A KÖTELEZŐ BETELEPÍTÉSI KVÓTA ELLEN HATÉKONY ESZKÖZ A NÉPSZAVAZÁS
Orbán Viktor azért küzd Brüsszelben, hogy a kötelező betelepítési kvótát megakadályozzuk. „Mi senkit sem szeretnénk ide betelepíteni, amennyiben kötelező lesz a kvóta, nagy szükségünk lesz arra, hogy a népszavazáson megismerjük a magyarok véleményét” – jelentette ki Lázár János a 43. Kormányinfón.
Az eseményen készült videó vágatlan változata letölthető a Sajtószobában.
A 43. Kormányinfó kezdetén Lázár János megerősítette a török nép felé tett nyilatkozatot, amely szerint a magyar kormány elítéli a terrorizmus minden fajtáját, és hazánk szolidaritásáról biztosította a török nemzetet.
Akik a terrorveszélyt alábecsülik, komoly hibát követnek el – hangsúlyozta, hozzátéve, Törökországban 2010 márciusa óta 10 terrortámadásra került sor, 292 ember halt meg, és 489-en sebesültek meg.
A miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, Orbán Viktor ma abban a reményben utazott Brüsszelbe, hogy Ukrajna polgárai még mindenki előtt vízumkönnyítést, illetve liberalizációt kapnak az uniótól. A magyar álláspont konzekvensen ez, mindenki előtt kell megkapniuk a könnyített vízum lehetőségét – húzta alá.
Azzal folytatta, napok óta azon dolgozik a magyar diplomácia, hogy az Európai Tanács ülésén elérjük az önkéntesség elvét a betelepítési kvóta kérdésében. Újra hangsúlyozta, Orbán Viktor azért küzd, hogy a kötelező betelepítési kvótát megakadályozzuk. „Mi senkit sem szeretnénk ide betelepíteni, amennyiben kötelező lesz a kvóta, nagy szükségünk lesz arra, hogy a népszavazáson megismerjük a magyarok véleményét” – jelentette ki. A kötelező betelepítési kvóta elleni egyik leghatékonyabb eszköz a népszavazás – fogalmazott, hozzátéve, a betelepítés alapvetően változtatná meg a magyar társadalom összetételét, elengedhetetlenül fontos ebben a kérdésben a magyar választók álláspontja.
Lázár János azzal folytatta, hogy ma nem kerül az Európai Tanács napirendjére a dublini rendszer reformja. Aláhúzta, Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy bármilyen új rendszerben az ország szuverenitását meg tudjuk tartani, és a határőrizet, belbiztonság, a bevándorlókkal kapcsolatos eljárás nemzeti hatáskörben maradjon.
A legfontosabb kérdés, hogy szükség van-e Törökországgal megállapodásra – fogalmazta meg. Az elmúlt két hét kapcsán elmondta, amióta a balkáni részen van határellenőrzés, és kontrollálják a határvédelmet, azóta nem jönnek bevándorlók. Ezért nem a török megállapodás állítja meg a bevándorlókat, hanem a nyugat-balkáni védelem.
Úgy fogalmazott, ez az első sikere az uniónak az elmúlt egy évben, hogy a balkáni tagállamok és a társulásra várók képesek voltak összefogni a V4-ek támogatásával – határozta meg. A megoldást a határzár hozta, amelynek mintaképe a magyar modell volt – folytatta, hozzátéve, „nem szeretjük a kerítést, de kényszerhelyzetben nem volt más megoldás”.
Macedóniában, Szerbiában, Bulgáriában, Horvátországban, Szlovéniában és Ausztria egy részén a Görögország felől érkező bevándorlókat azok a biztonsági határzárak állították meg, amelyek már Magyarországon is sikeresek voltak – sorolta.
Akik most a balkáni határon kívül rekedtek, és Görögországban vannak, milyen ellátásban részesülnek, már más kérdés – fűzte hozzá, kijelentve, Magyarország kifejezetten támogatja, hogy Görögországban a korábbi döntések végrehajtásaként felállítsák a befogadóállomásokat. „Ehhez anyagi támogatást is biztosítunk” – jelezte.
Figyelmeztetett, hogy a jó idő beálltával újra megnyílhat a tengeri olasz útvonal, és akik nem jutnak be a Balkánon, könnyen próbálkozhatnak arra, amire az uniónak fel kell készülnie. Orbán Viktor szerint a Balkán az első védekezési vonal – ismertette. Jól látszik, hogy ha az unió segít a tagországoknak kötelességük teljesítésében, akkor sikeres lesz a határvédelem – fejtette ki.
A kormány úgy döntött, hogy a román-magyar határszakaszon nem épít kerítést, a következő lépések a migránsok további lépéseitől függnek – elemezte, rámutatva, arra kell felkészülni, bármelyik pillanatban adódhat olyan helyzet, hogy meg kell építeni itt is a kerítést.
Lázár János kitért arra is, hogy a honvédség a közfoglalkoztatottak közül 400 fő számára lehetővé teszi a szerződéses jogviszonyba lépést.
Végül megemlítette, hogy a magyar kormány nem szeretné kommentálni a német választást, tekintettel arra, hogy a kérdés Németország belügye. Kijelentette, Magyarország érdekelt a stratégiai partnerség fennmaradásában, a magyar kormány elsődleges gazdasági partnere Németország.