AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG DÖNTÉSE A MAGYAR MEGOLDÁST IGAZOLJA
Hazánk Európában elsők között rögzítette rendeletben, hogy ki kell bővíteni a biztonságos származási, illetve harmadik országok listáját – emelte ki Németh Zsolt.
A fideszes országgyűlési képviselő napirend előtti felszólalásában hangsúlyozta, bízik benne, hogy mind a terrorellenes akcióterv, mind pedig az alkotmánymódosítás vonatkozásában nagyobb fokú együttműködés lesz tapasztalható az ellenzék részéről.
Németh Zsolt kifejtette, Magyarország uniós összehasonlításban is a jogkövető tagállamok közé tartozik, a magyar nemzeti intézkedések gyakran váltak precedens értékűvé az EU-ban. Leszögezte, komoly eredménynek tartja az uniós határőrizeti ügynökség felállítását.
A dublini rendszer kapcsán elmondta, hazánk Európában elsők között rögzítette rendeletben, hogy ki kell bővíteni a biztonságos származási, illetve harmadik országok listáját. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Bíróság március 17-én precedens értékű ítéletet hozott, melyben kimondták, hogy akkor is sor kerülhet az elfogadhatatlansági vizsgálatok lefolytatására, ha a dublini rendszer keretein belül kerül sor a menekült átvételére.
Fotó: fidesz.huMint ismert, az ítéletben egy olyan pakisztáni állampolgárságú személy érintett, aki 2015 augusztusában illegálisan lépett be Szerbia irányából Magyarország területére.
Először nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtott be a magyar hatóságoknál, majd a magyar eljárás végét meg nem várva, engedély nélkül a Cseh Köztársaságba távozott.
A cseh hatóságok a fenti körülmények nyomán megindult dublini eljárás keretében átadták őt a magyar hatóságoknak a kérelme elbírálása céljából. Ők a kérelmet elfogadhatatlanként elutasították, és kiutasították a pakisztáni állampolgárt Szerbiába, amelyet biztonságos harmadik országnak tekintenek. A kérelmező e döntés ellen bírósághoz fordult.
Németh Zsolt hozzátette: az ügyben eljáró debreceni bíróság 2015 decemberében előzetes döntéshozatali kérdéssel fordult az Európai Bírósághoz, iránymutatást kérvén elsősorban atekintetben, hogy vajon a dublini rendszer keretében történő átvétel után is jogosult-e még a tagállam annak vizsgálatára, hogy a nemzetközi védelmet kérő személy biztonságos harmadik országból érkezett-e.
Ítéletében az Európai Bíróság rögzíti: az a tény, hogy valamely tagállam, betartva a dublini szabályokat, mint felelős tagállam átvesz egy kérelmezőt egy másik tagállamtól, nem képezi akadályát annak, hogy ezt követően a felelős tagállam a kérelmezőt a Dublin III rendeletnek megfelelően biztonságos harmadik országba küldje – jelentette ki.
Úgy fogalmazott, ezzel az ítélettel az Európai Bíróság egyértelműen visszaigazolta a magyar megoldást.
Jelezte, áprilisban sor kerülhet a dublini rendszer felülvizsgálatára. Megalapozott reményünk lehet arra, hogy a magyar megoldás, amely arra irányul, hogy ki kell bővíteni a biztonságos harmadik, illetve származási országok listáját, általános európai elfogadást nyerhet – húzta alá.
