Rendbe hozzák a zsidó hősi sírokat

Hende Csaba: a zsidóság számíthat a magyar kormányra
A zsidóság számíthat a magyar kormányra, és számíthat minden jóakaratú, nemcsak nemzeti érzelmű, hanem nemzeti értelmű magyar ember együttérzésére és támogatására – mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter a Magyar hadviselt zsidók aranyalbuma című, eredetileg 1938-ban megjelent, az első világháborúban szolgáló magyar zsidóknak emléket állító könyv reprint kiadásának bemutatóján csütörtökön Budapesten.

    A HM Tábori Lelkészi Szolgálat Tábori Rabbinátus és a HM Zrínyi Nonprofit Kft. – Zrínyi Kiadó együttműködésének eredményeként megjelent kötet bemutatóján a miniszter annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az országban a jóakaratú emberek vannak elsöprő többségben, „s erre a legreprezentatívabb közvélemény-kutatás áprilisban rövidesen bizonyítékot is szolgáltat”.
    Hende Csaba hangsúlyozta: a magyar szabadság eszméjével nem fér össze egyetlen diktatórikus eszme sem, amely tagadja az ember méltóságát, jogait és létezését.
    A honvédelmi miniszter úgy fogalmazott, hogy „csak akkor maradhatunk meg, ha van közös életünk, ha van közös múltunk, s annak vállaljuk minden örömét és dicsőségét, – s ami még ennél is fontosabb – ha vállaljuk annak minden bűnét és keserűségét. (…) Ha nem mondjuk a jóra azt, hogy rossz és a rosszra azt, hogy jó. Ha tudunk közösen emlékezni és közösen gyászolni”, és ha közösen fejet tudunk hajtani.
    Akik a vészkorszak alatt vagy a következő diktatúra idején kényszerültek elhagyni Magyarországot, és Izraelben telepedtek le, „mindörökké összekötnek bennünket. Azok, akik ma velünk élnek, s hozzáteszik életüket a nemzet életéhez (…), hozzánk tartoznak” – jelentette ki.
    Hende Csaba azt mondta: „a nemzet nemcsak személyekből, nemcsak családokból, hanem közösségekből épül fel. Nekünk, a nemzet tagjainak meg kell újítanunk azokat a kötelékeket, amelyek egymáshoz kapcsolnak bennünket. Amikor közösen emlékezünk mindarra, ami az előttünk járókkal történt (…), azzal azt mondjuk: fontos nekünk ez a kötelék, minden személy és minden közösség, ami hozzánk tartozik”.
    Utalt arra, tragikus azoknak a sorsa, akik háborúba mentek a haza védelmében, mert a legnagyobbat, az életüket adták a nemzetnek és tragikus ennek a könyvnek a sorsa is, amelynek az üzenete nem ért célba.
    Ez a könyv a maga idején segélykiáltás is volt mindazokhoz, akik tudták, mit jelentett a háború és azokhoz, akik átmentek mindazon, amit a háború jelentett. „Ha meg akarjuk érteni, hogy mit vesztettek a magyarok a soával, mindenképpen fel kell lapoznunk ezt a könyvet” – fűzte hozzá.
    Hende Csaba bejelentette: a Kozma utcai temető hősi parcellájának felújítása a végéhez közeledik, és a tervek szerint május utolsó vasárnapján, a magyar hősök napján újraavatják. Beszámolt arról is, hogy újabb 121 zsidó katona sírját fedezték fel a Farkasréti temetőben, felújításukhoz a magyar kormány biztosítja az anyagi forrásokat a kabinet szerdai döntése értelmében.
    Köves Slomó, a HM Tábori Lelkészi Szolgálat Tábori Rabbinátus főrabbija rámutatott: a magyarországi zsidóság a Kárpát-medencében ezer éve kiveszi részét a mindennapokból. A magyar állam pedig az 1867-es kiegyezés után kinyilvánította az emancipációs törvénnyel, hogy a magyarországi zsidósághoz tartozókat a magyar nemzet egyenrangú tagjainak tekinti.
    Emlékeztetett: 1848-1849-ben magyar zsidók tízezrei vettek részt a szabadságharcban, az első világháború pedig az első alkalom volt arra, hogy a magyar honvédségbe „rendezett körülmények között” vegyenek fel izraelita vallású katonákat. A második világháborúban azonban abban a megaláztatásban részesültek, hogy arra sem tartották alkalmasnak őket, hogy fegyvert ragadjanak, és „lapátos hadsereget” hoztak létre a munkaszolgálatosokból.
    A főrabbi közölte: a kötet arról a küzdelemről szól, amelynek során a magyar zsidók megpróbálták a katasztrófa előtti utolsó években a gyűlöletet megállítani. A magyarországi zsidó emberek többsége „minden csalódottság ellenére” úgy döntött, hogy 1945 után is itt marad – hívta fel a figyelmet.
    Bozsonyi Károly, a HM Zrínyi Nonprofit Kft. ügyvezetője arról beszélt, hogy az 1938-ban megjelent kötetről reprintet készíteni nehéz feladat volt, mert kevés példány maradt az eredetiből és azok sem voltak jó állapotban. A kötet tisztelgés „a hőseink előtt, akik a magyar hadsereg soraiban a haza földjéért vérüket ontották” – mondta.
    Sessler György, a Munkaszolgálatosok Országos Egyesületének elnöke megköszönte Hende Csaba és a Honvédelmi Minisztérium anyagi támogatását, Köves Slomó „lelkes támogatását”, valamint Bozsonyi Károlynak és kollégáinak a munkáját a könyv elkészültében.
    Az eseményen Hende Csaba átadta a kötet egy példányát Ilan Mornak, Izrael magyarországi nagykövetének.

     Rendbe hozzák a zsidó hősi sírokat

Hende Csaba  honvédelmi minisztere, 2014. január 30-án bejelentette, hogy a Farkasréti Zsidó temetőben található első világháborúban elesett zsidó katonák méltatlan állapotú sírjait a Honvédelmi Minisztérium a Nemzeti Örökség Intézetével (NÖRI) közösen teljes egészében felújítja.

Bauer Gyula tábornok sírjának védetté nyilvánítása kapcsán derült rá fény, hogy rajta kívül több mint száz hősi halott elfeledett sírja található a parcellán belül – mondta el Radnainé dr. Fogarasi Katalin a NÖRI elnöke. A Honvédelmi Minisztérium a Nemzeti Örökség Intézetének szakmai felügyelete mellett fogja teljes körűen rendbe hozni a sírköveket és a teljes parcellát.