Az elmúlt három évben a Magyarországra érkező és menedéket kérő emberek száma meghúszszorozódott, számuk tavaly meghaladta a 40 ezret – hangsúlyozta a honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke.
Az Európai Unió átlagát figyelmbe véve Magyarország biztonsági kockázata és terrorfenyegetettsége az európai átlagnak megfelel, vagy inkább az alatt van – jelentette ki Kósa Lajos a honvédelmi és rendészeti bizottság ülését követően. Hozzátette: ma nincs információ arról, hogy ennél komolyabb aggodalomra okunk lenne. Mint mondta, az unió által elrendelt biztonsági fokozat kihirdetése egy 2007-ben elfogadott jogszabályi változás eredménye.
A fideszes politikus arról tájékoztatott, az elmúlt három évben a Magyarországra érkező és menedéket kérő emberek száma meghúszszorozódott, számuk tavaly meghaladta a 40 ezret. Decemberben 15 ezer, idén már több mint 6000 menedéket kérő személy fordult a magyar hatóságokhoz – sorolta.
Hangsúlyozta, a több mint 40 ezer személyből csak mintegy 500 ember kapott nemzetközi védelmet, a többiek gazdasági okokból jönnek hazánkba, megélhetési menekültek. Ezeknek az embereknek a 99 százalékát a határrendészeti szervek fogják el – tette hozzá, egyúttal megjegyezve, az érintettek maguk jelentkeznek, és azonnal menekültstátuszt kérnek.
Rámutatott, ez addig megilleti őket, amíg az eljárás le nem folyik. Tavaly az eljárások felét azért kellett megszüntetni, mert az illető elérhetetlenné vált, a menekültek több mint fele 48 óráig tartózkodott csak hazánkban – szögezte le.
Hangsúlyozta, az adatok azt mutatják, Magyarország nem cél-, hanem tranzitország. Mint ismert, a hazánkba érkező menekülteket a hatóságok nyilvántartásba veszik, ez bekerül az unió rendszerébe.
Ha más országok megtagadják valakitől a menekültstátuszt, akkor visszatoloncolják Magyarországra. Kósa Lajos kijelentette, ma még ezek nagy része sikertelen, 8000 esetben indult ilyen eljárás, „de csak 800-at tudtak realizálni, mert a többi esetben eltűntek”. Kiemelte, ha nem történik változás, kezelhetetlenné válik a helyzet, mivel rendkívül nagymértékben nő a menekülti státuszt kérők száma.
Elmondta, egy uniós jogharmonizációs követelmény miatt hazánknak újra kell gondolnia a menekültkérdéssel kapcsolatos jogszabályokat. Úgy látjuk, egyelőre a legfontosabb teendő a megélhetési bevándorlással kapcsolatos problémák kezelése – jelentette ki, hozzátéve, „ezzel kapcsolatban még nagyon komoly szabályozási feladata lesz a magyar parlamentnek”.
Újságírói kérdésre válaszolva leszögezte, az uniós irányelv megengedőbb, mint a jelenlegi magyar szabály, véleménye szerint nehéz lesz összhangot találni. Úgy látjuk, a bizottsági irányelvek semmilyen módon nem veszik figyelembe a tranzitországok és a schengeni határral rendelkező országok érdekeit – húzta alá.
Tájékoztatott, fel fogják venni azokkal az országokkal, illetve azok illetékes bizottságaival a kapcsolatot, akiknek szintén van schengeni határa. Szavai szerint a szabályozás módosítása Brüsszelben is időszerű, hazánk ezt a problémát nem tudja egyedül megoldani.
Az ellenzéki kritikákra reagálva kifejtette, a Terrorelhárítási Központ és annak vezetője felkészült, a szervezet tudja garantálni az ország biztonságát.
A menekülttáborok kapcsán arról beszélt, elegendőnek tartják a mostani, mintegy kétezres kapacitást, mert a hazánkba érkező menekültek fele két napon belül elhagyja az országot.