Ma is sokan voltak Rácalmáson, a helyi zsidó temető felújítása kapcsán

 

Folytatódik a rácalmási zsidó temető rendbetétele

 

 

 

Ma is sokan voltak Rácalmáson, a helyi zsidó temető felújítása kapcsán. Megkérdeztük, honnan is indult a projekt, és megkerestünk önkénteseket is.

Javában tartanak a felújítások a rácalmási zsidó temetőben, de honnan indultak?

A rácalmási temető, hasonlóan a többi vidéki zsidó temetőhöz, 70 évig tetszhalott állapotban leledzett. 2013-ban egy maroknyi jóérzésű önkéntes segítségével fedeztük fel ezt a nyughelyet. A munka kezdetben eléggé sziszifuszinak látszott,  vagy inkább egyfajta szélmalomharcnak bizonyult, hiszen egy hatalmas gaztenger, teljes elhanyagoltság és 70 év teljes elfeledése jellemezte a nyughelyet.  Önkéntesek segítségével álltunk neki a felújításnak és azt tapasztaltuk, ez a munka jóval nagyobb annál, mint amennyit a helyi erők elbírnak. Emiatt segítségért, támogatásért folyamodtunk különböző érintett szervezetekhez. A temető felújítása során nagy köszönet illeti magát a Mazsihiszt, amely az első megkeresésünkre azonnal a segítségünkre sietett, Tamás Péter úr, aki a vidéki temetők rendbehozataláért felelős az elsőként karolta fel a kezdeményezésünket. Ugyanakkor folyamatos támogatást kaptunk a Mazsihisz elnökségétől egyaránt. Az egész történethez tartozik, hogy ez a temetőfelújítás, a sírkövek töredezettsége miatt, ezek újraállítását, a feliratok felújítását, a tényleges temetői kép újraépítését jelenti, nem valósulhatott volna meg ezekkel a támogatásokkal. Ezért volt nagy megtiszteltetés, hogy 2014-ben a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, a Holokauszt Emlékév kapcsán 5 millió forint támogatásban részesült a program. Ez volt a végső lökés, hogy a rácalmási izraelita temetőt ismételten át lehetett adni a helyi lakosoknak, illetve visszavezette ezt a temetőt a helyi, majd az országos köztudatba. Külön nagy megtiszteltetés volt, hogy a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, L. Simon László vállalta a fővédnökséget a projekt felett, személyesen is megtisztelte a temetőt. Ugyanígy megtisztelt minket Heisler András, a Mazsihisz elnöke. Mindketten pozitív eredményként értékelték a projektet, illetve a Holokauszt Emlékév egyik legsikeresebb regionális projektjének minősítették ezt. Remélem, hogy méltók leszünk erre, de most, amikor még zajlanak a munkálatok, látszik, hogy mennyi önkéntes tevékenykedik itt jelen pillanatban is. Ebből is látszik, a felújítás mind helyi, mind pedig országos szinten is meghallgatásra talált, cselekvésre ösztönzött. Nagyon sok jószándékú önkéntes állt mögénk, kezdetben innen helyből, később regionális, majd országos szinten is. Külön köszönet illeti a dunaújvárosi és a környéki Hit Gyülekezet tagjait, akik időt és fáradtságot nem kímélve, az időjárás viszontagságaival sem törődve jöttek, jönnek folyamatosan a megmentésre szóló felhívásainkra, de a helyi lakosokat a cserkészcsapatot is köszönet illeti.

Rácalmáson mekkora zsidó közösség élt?

A zsidók jelenlétére már a XVIII. századtól lehet olvasni, az írott emlékek szerint. Helytörténeti krónikák írtak arról, hogy az 1778-as összeírásban már éltek zsidók a településen. Rácalmás is egy virágzó zsidó közösséget tudhatott magának a Vészkorszakot megelőzően, az itt élők a status quo ante irányzathoz sorolták magukat, a legnagyobb létszámuk megközelítette a 150 főt. 1920 és 1930 között 69 zsidó család élt a településen, javarészt kereskedelemmel foglalkoztak, de jónéhányan kiemelt társadalmi státusszal rendelkeztek, mint ügyvédek, megyei képviselők, orvosok, de a közösség tagja volt, aki itt Rácalmás jegyzője is volt negyven éven keresztül. A Vészkorszak a helyi zsidóságot sem kerülte el, 69 ember került innen deportálásra. Az útjuk innen a Bruck malomig vezetett, majd Székesfehérvárra a téglagyárba a megye többi zsidó lakosával együtt, innen tűntek el a különböző koncentrációs táborokban. Összesen hárman tértek vissza. Jelenleg a leszármazottakkal tartjuk a kapcsolatot, ők leginkább már külföldön élnek, Olaszországban, Amerikában, a környező településeken élnek néhányan, akik az egykori rácalmási zsidó leszármazottjai. Most nincs szervezett zsidó közösség már itt.

Ön miért jött el ide önkénteskedni, mint egy másik felekezet tagja?

Ez a temető a bizonyítéka annak, hogy egykor itt, ezeken a településeken eleven zsidó közösségek éltek, az egy nagy tragédia, hogy a Holokauszt során a vidéki zsidó közösségek felszámolódtak. Az lenne az élet rendje, hogy az ő leszármazottaik végezzék el a temetők karbantartását, de erre nincs lehetőség. Mi ezért vállaltuk el, hogy ezek a sírok, temetők ne legyenek elhanyagoltak, s azon fáradozunk, hogy méltó emléket tudjunk állítani azoknak a zsidó embereknek, akik itt éltek egykor. Meggyőződésem, hogy ők valamikor a társadalom megbecsült tagjai voltak. Biztos vagyok abban is, hogy a magyar társadalom ezen közösségek nélkül jóval szegényebb.

Ön helyi gyökerekkel is rendelkezik, ha jól tudom.

Pálinkás István vagyok, a nagyapám köze4l 40 évig volt sírásó, amikor erre járt, bármilyen más munka miatt, akkor ezt a temetőt mindig megkaszálta, s mindig mondta nekem, hogy ezt sosem felejtsem el, s tartsam tiszteletben azokat, akik itt éltek valamikor Rácalmáson.

Köszönöm a beszélgetést.

Breuer Péter