MEGÚJULT A PESTI VIGADÓ

A körülbelül 5,2 milliárd forintból megvalósuló projektet az Európai Unió mintegy 270 millió forinttal támogatta, a helyreállítás költségeinek több mint 80 százalékát a jelenlegi kabinet biztosította, 2010-et követően. Ezt megelőzően a baloldali kormányok a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány (MSZA) kezébe adták az épület vagyonkezelését, és a felújítás lebonyolítását. A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) 2014 márciusától tulajdonosa az épületnek, melynek teljes berendezéséről a szervezet már saját forrásaiból gondoskodott.

Az átalakítás révén az eredeti négyről hétszintesre bővült az immár összesen 12 ezer négyzetméter szintterületű épület, amely mintegy 3500 négyzetméternyi kiállítótérrel rendelkezik. A tető és a közbenső födémszerkezetek átalakításával új terek keletkeztek: az ötödik és hatodik emeleten többfunkciós termeket alakítottak ki. a hatodik emeleten egy új panorámaterasz enged pazar kilátást a Dunára és a budai oldalra.

A földszinten, a Duna felőli nagy előcsarnokból nyílik az úgynevezett zsibongó, ahonnan az akadémikusok műveinek könyvtára és adattára is elérhető. Utóbbi, megnyitását követően a hét meghatározott napjain a közönség számára is látogatható lesz. Ehhez csatlakozik a földszinten és az alagsorban lévő Vigadó Galéria.

Az épület északi szárnyának negyedik emeletén egy 165 fős színházterem kapott helyet, mely új kialakításában alkalmas filmvetítésre és kongresszusok rendezésére. Ugyanezen szint déli szárnyában van az MMA tanácsterme, és a protokoll vendégek fogadására szolgáló elnöki tanácsterem is. A földszinti étterem és a hozzá tartozó konyha május végére készül el.

A második emeleti Díszterem, a páholyokat is beleértve, 600 fő befogadására alkalmas, igény szerint koncertteremként, konferenciateremként, vagy akár színházteremként is funkcionál.

A Pesti Vigadó önmagában, építészeti illetve képzőművészeti szempontból is egy műremek. Turisztikai látványosságként is megállja a helyét, de az, hogy az Országgyűlés, a kormány korábbi döntését megerősítve, az épületet a Magyar Művészeti Akadémia székházául jelölte ki, és a szervezet tulajdonába adta, azt is mutatja, hogy a Vigadónak elsődlegesen művészeti és kulturális célokat kell szolgálnia – nyilatkozta a fidesz.hu-nak Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Műveszéti Akadémia főtitkára.

Tájékoztatása szerint, a köztestület saját programjainak jelentős részét a házon belül valósítja meg, a Vigadó emellett „összművészeti értelemben ad otthont művészeti alkotásoknak, produkcióknak.”

A Pesti Vigadó március 23-tól a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében komolyzenei koncertekkel várja a látogatókat. Az ötödik-hatodik emeleti galéria Makovecz Imre építész, az MMA néhai alapítójának és örökös tiszteleti elnökének életművéből tár fel részleteket, ezt követően Somogyi Győző festő- és grafikusművész életmű-kiállításának ad otthont. A magyar kortárs képzőművészet egyik legfontosabb bemutatóhelyéül szolgáló Vigadó Galéria március 29-től Schrammel Imre kerámiaművész kiállításával nyílik meg, majd Molnár Edit fotóművész és Finta József építész munkáit vonultatja fel.

A Pesti Vigadó rekonstrukciója jól illeszkedik az országszerte, de legfőképpen a fővárosban zajló műemlék-felújítási programba, melynek keretében már megszépült az Erkel Színház és a Zeneakadémia. L. Simon László kormánybiztos úr irányításával hamarosan elkészül a Duna túlsó partján lévő Várbazár is, amellyel egy időben a fertődi Eszterházy-kastély is megújul – mondta portálunknak Takács Viktor, a Pesti Vigadó felújításának irányítási és koordinációs feladataiért felelős miniszteri biztos, aki úgy vélte „a Pesti Vigadó ritkaságszámba menő műemlék, olyan romantikus középület, amiből kevés van az országban.”

A miniszteri biztos elmondása szerint a Vigadó egy remekül használható, eredendően többfunkciós épület. A hetvenes évekbeli átalakítás – az állagmegóvást nem számítva – inkább ártott, mint használt az épületnek, amely ténylegesen, 2011-et követően, a tíz éven át tartó felújítás második ütemében újulhatott meg. Az alapvetően új koncepció szerint készíttetett tervek alapján kibontották azokat a födémeket, amelyeket az 1970-es években építettek be, helyreállították az összes dísztérsort a földszinten, a díszterem pedig megkapta azokat a kiegészítő termeket, amelyek a háború előtt még megvoltak. Ugyanezen elvek alapján a miniszteri biztos kezdeményezte a földszinti, úgynevezett kocsiáthajtóba épített födémek elbontását, és a Dunával párhuzamos pompás tér helyreállítását is.

Az építészeti, belsőépítészeti és restaurátori munkálatokat nehezítette, hogy az épület eredeti tervei nem maradtak fenn, ezért elsősorban fekete-fehér archív fényképekre hagyatkoztak a szakemberek. A színeket falkutatások segítségével és művészettörténészek bevonásával határozták meg. A beruházó és a tervezők folyamatosan konzultáltak az Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal szakembereivel, így alakult ki a végleges forma- és színvilág.

Az építészeti munkálatok 2011-től Fehérváry Rudolf és Máté Zoltán tervei alapján valósultak meg. A belsőépítészeti tervezés Gothárd Erzsébet nevéhez fűződik, a restaurátori munkálatok Seres András irányításával zajlottak. A generálkivitelezést 2003-tól a Reneszánsz Kőfaragó Zrt., majd 2011-től a Laki Épületszobrász Zrt. végezte.

A műemlék épület, amely az év 365 napján nyitva tart, festői, Duna-parti elhelyezkedésének köszönhetően a konferenciaturizmus és a különböző protokolláris rendezvények ideális helyszínéül is szolgálhat a jövőben.

A Pesti Vigadó története

Pollack Mihály tervei alapján készült a mai Vigadó elődje, a klasszicista stílusban épült „Redoute”, amely 1833-ban nyitotta meg a kapuit. Az épület 1849-ben az osztrák várvédők ágyútüzének áldozatául esett.1858-ban Feszl Frigyes kezdett foglalkozni az új Vigadó, a „Vigarda” tervezésével. A keleti elemekkel vegyített romantikus palotát 1865 januárjában avatták fel. Belsejét Lotz Károly és Than Mór freskói díszítik, a szobrok többségét Alexy Károly készítette. 1944-ben a Vigadó súlyos bombatalálatot kapott, a háborús sérülések mellett az 1970-es években az akkori korízlésnek megfelelően végzett átépítés is jelentős károkat okozott termeiben. 1980-ban adták át az újjáépült Pesti Vigadót, amely egészen 2004-es bezárásáig üzemelt. Tíz éven át tartó rekonstrukciója két ütemben zajlott, de igazi lendületet csak 2011-től vett. A második Orbán-kormány és az Európai Unió támogatásának köszönhetően a Vigadó 2014. március 17-től ismét eredeti szépségében fogadja a látogatókat.