Balog Zoltán a Budapesti Demográfiai Fórumon.

A miniszter hangsúlyozta, amikor demográfiai kihívásokról beszélünk, nem magától értetődő a családról is beszélni. Azzal folytatta, a kérdés nem csak mennyiségi, hanem minőségi is, mert nem mindegy, milyen családba születnek ezek a gyerekek, esélyt kell kapniuk arra, hogy szabadságban és biztonságban éljenek.

Ezeknek a gyerekeknek erőforrásnak kell lenniük családjuk, közösségük és nemzetük számára is –érvelt. Leszögezte, ezért elsősorban a felelősség a szülőket terheli, a családban lehet a legjobban képessé tenni az embert a boldog életre, hogy képességeinek megfelelő képzettséghez jusson, megfelelő munkát kapjon.

Mi van akkor, ha erre nem képes egy család? – tette fel a kérdést. Itt jön el a kormány és az állam feladata, akinek feladata ilyenkor képessé tenni a szülőket és családokat, ez a családpolitika lényege – magyarázta.

Balog Zoltán azzal folytatta, hogy a családpolitika csak második lépésben került előtérbe, először az ehhez szükséges gazdasági alapokat kellett megteremteni. Szólt arról, hogy ennek érdekében Magyarországon 2010-13 között jelentős lépéseket tettek. Egy eladósodott országban, a devizahitelek fogságában ki mer a gyermekvállalás perspektívájára gondolni? – tette fel a kérdést. Ekkor a gazdaságpolitikának egyszerre kell segítenie a perifériára szorultakat, a kormány fókuszában álló középosztályt, és az elitet is.

Kifejtette, a következő lépésben a családpolitika kapott teret, melynek két fókusza volt: az adósságtehertől való megszabadulás, és a munkahelyteremtés. Az általunk megteremtett rendszer jelentős eredményekkel járt – húzta alá, hozzátéve: a munkahelyvédelmi akciótervben azoknak az édesanyáknak segítettek, akik a gyermekvállalás után vissza akartak térni a munka világába.

Több százezer édesanyát segítettünk ebben – mondta. Megjegyezte, nem véletlenül a női foglalkoztatás csúcson van Magyarországon az elmúlt évtizedekhez képest. Ez segít a társadalom perifériáján és a középosztályban élőkön is.

Kiemelte annak fontosságát is, hogy a családi adókedvezményt a közfoglalkoztatásban is lehet érvényesíteni. Elmondta, Magyarországon az utóbbi időben a reálbérek, és a gyermekes családok jövedelme is emelkedett. A családpolitika alapja az is, hogy aki akar, tudjon dolgozni – fogalmazott.

Az adópolitika családi típusú adózásáról szólva kiemelte, világos, hogy az egykulcsos adórendszer a családokat hátrányosan érinti, különösen a kisebb jövedelműeket, ha nincs mellette kiegészítő mechanizmus. Nem családi adókedvezményről beszélünk, hanem arról, hogy elválasztjuk a gyermekneveléshez szükséges jövedelmet az adózott jövedelemtől: így vállal át az állam egy részt – fejtette ki. Hangsúlyozta, ez 2015-ben azt jelenti, hogy 240 milliárd forint marad úgy a családoknál, ahogyan korábban sosem.

Példaként említett egy kétszülős, háromgyermekes átlagjövedelmű családot, ahol mindkét szülő dolgozik: náluk a „bruttó egyenlő a nettóval”. Ha meg tudjuk valósítani, hogy 2019-re megduplázzuk a kétgyermekesek adókedvezményét, akkor 300 milliárd forint marad a családoknál – mutatott rá.

Kijelentette, a cél, hogy a gyermekvállalás ne legyen szegénységi kockázat, ebben jelentős lépéseket tettünk a kiadások átvállalásával.

Szólt arról, hogy a „szegények életében” a legfontosabb intézkedés volt, hogy az állam tegye képessé a családokat, hogy gyermekeik többet kapjanak, mint amennyi nekik volt: segély helyett munkát kapjanak. Az állam feladata nem „becementezni” őket állapotukba, hanem aktivitásra serkenteni őket – mondta.

Megjegyezte, a rendszert úgy képzelték el, az állam legyen ott mindenhol, ahol plusz segítség szükséges. Ezért fontos, hogy a periférián élő családok gyermekei is biztos kezdetet kapjanak. Utalt a „Biztos Kezdet Gyerekház” programra is, ahol olyan pluszt kapnak az oda betérők, ami hiányzik az életükből a „jó élet elindításához”. Ezeknek a házaknak a számát megsokszoroztuk az elmúlt években, így többeknek van lehetősége a szegénységi kockázatból kitörni – fejtette ki.

Megemlítette az ingyenes gyermekétkeztetést is, ami már a bölcsődében megkezdődik.

Mint mondta, a kormány már arról is döntött, hogy 2016. január elsejétől az önkormányzatok kötelezve lesznek arra, hogy a szünidőben is segítsék az éhező gyermekeket. Erre a forrásokat 50 százalékkal növelik. A három éves kortól kötelező óvoda miatt 92.000-el növekedett azoknak a gyerekeknek a száma, akik hét közben rendszeres, háromszori ingyen étkezést kapnak – tette hozzá.

A miniszter leszögezte, nem állnak meg addig, amíg biztosak nem lesznek abban, hogy minden gyermek hozzájut a számára szükséges táplálékhoz.

A bölcsődei rendszer leginkább a periférián segít, átalakítása 2017 január elsejétől lép életbe: aki eddig azért nem tudott munkát vállalni, mert nem tudta megoldani a gyermekfelügyeletet, annak egy rugalmas rendszer könnyíti meg a munkavállalását a munkahelyi bölcsődék támogatása által – jelentette be.

A kora gyermekkori intervencióról elmondta, a fejlődési rendellenességek felismerése érdekében kétszázzal növelik a szakértők számát.

Kifejtette, a családi pótlékot a kötelező óvodavállaláshoz köti a kormány, de akiknek a nevelése otthon is ugyanilyen jól biztosított, csak ötéves kortól lesz kötelező az óvoda. A rendszer január elsejétől lép életbe – mondta.

Aláhúzta, csak azzal, hogy 2010 szeptember 1-től bevezették, hogy a nem rendszeresen iskolába járó gyermekek családjától megvonják a családi pótlék egy részét, 40 százalékkal csökkent az igazolatlan hiányzások száma. Az üzenet egyértelmű volt, és ez eljutott az érintettekhez – fogalmazott. A kötelező óvoda azért is fontos, hogy szűnjön meg az a helyzet, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek 50 százaléka nem iskolaérett – magyarázta.

A miniszter szólt arról is, hogy az ösztöndíjrendszert teljesítményhez kötötték: nem fordulhat elő, hogy olyanok kapnak támogatást, akik megbuknak, a javítók azonban emelkedő mértékben kapják a segítséget.

Balog Zoltán a szakképzési rendszer átalakítására és a tehetséggondozási programra is a fent említett célok eszközeként utalt. Elmondta, a tehetséggondozás forrásait megkétszerezte a kormány.

Mindezen támogatások mellett beszélt a családi otthonteremtési kedvezményről (csok) is: fél év alatt húszszorosára nőtt azoknak a száma, akik már meg is kapták támogatásukat. „Ma 5000 családnál tartunk, és még fél év telt el az évből” – tájékoztatott. A támogatási összeget növelni fogják, hogy reális esélye legyen az önálló lakhatáshoz jutásnak – jegyezte meg.

Végül megemlítette az emberi tényezőt, mely szavai szerint ebben a kérdésben a legfontosabb. Kiemelte, bízik abban, hogy a családbarát szemlélethez sokkal közelebb került az ország már most is.