A felelősségünk nem áll meg a határoknál!
Szűcs Balázs református lelkész az egyházak, a hívő emberek felelősségéről beszélt.
Ön egy megemlékezést tartott nemrégiben a Verseny utcában, ahol kijelölték az átmeneti tranzitzónát a főváros vezetése. Miről is szólt ez a rendezvény?
A Bécsben tartott szentmisével egy időben egy gyertyagyújtást szerveztünk ide, egy ökumenikus imádságot, annak a 71 áldozatnak az emlékére, akik egy tragédiában hunytak el.
Lelkészként mi a véleménye az embercsempészekről?
Egy nagyon rossz emberi reakciónak lehetünk a tanúi, én magam nagyon sajnálom azokat az embereket, akik úgy érzik, emberi tragédiából kell hasznot húzni.
Mennyien jöttek el az Ön által szervezett eseményre?
Meghívtam azokat a lelkészeket, egyházi méltóságokat, akikről tudom, hogy egy véleményen vagyunk, így levélben köszöntött minket dr. Frölich Róbert országos főrabbi, Fabinyi Tamás evangélikus püspök, Donáth László evangélikus lelkész.
Most is sokan foglalkoznak a menekültekkel, önkéntesek, a kormányzat képviselői, de mit tesznek a hívő emberek?
Azt hiszem, sokat teszünk, sokat tesznek, a Magyarországi Református Egyháznak több mint százéves hagyományai vannak menekültkérdésben. A Vörösmarty utcában, a skót presbitáriánus egyházzal összefogva tartunk fenn egy gyülekezet, amelynek nagyon komoly mentő, zsidómentő hagyományai vannak. Van menekültmissziónk, több mint 10 éve, ennek alapvető feladata a menekültek integrációja. De itt vannak még a Máltai Szeretetszolgálat, az Ökumenikus Segélyszervezet, a baptisták, ők is megjelennek újra és újra az ország különböző részein. Azt gondolom, a kormány a gyűlöletkampányával a hívő embereket is elbizonytalanította, hogy valóban odaforduljanak az emberekhez és minden kérdés és félelem nélkül segítsenek.
Az Európai Uniónak nincsen ebben a helyzetben felelőssége?
Igen, van. A krízist, amit most átélünk, hozzá kell járuljon egy új politika születésének. A krízis szó görög eredetije azt jelenti: választani. Az ókori görögök azt mondták, ha krízisben vagyunk, az egy jó dolog, mert van miből választani. Az európai politikának most egy nagyon fontos változást kell hoznia, itt az idő, hogy alapvetően egy emberközpontú és nemzetközpontú politikát kezdjünk el. Fel kell fedezzük, hogy egyrészt a világ minden egyes országával versenyzünk, hiszen ha az emberek nincsenek biztonságban, nincsen jó oktatás, egészségügy, állami szolgáltatások, akkor bizony az emberek el fognak költözni egy másik országba. Ez nyilvánvalóan nagyon sok problémát kérdést vet fel. Másodsorban pedig Európának rá kell döbbennie, nem lehet következmények nélkül bármit megtenni.
Említette az ókori görögöket, menjünk egy kicsit más irányba. Mit tesznek az egyházak azért, hogy a közel-keleti rettenetes helyzet, az ókori emlékek elpusztítása, a keresztények üldözése, az antiszemitizmus erősödése megszűnjön?
Teszünk, de biztosan nem eleget. Véleményem szerint a magyarországi egyházaknak egy új fókuszt kell megtalálniuk szolgálataikban, ez pedig a méltóság és az irgalomközpontú teológia és szolgálat. Újra és újra fel kell fedeznünk és kimondanunk: a felelősségünk nem áll meg a határoknál. Igenis felelősségünk van a közel-keleti keresztény és zsidóüldözések irányába. Ezt a helyzetet politikai úton kell megoldani, nekünk a politika, a kormányok, a pártok irányába kell egy nagyon komoly lobbitevékenységet folytatni, képviselni az értékeinket.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
