Tanítással, kultúrával az antiszemitizmus ellen

Tanítással, kultúrával az antiszemitizmus ellen

Heller Zsolt az antiszemitizmus elleni küzdelemről, a Debreceni Egyetem kiváló programjáról, valamint a zsidónegyed kulturális értékeiről beszélt.

 

 

 

Ezen a héten Debrecen központja az Apolló Filmszínház lett. Milyen programmal sikerült ezt elérni?

Az Izraeli Filmnapok programjával. Ezt már régóta tervezte a hitközség, az köztudott, hogy Budapest már évek óta rendezi az Izraeli Filmhetet nagy sikerrel, mi szerettük volna megmutatni magunkat, a filmeket, most jött el ennek az ideje. Amikor a tervezés folyamata elindult, én a hitközségnél dolgoztam, most a megvalósulás évében már az önkormányzat foglalkoztat. Talán ez is löketet adott annak az elképzelésnek, hogy Debrecen nem csak kaput nyisson, a filmnapoknak, hanem nagy szerepet is vállaljon a rendezésben.

Kinek az ízlése szerint kerültek beválogatásra a filmek?

Mondhatnám azt is, hogy a hitközség válogatta össze a programot, ez azonban így nem fedi a valóságot. Nagy segítséget kaptunk az izraeli nagykövetségtől, de például, miután vagyunk, akik tanítunk a Debreceni Egyetemen, így ismerhetjük a hallgatók ízlését, pontosabban, elvárásait a mai filmkultúrával szemben. Úgy próbáltunk úgy válogatni, hogy a legidősebb korosztálytól az ifjabb korosztályig bárki szívesen jöjjön be a moziba, így 1964-es filmtől kezdve, egészen a legújabbakig mindent igyekszünk bemutatni.

Az Egyesült Államokban, Európa több országában, így Angliában is növekszik az antiszemitizmus az egyetemeken, Debrecenben semmi sem érződik ebből. Akkor ez nincs is a helyi egyetemen?

A klasszikus viccel is lehetne válaszolni, amikor a parasztembert megkérdezik, hogy van-e maguknál a faluban antiszemitizmus? Nincs, de igény az lenne rá. Az egyetemen is hasonló a helyzet. Mentalitásban, világlátásban az itt tanuló fiatalok ugyanolyanok, mint a világban bárhol. Itt a tájékoztatás a fontos. Mind a Történelmi Intézet, mind a Néprajz Tanszék indít olyan képzéseket, ahol a zsidó kultúrát, a zsidó hagyományokat meg lehet ismerni. Ezek a képzések nem kislétszámúak, kurzusonként 100 hallgató látogatja ezeket az előadásokat. Ők százan ismerkednek meg félévente a zsidó hagyományokkal, s jön rá arra, hogy a zsidó kultúra mennyire szerteágazó. Mellette rájönnek azokra a hibás sztereotípiákra, tévedésekre, amelyek őket megtalálják a zsidósággal szemben.

Milyen zsidó kulturális események kerülnek megrendezésre Debrecenben?

A legnagyobb a határontúli zsidó közösségek, szervezetek találkozója, ezt már évek óta június elején tartjuk, rengeteg vendéggel idén 150-200-at várunk. Ezzel párhuzamosan fut immár két éve a Művészetek Udvara is, a terveink szerint ezt június végén rendezzük meg idéntől. Ennek legfőbb oka, hogy minél több színes programot vigyünk be a debreceni zsidó negyedbe. Így június elején a nemzetközi konferencia lesz a zsidó negyedben, amikor meg a tanévnek vége, akkor kerül sor a Művészetek Udvara Rendezvényre, így a gyerekek éjjel-nappal ott lehetnek a zsidó negyedben.

Augusztus végén ad otthont Budapest a Zsidó Nyári Fesztiválnak, a szervezők már egyre több vidéki város felé is nyitnak. Debrecennel mi a helyzet?

Debrecen csatlakozását nagyban befolyásolja majd a zsinagóga tényleges megnyitása, erre április 26-án kerül sor. Már a tervezett programok között vannak olyanok, melyek beilleszkedhetnek a Zsidó Nyári Fesztiválhoz, egyeztetésekre van szükség még, művészekkel, stb. Egyet figyelembe kell venni, a debreceni az egy ortodox zsinagóga, ahol csak férfielőadók szerepelhetnek. Azonban nem szeretnénk kizárni annak a lehetőségét, hogy női előadók is felléphessenek, a zsinagóga közelében. Ennek a megoldásán most dolgozunk, hogy a vallási előírásoknak is megfeleljünk. Amennyiben van lehetőségünk, úgy Debrecenből is vinnénk kulturális programokat Budapestre, hogy megmutassuk, ez a város, ez a hitközség, amelyik a legnagyobb vidéki közösség, milyen programokkal tud szolgálni. Ilyen volt már, hiszen a Goldmark teremben mutattuk be az Izrael rockoratóriumot, amivel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a művet jegyző művészek elküldték Ferenc pápának a darabot, aki pápai áldásban részesítette azt, sok sikert kívánva.

Köszönöm a beszélgetést.

Breuer Péter