A kormány 3-5 százalékos reklámadót mérlegelhet, és arra törekszik, hogy a kisebb médiacégeket megvédje – ez körvonalazódott az Országgyűlés gazdasági bizottságának keddi ülésén Lázár János és Rogán Antal szavaiból.
A bizottság tagjai tájékoztatást hallgattak meg a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény kapcsán kialakult helyzetről.
Fotó: fidesz.huA reklámadó módosításáról szóló konkrét javaslat még nem készült el, de Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az ülésen elmondta, hogy márciusban teheti meg előterjesztését a kormány. A miniszter egyben emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság (EB) két főigazgatósága – adó- és versenyjogi – is eljárást folytat Magyarországgal szemben a reklámadó miatt, ezért van szükség a módosításra.
Lázár János ugyanakkor kiemelte: az EB a reklámadó létezését elfogadta, elsősorban módszertani, technikai kifogásai voltak azzal kapcsolatban.
A miniszter hangsúlyozta: a tagállamok közül Svédországban, Ausztriában, Dániában, Görögországban, Belgiumban a magyarországihoz hasonló reklámadó van.
Lázár János szólt arról is, hogy az adóalanyok közül a Bertelsmann, illetve az RTL csoport – mivel pénzügyi eredményeiket érdemben befolyásolja a reklámadó – az EB-hez fordult.
A miniszter kiemelte: a gazdasági bizottsággal együttműködve az EB szempontjait mérlegeli a kormány a reklámadó módosításával kapcsolatban.
Konkrét adókulcsról Lázár János nem beszélt, de úgy fogalmazott: a legmagasabb reklámadókulcs Ausztriában van, 5 százalék, ehhez képest a „kiváló magyar próbálkozás” 50 százalék volt, ami „Európai Bizottság tűrőképességét megviselte”.
„Először fenyegettek minket azzal, hogy egy adó miatt felfüggesztenek egy Magyarországon hatályos törvényt, ami a legsúlyosabb szankciók egyike” – mondta Lázár János. Hozzátette: visszamenőleges hatállyal ez a törvény hatályát veszíti, és a beszedett adót vissza kell fizetni.
A reklámadó módosításával kapcsolatban kérdés, hogy ha megszűnik a sávos rendszer, és kivetik a legmagasabb – 5 százalékos – reklámadót, amelynek mindenki egyformán alanya, akkor mennyi bevétele lesz a költségvetésnek – hívta fel a figyelmet. Egyes számítások szerint egy, az EB elvárásainak megfelelő módosítás esetén több bevétele lesz a költségvetésnek, mintegy 8-10 milliárd forint – fejtette ki.
Lázár János kiemelte: tárgyalásokat folytatnak arról, hogy a legkisebb bevétellel rendelkező cégek kaphatnak-e mentességet; ettől nem zárkózott el az EB. A miniszter szerint van realitása a legalsó sáv megtartásának, de 2 főigazgatóság elvárásainak is meg kell felelni. „Egyáltalán nem vagyok abban biztos, hogy ezt mindkét főigazgatóság elfogadja”, mert versenyjogi szempontokat is figyelembe vesznek. Kitért arra is, hogy többször felmerült, a kormány folytatott-e politikai tárgyalásokat a reklámadó ügyében.
Kifejtette: a kormány az EB-vel dialógust folytatott az adó megváltoztatásáról. Megerősítette azt is, hogy a kormány többször is „gazdasági típusú tárgyalásokat” folytatott a Bertelsmann csoporttal az EB véleményét és javaslatát is figyelembe véve. Végül Lázár János idézett a Bertelsmann és az RTL csoport „számunkra is megnyugtató” műsorkészítési alapelveiből, melyek a tárgyilagosság és a pártatlanság, „így fel sem merülhet az, hogy a reklámadó bevezetése után az RTL híradó hangneme vagy stílusa bármit is változott volna”.
Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára kiemelte: költségvetési szempontból 6,6 milliárd forint az idei reklámadó bevételi előirányzat, erre a büdzsének szüksége van, ezért olyan megoldást kell keresnie a kormánynak, hogy ez teljesíthető legyen.
Lázár János a bizottság tagjainak felvetéseire reagálva kifejtette: a közmédiát közforintokból tartják fenn, és maximálisan támogat minden olyan törekvést, amely az erre szánt 80 milliárd forint racionális felhasználását lehetővé teszi. Úgy vélte, a fontos magyar gazdasági eredmények nem választhatók el a különadók bevezetésétől.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter az ülés után elmondta, a március 11-ei kormányülésén azt javasolja, hogy készüljön egy előterjesztés a gazdasági bizottság számára, hogy a hónap folyamán elkezdjék a reklámadó rendszerének az átalakítását az Európai Bizottság által indított eljárások miatt. Reklámadó volt, van és lesz – szögezte le.
Lázár János közölte, Európában a reklámadó legmagasabb kulcsa 5 százalék.
Az Európai Bizottság erre vonatkozóan azt a megjegyzést tette, hogy a reklámadónak megfizethetőnek kell lennie, ha sávos lesz, akkor ezek között nem lehet aránytalan különbség – fűzte hozzá. A miniszter úgy gondolja, hogy 5 és 10 százalék közötti javaslattal fog élni a kormány.
A politikus elmondta, a mai ülésre azért került sor, mert valószínűleg az ügyben a parlamentnek soron kívüli eljárásra lesz szüksége, és szerették volna a gazdasági bizottságon keresztül tájékoztatni a parlamenti pártokat. A tárcavezető hangsúlyozta, a kormánynak azért kell harcba szállnia, hogy a reklámadó megmaradjon, és olyan formában, hogy a piac kisebb szereplőinek ne kelljen fizetni.
