Harcos antifasiszták sorsa Németországban és Magyarországon

Harcos antifasiszták sorsa Németországban és Magyarországon

Büchler András olvasnivalókra hívja fel a figyelmet.

 

Mit is ér az ember élete, ha arra teszi fel sorsát, hogy küzdjön az embertelenség ellen? Büchler András két könyvet, két történetet oszt meg.

 

Egy zsidó házban Pészach táján a Hágádán kívül mást is olvasnak. Ebben segít Büchler András. Melyek a legújabb könyvek?

 

Két könyvet szeretnék ajánlani, az egyik Sophie Scholl és a Fehér Rózsa című könyv, ami nemrégiben jelent meg, a Park Kiadó gondozásában. Remélem, hogy vannak, akik már hallottak a Fehér Rózsa mozgalomról. Néhány müncheni egyetemi diák, 1942 júniusában alapított egy földalatti csoportot Fehér Rózsa néven. Röplapokat írtak, terjesztettek, így próbálták felrázni a német lakosságot, hogy igenis lázadjanak fel a nácik embertelen kirekesztő politikája és esztelen háborús pusztítása ellen. Kilenc hónappal később buktak le és vezetők közül Hans és Sophie Schollt és Christoph Probstot 1943 februárjában lefejezték. A könyvet a Németországban élő amerikai szerzőpáros írta, Anette Dumbach és Jude Newborn, mindketten nagyon komoly Holcaust kutatói és újságírómúlttal rendelkeznek. Ők egy igazán lebilincselő könyvet tudtak írni azokról a fiatalokról, akik a náci Németország közepén hittek abban, hogy tudnak hatást gyakorolni a társadalomra, hittek abban, hogy meg tudják változtatni a rendszert. Ez egy megtörtént eseményt dolgoz fel, a Fehér Rózsa mozgalomról a történelemkönyvekben lehet olvasni, de egy regény formájában megírt történetet, ami szaftosan, izgalmasan írja meg ezt az egészet, még nem olvashattunk.

 

Melyik a másik kötet, amit ajánlana az érdeklődőknek?

 

A Libri Kiadó által kiadott könyv, melyet Szegedy-Maszák Mariann írt Csókolom a kezét címmel. Ezt a könyvet Kati Marton ajánlásával adták ki, azzal, hogy Magyarország, a Holocaust és Európa történelmének egy fontos és eddig még el nem mesélt fejezetéről van szó a kötetben. Szegedy-Maszák Mariann egy nagyon különleges családban nőtt fel, édesapja Szegedy-Maszák Aladár volt, aki a háború előtt egy magyar sztárdiplomata volt, számos helyen, többek között Németországban is szolgált, később a Külügyminisztérium főosztályvezetője lett. A Kállay kormány alatt ő készítette elő Magyarország meghiúsult kiugrási kísérletét, egy igazi harcos antifasiszta volt, annak ellenére, akinek egyébként a zsidósághoz semmi köze nem volt, tisztességes katolikus családban nőtt fel, a felső-középosztály harmincas-negyvenes éveinek Budapestjén működött diplomataként. Azonban beleszeretett Kornfeld Hannába, aki Weiss Manfréd unokája volt, aki ugye a csepeli gyár tulajdonosa volt, számtalan más céget is birtokolt, repülőgépgyárakat, meg másokat is. A szerelmük a háború előtt nem tudott beteljesedni, hiszen zsidó és nem zsidó között akkor már nem lehetett házasságot kötni. A háború során, mivel Szegedy-Maszák Aladár továbbra is folytatta a harcos antifasiszta tevékenységét, titokban tárgyalt angolokkal, amerikaiakkal, 1944. március 19-e a német bevonulás után letartóztatták, s annak ellenére, hogy nem volt zsidó Dachauba deportálták. Hanna, a szerelme a családja miatt egy nagyon különleges lehetőséghez jutott, Himmlerrel kötöttek egy alkut, amelynek fejében a család minden vagyonát, gyárakat, festményeket, házakat, palotákat átadtak a náci Németországnak, ezért cserében Portugáliába távozhattak gyakorlatilag üres kézzel. A háború után újra találkoztak 1945-ben és a felszabadulás után azonnal össze is házasodtak. Szegedy-Maszák Aladár miután a legharcosabb, legkitartóbb antifasiszta volt, komoly lehetőséghez jutott a háború után, ő lett Magyarország első washingtoni nagykövete. Amikor a kommunista hatalomátvétel valósággá vált Budapesten, akkor ő azt mondta, hogy ebből sem kér, s emigrált. Washingtonban maradt, ott született meg a lánya, Szegedy-Maszák Mariann, aki szülei halála után elkezdett egy kicsit kutatni a padláson és a szekrények mélyén, hogy megtudja, a szülei szerelme hogyan indult, s rájött, itt nem csak egy szerelmi történetről van szó, hanem a XX. század egyik legvadregényesebb családtörténetéről, melyben leírják a húszas-harmincas évektől kezdve a magyarországi arisztokrácia, polgárság, zsidóság sorsát, lehetőségeit, jövőjét és tragédiáját. Később végigkövethetjük, hogyan lett Szegedy-Maszák Aladár washingtoni nagykövet, az emigrációt követően hogyan tudott megküzdeni azzal a helyzettel, hogy ő már nem egy sztárdiplomata, egy kiemelt felső-középosztálybeli család sarja, hanem ő is csak egy a sok közül.

 

Köszönöm a beszélgetést.

 

Az interjú a 2014. április 11-i Halljad Izrael! adásában elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.

Breuer Péter