ünnepelt II. Erzsébet nincs odáig az uniós tagságért.
A Buckingham Palota szóvivője sietett kijelenteni: „A királynő felette áll a politikának és politikai ügyekben Kormánya tanácsainak megfelelően jár el. A referendum a brit emberek döntése.”
Lacey később azt mondta az Associated Pressnek: „A királyő szereti a jóízű beszélgetést a vacsoraasztalnál. Ez csak egy kérdés volt.”
Ami lehetséges, de olyan kérdés, ami akár több százezer szavazatot befolyásolhat.MK/Express/MTI/Guardian/Independent/BPI
