Napi Tóra
|
6K”K, |
Tecáve hetiszakasz 4. kommentár, 5776. Ádár 8.
“Te parancsold meg Izrael fiainak, hogy hozzanak neked tiszta, törött faolajat a világításra, hogy örökmécsest gyújtsatok” (27:20). A Gemárá (Menáhot 86b) kiemeli, hogy „neked”, vagyis Mózesnek kellett hozni az olajat, és nem Istennek, mert nem az Örökkévalónak van szüksége a fényre. Ennek kapcsán jegyzi meg Rabbi Joszef Pacsnovszki, hogy e fényeknek nem csak a „találkozás sátrában” (27:21), vagyis a zsinagógákban és a tanházakban kell világítani, hanem a „függönyön kívül” (uo.), az utcán, a munkahelyen, minden szituációban, ahol embertársainkkal érintkezünk. A „nér támid” (örökmécses) kifejezés is erre utal, amint írva van: „az Örökkévaló mécsese az ember lelke”(Mislé 20:27), vagyis napjaink örökmécsesei őrzik a fényt a zsinagógákban, viszont annak falain kívűl e kötelesség ránk hárul.
Szép napot mindenkinek!
