A halálos ágyán fekvő Jákob így szólt gyerekeihez

Napi Tóra

Vájhi hetiszakasz 4. kommentár, 5776. Tévét 11.

A halálos ágyán fekvő Jákob így szólt gyerekeihez: „gyűljetek egybe, hadd adom tudtotokra, mi ér benneteket a késő jövőben”(49:1). Azonban ezt az információt mégsem fedte fel, hanem megáldotta fiait, és beharangozott prófétai látomása nincs említve a későbbiekben. Rási szerint a Sehina távozott el Jákobtól, amikor el akarta mondani az ágya körül lévőknek, hogy mi történik a „késő jövőben”. Az isteni jelenlét hiányában nem tudott prófétálni, a talmudi (Pszáhim 56a) megjegyzés szerint Jákob megijedt, mert eszébe jutott, hogy felmenőihez hasonlóan ő is életet adhatott olyan gyermeknek (Ábrahám – Ismáel, Izsák – Ézsau), aki sok fájdalmat okoz a zsidóságnak a nem is annyira távoli jövőben. Ezt sugallja Rási azon megjegyzése is, melyet Efráimmal és Menásseval kapcsolatban (48:8: „meglátta Izrael József fiait és mondta: kik ezek?”) tett: „meg akarta őket áldani (Jákob), de eltávozott tőle a Sechiná, mert a későbbiekben Efráimtól származik Jeroboám és Áháb, Menásetól pedig Jéhu (három róse uralkodó)”. A rofsici Rabbi Náftáli úgy gondolja, hogy Jákob a jövőbe pillantva meglátta mindazt a fájdalmat, mely a zsidó népet éri, és ez annyira elszomorította, hogy az isteni jelenlét távozott tőle. A Talmud (Sábát 30b) szerint a szomorúság megakadályozza, hogy az ember prófétálni tudjon, ezért a bánatos szívű Jákob már nem látta világosan a jövőbeli eseményeket. Jákob „kudarca” megtanítja, hogy mit jelent érezni mások fájdalmát, ugyanerről szól a berdicsevi cádikról szóló elbeszélés. Rabbi Lévi Jichákot egy alkalommal felkereste egy férfi, aki igen rossz fizikai állapotban volt, de nem ez bántotta igazán, hanem a szívét mardosó félelem, miszerint nem lesz helye az eljövendő világban. Végighallgatva a férfit, a cádik behívta néhány tanítványát, hogy tanúk legyenek, elkészített egy dokumentumot, melyben kijelentette, lemond az ő részére fenntartott helyről az eljövendő világban a férfi javára. Tanítványai aláírták az okiratot, a férfi röviddel utána meghalt. A bóherek döbbenten néztek mesterükre, nem értették miért tett így. A rabbi indokolt: „ha egy beteg és szenvedő zsidó számára csendet és nyugalmat tudunk biztosítani, akár csak egy pillanatra is, az többet ér, mint az egész eljövendő világ”.

Szép napot mindenkinek!